A munkanélküliségi ráta 3,7 százalékos volt augusztus és október között, ami továbbra is rekordalacsony szintet jelent, a foglalkoztatás pedig csúcson van. Technikailag lényegében elérte a magyar gazdaság a teljes foglalkoztatottságot. Szerkezeti változásra van szükség a javuláshoz, például a rész- és távmunka térnyerésére.

Éves összevetésben 0,3 százalékponttal 3,7 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta az augusztustól október végéig tartó időszakban. A foglalkoztatottak száma elérte a 4,5 milliót, ez 57 ezer fős emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiaci adatok alapján

a magyar gazdaság lényegében a teljes foglalkoztatottságnál tart.

A mutatókat nem lehet jelentősen lejjebb szorítani, ezt érzékelteti az is, hogy

sok ágazatban egyre súlyosabb a munkaerőhiány.

Németh Dávid szerint szerkezeti változásra van szükség az előrelépéshez. Például oktatással, képzésekkel, átképzésekkel lehetne a munkaerőhiányos ágazatokba irányítani például a közfoglalkoztatottakat.  Az még egy fontos kérdés a következő időszakban, hogy az állami szférában leépítendő alkalmazottak találnak-e számukra megfelelő munkát a magánszektorban.

„Emellett fontos lenne az úgynevezett atipikus megoldások, például a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka térnyerését segíteni.  Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás aránya kevesebb mint 10 százalékos a teljes piachoz képest, miközben az uniós átlag 20 százalék körül mozog” – emelte ki a szakember.

Az év hátralévő részében valamivel 3,5 százalék feletti munkanélküliségi ráta várható és 2019-ben is ezen a szinten maradhat a mutató.