Annak ellenére, hogy lassan itt a félév vége, november elején országszerte még mindig több mint 600 tanárt keresnek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott és működtetett iskolákba a kormány által létrehozott Közszolgálati Állásportálon, a Közigálláson található álláshirdetések alapján. Vagyis ha egy tanár munkát keres, könnyen talál is. Épp ezért sokan úgy döntenek, hátrahagyva az állami oktatási rendszert inkább valamelyik magánintézményben próbálnak szerencsét. Korántsem a pénz a mozgatórugó. Az általunk megkérdezett pedagógusok szerint a jelenlegi rendszer merev, rugalmatlan, a tanárok keze meg van kötve, így pedig könnyen kiég az ember – írja a Pénzcentrum.

Noha lassan itt a félév vége, november elején országszerte még mindig több mint 600 tanárt keresnek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott és működtetett iskolákba a kormány által létrehozott Közszolgálati Állásportálon, a Közigálláson található álláshirdetések alapján. Egy pedagógus ma gyorsan el tud helyezkedni, ha dolgozni akar, ráadásul nagyon sok helyen felvennének "bármely szakos tanárt" is, akkora a munkaerőhiány.

Az egyik Pest megyei településen, az Apajon működő Dömsödi Széchenyi István Általános Iskola Arany János Általános Iskolájában azonnal alkalmaznának földrajz-bármely szakos, matematika-bármely szakos, fizikai-bármely szakos, informatika-bármely szakos és német-bármely szakos tanárt is.

Nem vonzó a pedagógusi pálya

Egy pályakezdő tanárnak ma egyetemi végzettséggel 203 ezer forint a bruttó fizetése, főiskolai diplomával 183 ezer forint. Vagyis anyagilag nem túl vonzó a pedagógusi pálya. Van azonban, akinek nem a fizetéssel van a legnagyobb problémája, hanem az állami iskolák mindennapos működéséből lett elege.

Budapesten jártam főiskolára, a diploma után hazamentem vidékre és a volt általános iskolámban helyezkedtem el. Két évig tanítottam ott, alsós voltam. Brutális volt a korábbi 10 hónapos, pesti iskolában végzett tanítási gyakorlathoz képest

- mondta a Pénzcentrumnak Emese, akinek nevét kérésére megváltoztattuk.

Elsősöket kaptam, az első félévben a szó klasszikus értelmében tanítás nem is nagyon volt. Az alapvető higiéniai szabályok betartásával kellett kezdeni, volt olyan gyerek, akivel tényleg a 0-ról indultunk

 - mesélte. Ugyanakkor az iskola nagyon jól felszerelt volt, több teremben volt interaktív tábla, ezért azoknak a pedagógusoknak, akik nyitottak voltak az új módszerekre, volt játékterük. 2 év után visszatért Budapestre, egy kőbányai iskolában helyezkedett el.

2011-2012 körül jöttem vissza, akkor még nem volt ekkora tanárhiány, több helyre beadtam a jelentkezésem, több interjún is részt vettem

- mondta, hozzátéve, nem kapkodtak érte, érezte, hogy versenyeztetik a jelölteket.

Sok dolog miatt éreztem azt idén nyáron, hogy lépnem kell

 - mondta.

Túl sok volt az adminisztráció, az osztálynapló mellett rengeteg minden volt, a lyukasórák - ha voltak - arról szóltak, hogy próbáltuk utolérni magunkat, ahelyett, hogy az órákra készültünk volna. Rengeteg időt és energiát elvett. A másik, ami problémás volt, a helyettesítés. Szinte mindig aznap derült ki, hogy be kellene ugrani valaki helyett, akár felsőbe is, mondjuk kémiát tanítani. Esélyem sem volt felkészülni az órára, a tízperces szünetekben ez lehetetlen. Vagyis mi történt ilyenkor? Alsós tanárként mondtam a diákoknak, vegyék elé a könyvüket, és olvassák el és jegyzeteljék ki a soron következő tananyagot - mesélte, hozzátéve, a rengeteg helyettesítést anyagilag sem honorálták. Ráadásul azt sem közölték velük, hogy tulajdonképpen egy-egy pedagógus mennyit helyettesíthet.

Őszintén azt gondolom, hogy a vezetőség sem volt tisztában a rendeletekben foglaltakkal

- jegyezte meg Emese.

(Egy 2013-as rendelet értelmében egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások (... ) száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg, és egy tanévben legfeljebb harminc napon kötelezhetik a pedagógusokat arra, hogy megtartsák kollégáik óráját - a szerk.) Hat év után idén nyáron úgy döntött, elege volt.

Kiégtem. Elvesztettem a motivációmat. Pedig én nagyon lelkes voltam. Önként vállaltam, hogy részt veszek a terem és iskola dekorálásában, az intézmény népszerűsítésében. Egyszer mondták, hogy az iskola kap valamennyi pénzt az aula felújítására, és lelkesen belevetettem magam a munkába: megterveztem, mi hogy lenne jó, éjszakákat töltöttem ezzel. A régebben ott dolgozó kollégák mondták, felesleges, mert úgysem lesz ebből semmi, de nem hallgattam rájuk. Persze a végén igazuk lett  - mesélte, hozzátéve, úgy érezte, kreativitását az intézményben kihasználták, az első önként vállalt feladat elkészítése után mindig őt találták meg az újabbakkal, és nem érezte, hogy értékelték volna az ebbe fektetett munkát.

Hónapokig kellett küzdenünk, hogy az első osztályban lefessék a táblát, pedig ott még szükség van a sokvonalas és négyzetrácsos táblára is. Laminálásról csak álmodozhattunk, pedig a laminált lapok nagyon jól használhatóak az oktatás folyamán, játékosan tanulhatnak a gyerekek, ráadásul tartós is, mégis, nem biztosítottak ehhez a feltételek. Egy idő után minden próbálkozás csak csalódás volt, minden új ötlet akadályba ütközött, kudarcba fulladt. Gondolkodtam a pályaelhagyáson is, jelentkeztem például irodai munkára is, hiszen még olyan munkakörben is jobban lehet keresni.

Végül azonban úgy gondolta, ad még egy utolsó esélyt a tanításnak.

Akkora a munkaerőhiány, hogy igazából nincs veszítenivalóm. Ha a mostani suli nem jönne be, akár másnap találnék új munkahelyet

- mondta. Azonban egyelőre elégedett a jelenlegi munkahelyével.

Most egy magániskolában vagyok úgynevezett segítő pedagógus, vagyis a pedagógus kolléga munkáját segítem igen különböző módon. Van, hogy az interaktív táblánál segítek, van, hogy előkészítem az eszközöket, például az írás tanulásakor a gyerekek grízzel teli tálba "rajzolják" le a betűket, és míg a tanár az osztállyal foglalkozik, és előkészítek mindent, ami a későbbiekben kelleni fog - mondta. Helyettesítés itt is van, de arról egy nappal korábban értesítik a tanárokat, és ki is fizetik a plusz munkát. "

Az alapbérem nem sokkal. csak néhány ezer forinttal több, mint az előző munkahelyemen, de a helyettesítésekkel azért már jelentős a különbség. De nem csak a pénz számít. Itt a tanárok folyamatosan kommunikálnak egymással, tanulnak egymástól, együttműködnek, figyelnek a gyerekekre, fontos és elvárt a kreativitás, és a tanárok maguk választhatnak tankönyvet is, amiből tanítana - sorolta, miért érzi jobban magát a magániskolában, mint az állami intézményben, ahol korábban tanított.

Nem a pénz a fő mozgatórugó

Galambos Attila óraadó tanárként dolgozott a Pécsi Tudományegyetem egyik gyakorló gimnáziumában.

3 évig tanítottam, közben az egyetemen is óraadó oktatóként dolgoztam - mesélte a Pénzcentrumnak. Majd Budapestre költözött, és 2015 tavaszán megkeresték a Budapest Schoolból, volna-e kedve tanítani náluk.

Én nem azért hagytam ott az állami iskolát, mert bármilyen problémám lett volna, egyszerűen így alakult - jegyezte meg. Hogy mi a különbség a magániskola és az állami fenntartású intézmény között?

Az állami intézményekben a kerettanterv nagyon szigorúan meghatároz mindent, nem csak a tudásanyagot, a módszert is. Az alternatív iskolákban a tanároknak nagyobb szabadsága van, nem csak a tananyagot, de a módszereket illetően is

- mondta, hozzátéve, ő az állami iskolában filozófiát és etikát tanított.

Papíron mindenképp a kerettantervhez kell tartania magát a tanároknak, de a zárt ajtók mögé persze senki sem lát.

Viszont ha valaki tartani akarja magát a kerettantervben foglaltakhoz, kevesebb lehetősége van ráhangolódni a gyerekekre, hozzájuk igazítani a tananyagot - jegyezte meg, hozzátéve, aki mégis próbálkozik, nehézségek elé néz.

Én sokkal felszabadultabban tanítok az alternatív iskolában, nagyobb mozgásterem van. Mi is dolgozunk kerettanterven, de nem témákat, hanem szempontokat határozunk meg, hogy hogyan tudjuk felkelteni a gyerekek érdeklődését, vagy, hogy mi az a maximális létszám, ami egy mikrocsoportban lehet

- magyarázta.  A Budapest Schoolba járó gyerekek magántanulói státuszban vannak, vagyis az iskola nem egy hivatalos közoktatási intézmény. A gyerekek tankötelezettségüket magántanulóként teljesítik, és egy másik iskolában tesznek félévente vizsgát.

Az állami oktatásban a tananyag elsajátítása a cél, és hogy a gyerek átmenjen a vizsgán. Itt viszont minden félév elején egyéni célokat tűzünk ki, és azt igyekszünk teljesíteni. Ha valakinek az a célja, hogy a félévi vizsga legalább 90 százalékosra sikerüljön, akkor arra készülünk, ha az, hogy valaki jobban megismerje Egyiptomot és készítsen egy interjút egy egyiptológussal, akkor ebben segítünk

 - magyarázta, hozzátéve, náluk szoros együttműködés van a tanárok és a szülők között is, míg a korábbi munkahelyén napokig ült úgy a tanáriban, hogy senki hozzá sem szólt.

Ha a mindennapi munkát nézzük, nem dolgozunk kevesebbet, mint az állami iskolákban dolgozó kollégák. Csak nekünk nem a naplóírás viszi el az időnket. Kreatívabb maga a munka, hiszen különböző feladatokkal készülünk a foglalkozásokra, dolgozunk azon, hogy mindenkinek megvalósuljanak az egyéni célkitűzései

- mondta.

Nem keresek rosszul, de amikor eldöntöttem, hogy váltok, az elsődleges szempont nem a pénz volt számomra, hanem az, hogy olyan munkát végezzek, amelyben ki tudok teljesedni  - tette hozzá.

Forrás: Pénzcentrum