Csaknem kétszer annyi szakmában jár majd havi 10–30 ezer forintos ösztöndíj a szakiskolásoknak jövő szeptembertől, mint a mostani tanévben. A cukrász- és a vájártanulók után 2016-ban már a virágkötő- és a szőlész-borász tanulók is támogatást kapnak – tudta meg a Magyar Nemzet.
Tovább bővíti a kormány a tanulói ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések számát, a mostani harminchat helyett jövőre már több mint hetven különböző szakmában kapnak pénzt a diákok – tudta meg lapunk. A legfrissebb Magyar Közlönyben olvasható kormányrendelet szerint a 2016–17-es tanévben a jelenlegi, megyénként tizenkét szakma helyett húsz-húsz szakmában jár majd a rendszeres anyagi támogatás: a lovászok, cukrászok, vájárok után így jövőre már a faipari technikusnak, férfiszabónak, virágkötőnek, szőlész-borásznak vagy nyomdaipari gépmesternek tanuló fiataloknak is jár majd ösztöndíj. A hiányszakmák listája a helyi gazdasági igényekhez igazodva megyénként eltérő. Budapesten például újdonságként jelenik meg a dísznövénykertészi és a központifűtés-szerelői szakma, Zalában pedig egyebek közt a kárpitos-, a festő- és a kisgyermekgondozó-tanulóknak jár ösztöndíj. Veszprém megyében a bányaipari technikusokból és a gyakorló mentőápolókból van hiány, Vas megyében pedig autószerelőnek és bádogosnak érdemes jelentkezni.
A támogatás azoknak a diákoknak jár, akik nappali tagozatra iratkoznak be, és az első szakképesítésüket szerzik, továbbá elérik a legalább 2,51-os tanulmányi átlagot. Az ösztöndíj minimális mértéke továbbra is havi 10 ezer forint, de jó jegyekkel akár 30 ezerig is feltornázható az összeg. A szakmaszerkezeti rendelet kitér arra is, hol milyen szakmákat lehet majd ingyen tanulni a jövő tanévben. E szerint lakatost, hegesztőt és ipari gépészt országszerte korlátlan számban képezhetnek az iskolák, de meghatározott létszámban mindenhol szükség lesz eladókra, ápolókra és egészségügyi asszisztensekre is. Ezzel szemben például a díszlettervezők képzését kizárólag Budapesten és Szabolcsban hajlandó finanszírozni az állam. A korlátozottan támogatott képzési területekre keretszámokat állapított meg a kormány, így az adott képzésekre csak annyi diákot vehetnek fel, amennyit a kabinet meghatározott. Ilyennek számít a pincér szakma Baranyában és Békésben, míg Borsodban a pedagógiai és családsegítő munkatárs szakra vehetik fel a legtöbb fiatalt.
Érdemes lenne szétbontani a komplex szakmákat
Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke a kormánydöntés kapcsán lapunknak azt nyilatkozta: álláspontjuk szerint érdemes lenne szétbontani az összetett, komplex szakmákat, hogy még több fiatal kapcsolódhasson be a szakképzésbe. – Az építőipari képzések terén a tapasztalatok azt mutatják, hogy hatékonyabban és gyorsabban ki lehetne elégíteni a céges igényeket, ha egy-egy részterület önmagában is tanulható lenne. Az összetettnek számító kőműves és hidegburkoló szakról sok olyan fiatal kiszorul, akik csak burkolóként vagy parkettásként remekül tudnának dolgozni, ám ezek önálló szakképesítésként már kikerültek az iskolarendszerű képzésből – magyarázta Tóth. Hozzátette: szeretnék elérni azt is, hogy a tanulói ösztöndíj ne csak bizonyos területek kiváltsága legyen, hanem a választott szakmától függetlenül minden diák kaphasson anyagi elismerést, aki elég jól tanul.
A szakiskolák nyári fenntartóváltásáról ugyanakkor pozitívan nyilatkozott az érdekvédő. – Határozottan felgyorsultak a döntési folyamatok és dinamikusabb az ügyintézés, amióta nem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), hanem a nemzetgazdasági tárca irányítása alá tartozunk. Nincs ugyan rálátásom minden szakképzési centrum életére, de nálunk a korábbinál hamarabb megérkeznek a rendelések, ha például alapanyagra vagy munkaruhára van szükség. Sok múlik persze azon, milyen beállítottságú, mennyire menedzserszemléletű az adott centrum főigazgatója, és biztos vagyok abban is, hogy a fővárosi centrumoknak valamivel könnyebb dolguk van, mint a vidékieknek, ahol az iskolák közti távolságok nagyobbak – tette hozzá a szakképzési szakszervezet elnöke.
Ismeretes, július elsejével 300 iskola 557 feladatellátási helye került át a Kliktől a nemzetgazdasági tárcához, az intézményeket országszerte 44 centrumba tömörítették. További 50 intézményt jövő nyáron vesz át a szaktárca, és ekkor vezetik be az új intézménytípusokat is: megjelenik a rendszerben a szakgimnázium, ez érettségi mellett OKJ-s képesítést is ad. Szakközépiskolának a mostani szakiskolákat nevezik majd, képzési idejüket háromról öt évre emelik, hogy a diákok a szakvizsga után itt is érettségizhessenek. A szakiskola elnevezés a jövőben a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó intézményeket jelöli.
Forrás: mno.hu
