Egyre súlyosabb a turizmusban és a vendéglátásban kialakult munkaerőhiány az érdekképviseletek szerint, amelyek célzott megoldásokat, ágazati áfacsökkentést sürgettek egy szerdai szakmai konferencián. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) képviselői a képzési rendszer átalakítását, a belső kereslet élénkítését, és a költségek csökkentését emelték ki a lehetséges megoldások közül.
Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke a Munkatársat keresünk című munkaerő-piaci szakmai konferenciát megnyitó beszédében kiemelte, a turizmus-vendéglátásban kialakult munkaerőhiány esetenként már a szolgáltatás ellehetetlenüléséhez vezet. Az ágazat hozzájárulása a GDP-hez 9 százalék, súlya nagyobb a mezőgazdaságnál, minden 11. munkahely itt létesül, miközben a mezőgazdasághoz képest mostohagyereknek számít szavai szerint.
Az elnök a VIMOSZ, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), és a Turizmus-Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság által szervezett tanácskozáson kifejtette: a dolgozók jövedelme mindössze a magyarországi átlagbér 60-70 százaléka, sokan a minimálbérért dolgoznak, magas a fluktuáció. Az elvándorlás - aminek fő célországai Ausztria, Németország a három vagy többszörös bérkülönbség miatt - megállításához magasabb bért kell adni a dolgozóknak, amihez pedig az ágazat jövedelmezőségét kell javítani - mondta. Ebben a megoldást a VIMOSZ szerint egyrészt a 27 százalékos áfa csökkentése jelentené az uniós átlag 9 százalékra. Továbbiak közé sorolta a foglalkoztatás terheinek csökkentését, a szakképzés megújítását, és a szakma vonzóvá tételét a fiatalok számára.
Odrobina László, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerint egész Európában problémát jelent a foglalkoztatás bővítése, a magyar munkaerőpiacon a munkanélküliség és munkaerőhiány egyszerre van jelen. Rámutatott: 2010 és 2014 között jelentősen, 11,6 százalékról 6,7 százalékra csökkent a munkanélküliség, és 54 százalékról 64 százalékra nőtt a foglalkoztatottság. Az ágazat az országos átlagnál jobb helyzetben van, a toborzási nehézségekkel küzdő cégek aránya az egészségügyben vagy a feldolgozóiparban a legrosszabb. A legkeresettebbnek a szakács, takarító, eladó vagy recepciós számít - sorolta.
Ugyanakkor van még teendő, egyebek mellett növelni kell a munkavállalási korú népesség aktivitását - mondta. A legnagyobb kihívásnak a képzelten, tartósan munkanélküli, munkatapasztalat nélküli vagy elavult szaktudással rendelkezők bevonását nevezte. Kiemelte: a szakképzési rendszer átalakítása lehet a megoldás a munkaerőpiaci problémára, a foglalkoztatottak létszámának az elmúlt években tapasztalt bővülése az ágazatban azt mutatja, hogy szükség van a szektorban további munkavállalók képzésére.
Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy az ágazatban nagyjából 400 ezren dolgoznak, becslések szerint a főszezonban közel félmillióan. Kormányzati cél, hogy a szakképzett munkaerő ne vándoroljon el. A belföldi turizmus jelentősége kiemelkedő: a vendégek 52 százalékát, a vendégéjszakák közel 49 százalékát adja, fontos bevételt, munkalehetőséget jelent a fővároson kívül. Szavai szerint a munkaerő megtartása érdekében az állam feladata a kereslet élénkítése, amivel az árak, majd azt követően a bérek is emelkedni tudnak. Erre szolgál a SZÉP-kártya, amivel idén szeptemberig 12 százalékkal többet, 65 milliárd forintot költöttek el. További megoldások közé sorolta a turisztikai kínálat fejlesztését döntően uniós forrásból, a kedvezőbb gazdálkodási környezet kialakítását, energiaárak csökkentését. Jelezte: a vendéglátóipari képzés reformjának keretében a tárca a szakmai szervezetekkel együttműködve új struktúrát alakított ki, folyamatban van az OKJ-módosítás, amiben egyebek között speciális szakképzéseket, mint diétás cukrász vagy élelmezésvezető vezetnek be.
Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is az áfacsökkentés szükségessége mellett érvelt, de javaslataik között említette a vállalati terhek csökkentését vagy azt, hogy a TB járulék reálértékben ne növekedjen. Szintén úgy vélte, hogy az elvándorlás megállításához az oktatási rendszer az egyik kulcsterület, a megfelelő utánpótlás nevelésen vagy akár a hátrányos helyzetű rétegek integrálásán keresztül.
