Jelentősen csökkenne a köztisztviselők és kormánytisztviselők szabadsága, emellett pedig akár napi 12 órás munkaidőt is elrendelhetnek egy, a napokban benyújtott törvényjavaslat szerint. A szakszervezetek szerint jelentős hátrány éri így a dolgozókat. A DK szakpolitikusa azt mondja, hogy sokan hagyják majd el a pályát emiatt.

Jelentősen megváltozhat a köztisztviselők élete, ha az Országgyűlés elfogadja a napokban benyújtott törvényjavaslatot. A kormánytisztviselőknek eszerint például napi 12 órás munkavégzést is előírhatnak. Emellett a jövőben az ebédidőt is le kell majd dolgozni, ami számítások szerint akár 13 nap plusz munkát is jelenthet évente. Ráadásul 5 nappal csökkentik az alapszabadságukat. Úgy tűnik, hogy a kormány nem tudja, hogy mit csinál

– mondja Nemes Gábor az ATV műsorában. Hozzátette: „Amúgy is a köztisztviselőknél létszámleépítést jelentettek be, tehát jelenleg is 10-12 óra túlmunka is fönnállhat a dolgozók esetében, ezt nem fogják bírni a kollégák. És még ha a szabadságot is 5 nappal csökkentik, én azt gondolom, hogy inkább el fogják hagyni ezt a területet a dolgozók.”

Nemes Gábor szerint az sem biztos, hogy a beígért 30 százalékos béremeléssel meg lehet tartani a dolgozókat.

A rendvédelmi dolgozók is komoly változás elé néznek. A jövőben ugyanis nem közalkalmazotti, hanem rendvédelmi jogviszonyban állnak majd. Ez a szakszervezet szerint olyan, mintha fegyver nélküli szolgálatot látnának el.

Bárdos Judit, a BRDSZ elnöke azt mondta:

Bármikor átrendelhető, kirendelhető, áthelyezhető, akár hozzájárulása nélkül is, és ha nem fogadja el, akkor el kell mennie. Egy olyan passzus van, hogy akinek nincs gyereke, az három órán belül oda-vissza találjon oda a lakására és munkahelyére, akinek gyereke van, ez két órára csúszik le.

A fizetéseket pedig minimum és maximum értékek közé szorítják, de hogy végül ki mennyit vihet majd haza, az már a munkáltatón múlik. Bárdos Judit szerint egy pozitívum van, hogy a kollektív szerződések jövő év végéig megmaradnak.

Nemcsak a közszférát akarja igába hajtani a kormány, de a munkásosztályt is sanyargatni akarja

– az MSZP szerint. Korózs Lajos azt mondta: primitívnek és felháborítónak tartja azt a javaslatot, amely évente 400 órára emelné az elrendelhető túlórát. Hozzátette: „Ez ugye azt jelenti, hogy 50 nappal többet kellene dolgozni egy évben a munkásoknak, ami tényleg felháborító, hiszen ez, ha semmi mást nem számolunk, csak azt, hogy egy hónapban 21 munkanap van egyébiránt, akkor ez majdnem két és fél hónapos többletmunkát igényel.”

Az MSZP azt is kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztetett a szakszervezetekkel. Az LMP szerint olyan munkaerőpiaci feltételeket kellene kialakítani, hogy az emberek jobban keressenek, és akkor kevesebben is mennének külföldre dolgozni.

Forrás: atv.hu