Milyen szakképzést igényel a 21. század átalakuló technológiai és üzleti környezete? Milyen értékrenddel és szokásokkal érkezik a munkaerőpiacra a 2005 után született alfa-generáció, melynek tagjai már nem is ismerik, milyen az, amikor az életvitelünk még teljesen offline és analóg volt online és digitális helyett? Erről is beszéltek az előadók a Piac & Profit Okos cég című konferenciáján.

Milyen készségekkel maradhatunk az automatizáció, robotizáció és a mesterséges intelligencia terjedése ellenére továbbra is keresett munkaerők?

  • Soft skillek (kommunikáció, empátia, EQ)
  • Kritikai értékelés
  • Változási készség
  • Innováció
  • Élethosszig tartó tanulás
  • Agilitás és rugalmasság
  • Digitális kompetenciák
  • Együttműködés, nyitottság
  • Hatékony stresszkezelés
Az elvárásoknak ebbe a rendszerébe érkezik az alfa-generáció, vagyis a 2005 után született fiatalok (legidősebb tagjaik már 13 évesek, öt év múlva, 2023-ra nagykorú munkavállalókká válnak).

Ők már az Y generációtól is eltérnek:

  • Gyors sikereket akarnak.
  • Nem szeretik a monotonitást.
  • Sokat kell őket dícsérni.
  • Azt szeretik, ha ők osztják be maguknak a munkát.

Mi fontos a mai fiataloknak, a Z-generációnak a munkahely megválasztásakor? A brand ereje csak a hatodik helyen van a felsorolásukban.

Fontos nekik, hogy milyen digitális eszközöket kapnak a munkájukhoz, milyen szoftver-rendszereket használ a cég, milyen munkabeosztást követelnek meg tőlük (például van-e lehetőség home office-ban dolgozni, lehet-e csúsztatni, később bejárni, mert imádnak sokáig aludni), lehetnek-e a munkájukban proaktívak, önálló ötletekkel előállók, kezdeményezők, valamint milyen jutalmazási rendszerre számíthatnak.

Korszerű szakképzést!

“Nem elég a harminc éves slide-okat lecserélni. Készségeket kell fejleszteni, hogy a fiatal munkavállalók tudjanak válogatni az óriási információtömegből”, mondta Monszpart Zsolt, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke.

A tanintézményeknek gondolkodni kellene megtanítani az embereket, nem pedig passzívan befogadni és bemagolni az adatokat, ismeretanyagokat.

Jó módszer a kreativitás és az önálló gondolkodás serkentésére az úgynevezett “fordított osztályterem. Kiküldjük az anyagokat, másnap csak megvitatjuk. Nem tud hozzászólni az, aki nem tanulta meg” – magyarázta Dr. Dietz Ferenc, a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja.

A cégek erősen adatintenzív tevékenységet folytatnak, s ezeket az információhalmazokat az emberi elméknek továbbra is át kell látniuk. “A munkavállalók egyre inkább a képi, vizuális megjelenítésben dolgoznak” -mondta Jagodics Tamás, a Cégmenedzser Kft. ügyvezetője.

“Lehet ellenállni az új technológiának, de nem érdemes. A gyerekeid feje búbját látod folyton, mert a mobiljukba vannak bújva. Ez a generáció már úgy nőtt fel, hogy a feje búbját látod csak. Nektek kell alkalmazkodni hozzájuk. Öt-tíz év múlva ők lesznek a felsővezetők és cégvezetők” – mondta Jagodics.

A következő húsz évben 100-200 évnyi fejlődést fogunk megélni

– mondta Kelemen Viktor, a Bureau Veritas ügyvezetője.

Forrás: Piac és Profit

 


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ