A munkáltatók szakemberszükségletüket biztosíthatják a jogszabályok által is támogatott formával az ösztöndíjas foglalkoztatással, amelyre vonatkozóan speciális szabályok érvényesülnek, de mindenekelőtt a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése, az oktatás és a munka világa közötti átmenet elősegítése érdekében szabályozták az ösztöndíjas foglalkoztatást, éppen ezért a törvény hatálya az ösztöndíjas foglalkoztatottra, valamint az őt foglalkoztatóra is kiterjed – olvasható a munkajog.hu írásában.

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony ösztöndíjas foglalkoztatottal létesíthető.

Az idézett törvény szerint foglalkoztató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § e) pontja és 2. §-a, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég.

Ösztöndíjas foglalkoztatott az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában

• a 30. életévet még nem töltötte be,
• akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
• munkaviszonyban – ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló jogviszonyt-, közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll.

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a fent idézett törvény szerinti, szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony.

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt az ösztöndíjas foglalkoztatott a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő határozott időre létesíthet.

Az ösztöndíjas foglalkoztatás szerződéssel (írásban foglalt) jön létre, amely alapján az ösztöndíjas csak olyan feladatokat láthat el, amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz (a törvény 1. számú melléklete alapján kell meghatározni). Az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló munkakör ellátásával nem bízható meg (Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatónál a jogviszony keretében hatósági, igazgatási tevékenység nem látható el). A szerződés csak közös megegyezéssel módosítható.

Nem lehet próbaidőt kikötni és a kollektív szerződés nem terjed ki az ösztöndíjas foglalkoztatottra.

Adó és járulékfizetési kötelezettségek

A foglalkoztatási ösztöndíj mértéke havonta – az MT. 92. § (1) bekezdésében meghatározott teljes munkaidő esetén – nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél, azaz 2015. évben 105 000 Ft-nál.

Egyéni járulékok az ösztöndíjas foglalkoztatottnál

Az Szja tv. 1. számú melléklete alapján 4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:

4.15. az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke. Adómentes ösztöndíj esetében azt nem kell bevallani, azonban ha adóköteles járandóságról van szó, a 08-as bevallást be kell nyújtani.

Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony társadalombiztosítási szempontból a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján munkaviszonynak minősülő, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony. Az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíja után meg kell fizetni

• a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a
• 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a Tbj. 4. § (1) bekezdés k) pontja szerint, mivel az ösztöndíjas foglalkoztatás utáni jogviszony járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

Az ösztöndíjas foglalkoztatott utáni adó-ill. járulékkötlezettség a foglalkoztatónál

A Tbj. alapján meg kell fizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho).

Az ösztöndíjas foglalkoztatott foglalkoztatóját az ösztöndíjas foglalkoztatott után megilleti a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben foglalt adókedvezmény.

Szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető - a törvény 462/B-462/D. §-ai alapján – többek között - a huszonöt év alatti foglalkoztatott munkavállaló után a 2011. évi CLVI. törvény (Eatv.) értelmében:

25 év alatti munkavállalók foglalkoztatása esetén a munkáltatónak járó kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér (max. 100.000 Ft) 14,5%-ával. Tehát a szocho 100.000. Ft-ig 12,5%, ami mellett a 1,5 % szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni. A munkabér 100.000 Ft feletti részére a szocho-t a normális 27%-os mértékben kell megállapítani. A hónap egészére jár a kedvezmény abban a hónapban is, amikor a munkavállaló betölti a kérdéses életkort. Nagyobb a kedvezmény a 25 év alatti munkavállaló után, ha pályakezdő, azaz legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A pályakezdő utáni kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér (max. 100.000 Ft) 27%-ával a foglalkoztatás első 2 évében, ebben az időszakban a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni 100.000 Ft-os munkabérig. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót.

A Start kártyák igénylése 2013. január 1-jével megszűnt, a még érvényben levő kártyák utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének időpontja legfeljebb 2014. december 31-e volt [2015. évtől  a Pftv. Start kártyákkal összefüggő szabályainak hatályon kívül helyezésére került sor].

Az átmeneti rendelkezés alapján azonban a 2015.01.01. előtti időszakra kifizetett juttatások után - amennyiben a munkavállaló érvényes START kártyával rendelkezett - lehetőség van a szocho-kedvezmény érvényesítésére.

Forrás: munkajog.hu