Nem sok időt adott a szociális partnereknek a Nemzetgazdasági Minisztérium a munka törvénykönyve és jó néhány más jogszabály módosításának véleményezésére: a tárca honlapjára felkerült tervezettel kapcsolatos észrevételeket október 15-ig fogadják. Igaz, nagyobb horderejű változásokat nem is nagyon tartalmaz a tervezet, leszámítva talán a munkavédelmi törvény szigorításait, illetve azt, hogy a közalkalmazotti bértáblát hozzáigazítják a nyugdíjkorhatár-emelésekhez – írja a Magyar Idők.
Eddig ugyanis 37 év szolgálati jogviszony után már nem követte az illetménynövekedés a munkaviszonyban eltöltött időt, ez pedig elsősorban a középfokú végzettségűeket sújtotta többszörösen is az évek óta befagyasztott illetményalap miatt.
A tervezett módosítások jelentős része technikai, értelmezési célú pontosítás. Például egyértelműsítik, hogy egy jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha a munkavállaló is aláírta, továbbá azt is, hogy az elektronikusan elkészített munkaszerződést öt napon belül papíralapú formátumban is át kell adni az alkalmazottaknak. Ahogyan azt is, hogy alapbérként a kötelező legkisebb munkabért vagy garantált bérminimumot kell meghatározni, és teljesítménybérezés esetén a százszázalékos teljesítés minimumösszegének megállapításakor ezeket kell figyelembe venni. Részletesebb szabályokat kap az elmaradt jövedelem számítása, valamint a munkáltató kártérítési felelőssége esetén a kár megfizetésének módja, és rögzítik azokat a Ptk.-paragrafusokat is, amelyek a munkáltatók kártérítési felelősségével kapcsolatban alkalmazhatók, továbbá a hozzátartozók kárának megfizetését szabályozzák. Kikerülnek viszont a kódexből az elvárt béremeléssel kapcsolatos passzusok.
Pontosítják a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesség eseteit – nemcsak az Mt.-ben, de többek között a honvédek, a rendvédelmi és az adóhivatali dolgozók, az ügyészek és ügyészségi dolgozók, a bírák, a közalkalmazottak és a köztisztviselők esetében is az érintettekre vonatkozó életpálya-, illetve jogállási törvényekben. Egyértelművé tennék, hogy munkaidőnek számít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység is, emellett pontosítják az egyenlőtlen munkaidő-beosztás eseteit, ehhez kapcsolódóan pedig az egyenértékű kompenzáló pihenőidő szabályozását. A nők és a gyereket egyedül nevelők számára is lehetővé teszik az éjszakai munkavégzést a gyerek hároméves korának eléréséig.
Újdonság, hogy a munkáltató visszavonhatja a felmondását, ha az elbocsátás közlését követően jelzi a dolgozó, hogy várandós, vagy lombikprogramban vesz részt – a döntésre 15 napja van. Az is újdonság, hogy a felsőfokú végzettségűek a jövőben csak saját kérésükre vehetnek részt közmunkában. A munkavállaló azonnali hatályú felmondása – a munkáltató jogsértése – esetén is kötelezővé teszi a végkielégítést. Sőt, a munkavállalót – azonnali hatályú felmondása esetén – a felmondási időre járó távolléti díj is megilleti. Jogellenes felmondásnál pedig a munkavállaló a felmondási időre járó távolléti díj dupláját kaphatná a tervezet szerint.
Forrás: Magyar Idők
