Nagy trükköt talált ki a kormányzat, amely egy időben tervezi csökkenteni a minisztériumi tisztviselők és növelni a hivatásos katonák, illetve a tartalékosok létszámát.

A 24.hu információja szerint

lényegében rákényszerítik a várhatóan 9-10 ezer kirúgott tisztviselő jelentős részét, hogy lépjen be a Magyar Honvédség tartalékos katonái közé.

A szolgálatvállalási kényszer alól a nők számára sem lesz kibúvó.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter kedden nyújtott be egy határozati javaslatot az Országgyűlésnek, amely – elfogadása esetén – jelentősen megemelné a honvédség létszámát. A lista szerint a tisztek létszáma 5690-ről 6600-ra, az altisztek száma 8845-ről 10200-ra, a legénységi állomány 7 895-ről 13200-ra emelkedne, a tartalékosoké pedig 8 ezerről 20 ezerre.

Minisztériumi forrásaink szerint a napokban tartott állományi tájékoztatókon

közölték a kirúgási listák véglegesítésére váró hivatalnokokkal, hogy csak szolgálatvállalás fejében kínálnak majd más munkát annak, aki az állami szektor más részében szeretne elhelyezkedni.

Felmentés nincs, mert a katasztrófavédelmi törvény alapján az ott felsorolt kevés kivételtől eltekintve szinte mindenkire kiterjeszthető a polgári védelemben való részvétel kötelezettsége.

Úgy tűnik, sokaknak kínálnak majd lehetőséget, azok közül, akik elveszítik munkájukat, de leginkább az ötven év alattiaknak, és csak akkor, ha vállalják a tartalékos katonai vagy a katasztrófavédelmi szolgálatot

– tudatta egy minisztériumi alkalmazott, aki azt is elmondta, hogy a munkaügyi válogatáshoz a HR-osztályoknak már le kellett adni a bizonyítványokat és a jogosítványok másolatát. A hírek szerint egy orvoscsoport is megvizsgálja a hivatalnokokat. A vizsgálat eredménye pedig szintén befolyásolhatja, hogy ki milyen ajánlatot kap majd.

Akik nem tudnak elhelyezkedni a versenyszférában, azok valószínűleg kénytelenek lesznek beletörődni, hogy az állami fenntartású területek hiányszakmáiba irányítják őket.

Már beszámoltunk róla, hogy a kormányzati tervek szerint az egészségügy és a szociális ágazat emberhiánnyal küzdő, és persze sokkal kevésbé megfizetett területeire csoportosítanák át az embereket.

Budapesten és Pest megyében van az országban a legnagyobb kereslet kórházi ápolóra, műtőssegédre, valamint gyermekgondozókra.

Az ehhez szükséges átképzéseket a költségvetés finanszírozza, de csak abban az esetben, ha az érintett aláírta a tartalékos katonai szerződését is a honvédséggel.

A honvédség tavaly alakította át az önkéntes tartalékosi rendszert. Létrehozták a területvédelmi tartalékos szolgálati formát azzal a céllal, hogy minden járásban önkéntes századok álljanak fel, amelyek katasztrófahelyzetekben vagy szükség esetén ünnepségek, koszorúzások biztosításánál is bevethetők. A tartalékosokat a kötelező kiképzési időszak után évente 20 napra bármikor – hétvégén is – behívhatják.

A bruttó 130 ezer forintos éves rendelkezésre állási díj azonban nem volt elég vonzó, a honvédség az eddigi 8 ezres létszámkeretét sem tudta feltölteni. Bár az elmúlt hónapokban rengeteg toborzó eseményt tartott a honvédség, a jelenlegi feltételekkel nem sok esély lenne arra, hogy hirtelen tízezres nagyságrendben jelentkezzenek önkéntes szolgálatra – leszámítva az erre ösztönzött elbocsátott állami tisztviselőket.

Csütörtökön megkérdeztük a Miniszterelnökséget a nem igazán önkéntes katonai szolgálat vállalási módszerről, de válasz egyelőre nem érkezett.

Frissítés: A Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya órákkal cikkünk megjelenése után közleményt adott ki, amelyben egy mondatban “fake news”-nak minősítette a közszolgák tartalékos szolgálatba léptetéséről szóló hírt.

Forrás: 24.hu

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ