A szakszervezet fontos feladata, hogy mentesítse a pedagógusokat a mindennapi csörtéktől, hadd csinálják azt, amihez értenek – írja a zaol.hu.

Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) új országos elnöke nyilatkozta a fentieket, amikor nemrégiben a megyeszékhelyen járt. A nyári tisztújításon meggyőző többséggel, 73 százalékkal választották meg a menedzserszemléletű elnököt.

– Új hangon szeretnénk szólni, új kommunikációt építünk, új üzeneteket fogalmazunk meg – kezdi törekvései bemutatását. – Ennek fő oka, hogy egy elemzésből kiderült: a tagságunkhoz nem jutnak el a hozzánk köthető eredmények. Hiába dolgoztunk sokat az elmúlt tíz évben, a sikereinket mások aratták le.

Szeretnénk egyértelművé tenni, mire jó a szakszervezet. Arra, hogy az összes munkajoghoz, szakmai vitához kötődő küzdelmet levegye a pedagógusok válláról, akik így a hivatásukra koncentrálhatnak.

Az új elnök végigjárt minden, oktatásban érintett minisztériumot, hivatalt, s a látogatásokon azt kérte, hogy a partnerség politikától mentesen, pragmatikus szellemben éledjen újjá. Ideológiai erőpróbák helyett koncentráljanak a tisztán megfogalmazott problémákra, s közösen keressenek megoldásokat. Hiszen a cél mindkét oldalon ugyanaz: minőségi oktatás, a pedagógusok stabil munkakörnyezete, s a hivatás megfelelő presztízse.

– Arról iparkodtunk meg­győzni mindenkit, hogy a szakszervezet nem ellenség, hanem nélkülözhetetlen partner – folytatja Szabó Zsuzsa. – A PSZ indikátorként működhet, olyan jelzőfelületként, ami a valóságot tükrözi, ami hiteles képet közvetít a szakma állapotáról. A minisztériumoknál, hivataloknál is létezik visszajelző rendszer, de a kép, amit mutat, nem egyezik a miénkkel. Hiszen egy felülről szervezett fórumon mind a pedagógus, mind az intézményvezető meggondolja, mit mondjon, nehogy a véleménye visszahulljon a fejére. A szakszervezetben azonban ilyesmitől nem kell tartani. Mi csak a jelzett gondot visszük tovább, a forrást nem.

– Tartani kell attól, hogy megüti a bokáját, aki felvet egy problémát?

– A tagjaink mindenesetre erre hivatkoznak, s nekünk illik akceptálni, ha nem szeretnének arccal, névvel, településsel vállalni egy panaszt. Mit érnénk el vele, ha dörgedelmesen közölnénk: akkor vagy karakán, ha bevállalod? Elveszítenénk a tagságot, s a problémákat sem tudnánk közvetíteni. Amúgy gyakori téma a saját fórumainkon, hogy a szakszervezet meddig menjen el a nyomásgyakorlásban, s leginkább az a válasz: maradjunk a tárgyalóasztal mellett. A kongresszusunkon is egyértelműen megfogalmazódott, hogy a pedagógusok nem szeretnének utcára menni, sem sztrájkolni, ameddig csak lehet, igyekezzünk tárgyalásos úton eredményeket elérni.

Ennek szellemében született döntés arról is, hogy a PSZ beül a Köznevelés-stratégiai Kerek­asztal összejöveteleire. Hosszú ideig volt ez dilemma, fél évig keresték a közös nevezőt.

– Most úgy döntött a tagság, megyünk. Éppen azon érvelés mentén, hogy a PSZ minden fórumon képviselje magát, ahol oktatásról esik szó és első kézből lehet információkat szerezni. Hiszen csak így nyílik mód arra, hogy ütköztessük a PSZ véleményét a jogalkotó elképzeléseivel, hogy elmondjuk, milyen álláspont képviseletével bíztak meg bennünket a pedagógusok. Sokan viszont azt mondják, hogy nagy hiba beülni.

– Megalkuvásként értékelik?

– Igen. Jómagam első perctől kezdve a csatlakozást pártoltam, hiszen az utóbbi másfél évben nem tudtunk érdemben tárgyalóasztalhoz kerülni. Csak sztrájkbizottságként lehettünk jelen az egyeztetéseken, a 2016. áprilisi sztrájk lezajlását követően pedig már úgy sem. Mégiscsak az a legfontosabb, hogy ne a sajtóhírekből tájékozódjunk, hanem közvetlenül. Ha pedig olyan döntés születik, amivel nem tudunk azonosulni, még mindig ott a nyilvánosság, vagy ha nem jutunk megszólalási lehetőséghez, a PSZ honlapja, webes felületei. Ezeken a csatornákon tudunk kommunikálni a tagsággal.

– Mit gondol a munkaadók és gyáriparosok szövetségének kezdeményezéséről, ami újra 18 éves korig tenné kötelezővé a tanulást, s alapkészségekből (írás, olvasás, számolás, szövegértés) vizsgáztatná a 8. osztályosokat? Mindezt azért javasolják, mert tapasztalatik szerint a gyerekek negyede funkcionális analfabétaként kerül be a szakképzésbe.

– Borzasztóan szomorú, ha a munkaadók tényleg ezt tapasztalják. Nem lehet kétséges, hogy az országnak minőségi munkaerőre van szüksége, ez alapvető a jövő szempontjából. Ezért is történt az elmúlt időszakban annyi változás a szakképzésben. De az is igaz, hogy kellene már valami nyugvópont, mert az állandó átalakítás, mozgás miatt sok a bizonytalanság, ráadásul nem igazán érzékelhetők az eredmények sem. A saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy ha mester­embert hívunk a lakásunkba, nem vehetünk mérget a kifogástalan munkára. És akkor a szakemberhiányról még nem is szóltunk. Hogy a gyerekek 25 százaléka funkcionális analfabéta volna, azt egyértelmű és megbízható felmérések hiányában nem tudom megerősíteni. Amúgy igen

nagy szükség volna egy kikezdhetetlen, szakmailag mindenki által elfogadott helyzetelemzésre az oktatás egészéről, ami valós elrugaszkodási pontot adna a feladatok kidolgozásához.

Ennek minisztériumokkal közös elkészítését javasolni is fogja a PSZ. Jelenleg ugyanis mindenfelől érkeznek adatok, amit az egyik oldal állít, a másik meg cáfol, ez így csak parttalan vitákat szülhet. Abban viszont nincs vitánk a munkaadókkal, hogy a tankötelesség határát vissza kellene állítani 18 évre a lecsökkentett 16 helyett.

– Az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) véleményezésére szeptember 30-ig nyílt mód. Milyen álláspontra jutottak?

– Az idő rövidsége miatt nem volt mód az érdemi szakmai párbeszédre, ezért a Pedagógusok Szakszervezete is azt javasolja: halasszák el egy évvel az új Nemzeti alaptanterv bevezetését. Az oktatási kormányzathoz elküldött véleményünkben jeleztük azt is, mivel nem készült el a törvény által előírt értékelés a jelenlegi NAT eredményeiről, nem tudható, hogy mit és miért akarnak megváltoztatni. A nyilvánosságra került tervezet nem csökkenti a tananyag mennyiségét, sőt, egyes tantárgyaknál növeli. Új tantárgy lenne a társadalomismeret, de nem derült ki, kik oktathatják azt. Az esélyegyenlőtlenség csökkentésére kevésbé alkalmas a jelenlegi koncepció, a merev szabályozás nem segíti elő az egyénre szabott oktatást. Kimaradt a szakközépiskolák közismereti alaptanterve, az eltérő nevelési igényű gyermekek tantervéről sincs információ. Az óvodai–iskolai átmenet megkönnyítésére bevezethető lenne a 0. évfolyam, ám az önként vállalt feladatokra eddig sem volt pénz.

Forrás: zaol.hu

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ