Nyáron csúcsosodott ki a szakképzési rendszer átalakítása, a szakképző intézmények centrumokba tömörültek, új nevet is kaptak. A működés még problémás, az iskolák autonómiája gyakorlatilag megszűnt. A kormányzat szerint viszont minden a legnagyobb rendben van. Ugyanakkor az állami duális képzés sem olyan sikeres, mint a kabinet állítja: a gyakorlati hely kevés, miközben az iskolai tanműhelyek elnéptelenednek. A duális képzés egyik formája, a Hamburg modell ellenben sikeres lehet a hátrányból induló gyerekek felzárkóztatásában - a kormány viszont nem törekszik eme képzési modell szélesebb körű használatára – írja a Népszava.

Egyre nagyobb problémát jelent Magyarországon is a szakemberhiány, a ManpowerGroup 2015-ös felmérése szerint a hazai cégek 47 százalékának gondot jelent, hogy megfelelő munkaerőt találjon, a legnagyobb hiány szakmunkásokból van. Ez az arány rekordnak számít a korábbi felmérésekhez képest, s egyelőre úgy tűnik, nem várható javulás. Az egyik legnagyobb gondot a munkavállalók elvándorlása jelenti, akik a magasabb bérekért próbálnak szerencsét külföldön.

A cégek és a nagypolitika a probléma gyökerét és megoldását is a képzésben látják, így az élhetőbb fizetések garantálása helyett a 2010 utáni kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával karöltve belekezdett a szakképzési rendszer teljes átalakításába, s a csodafegyverként feltüntetett duális képzés német mintára történő bevezetését is célul tűzték ki. (A duális képzésben a tanulók a szakmai és az elméleti ismereteket a szakképző iskolában sajátítják el, gyakorlati oktatásuk pedig a gazdálkodó szervezeteknél zajlik.)

Az átalakítások idén nyáron csúcsosodtak ki, júliustól mintegy 300 szakképző intézmény került át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) irányítása alá, az ide besorozott iskolák szakképzési centrumokba szerveződtek, és új nevet is kaptak: a szakiskola szakközépiskola, a szakközépiskolák pedig szakgimnáziumok lettek.

Káosz és zűrzavar?

A Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma (MPT SZK) szerint az átnevezés „felesleges és megtévesztő, a magyar hagyományoktól idegen", ám ez csak a kisebbik gond, a szervezet emellett több jelentős problémára is felhívta a figyelmet. Álláspontjuk szerint aggályos, hogy még mindig nem készült el a centrumok működési szabályzata, s mivel az iskolák a centrumok égisze alatt tagintézményekké váltak, az intézményi autonómia is sérülhetett.

A társaság úgy véli, az új rendszerben a tanulókat és a szülőket is bizonytalanságban hagyják, a jelenleg 11. évfolyamon tanulók számára a szakmai érettségi vizsga követelményei - törvényellenes módon - még ma sem ismertek, így például nem tudni, kötelező lesz-e az emelt szint, illetve hogy a szakmai érettségi vizsgának milyen részei lesznek. A szakiskolából alakuló szakközépiskolákban pedig heti hat óra közismereti oktatás mellett két év alatt érettségi vizsgára történő felkészítést ígérnek, ami az MPT szerint nem megvalósítható.

Kifogásolták azt is, hogy az iskolák többsége leromlott eszközparkkal rendelkezik, új beszerzések azonban szinte nincsenek, a meglévő eszközök javítása, karbantartása forráshiány miatt gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A kormánynyilatkozatokban sikertörténetként elkönyvelt duális képzést jelenlegi formájában azért nem tartják hatékonynak, mert - mint írták - „a kamara, kevés kivételtől eltekintve, nem tud gyakorlati képzőhelyeket biztosítani az évközi és az összefüggő nyári gyakorlatokhoz, pedig ez a jogszabályi kötelezettsége. (...) A gazdaság szereplői többségükben nem rendelkeznek a gyakorlati oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel". Emellett aggályosnak tartják azt is, hogy mostantól pedagógusvégzettség nélkül is lehet szakmai tantárgyakat oktatni.

Nincs káosz, nincs zűrzavar

Nem sokkal később az NGM hosszasan cáfolta az MPT SZK állításait. Szerintük az például nem igaz, hogy az érettségire csak két év felkészülési időt hagynak, „hiszen a kerettantervek alapján már évek óta egészen pontosan tudható, mi lehet az érettségi anyaga". Azt ugyanakkor nem cáfolják, hogy az átalakítások következtében a diákok kompetenciafejlesztésére szánt időt drasztikusan lecsökkentették, közismereti tárgyakat minimális óraszámban oktatnak a szakiskolásoknak, az informatikai oktatás pedig szinte teljesen háttérbe szorult.

Az NGM-ben ugyanakkor hangsúlyozzák: „a szakgimnáziumokban a közismereti tárgyak oktatása más struktúrában zajlik majd, ami bizonyos tantárgyak esetén kevesebb óraszámot fog jelenteni, más tantárgyaknál pedig többet. Nem változik azonban a kötelező érettségi vizsgatárgyak óraszáma". Hozzátették: az új szakközépiskolákban „a szakképesítés megszerzése utáni érettségire felkészítő két tanév kizárólag a 4 kötelező érettségi tárgyból teendő vizsgára készít fel, tekintettel arra, hogy a megszerzett szakképesítés ötödik vizsgatárgyként lesz elismerhető".

A lepusztult eszközparkkal kapcsolatban azt írták: „az új állami intézményi struktúra szélesebb, tartalmasabb kereteket nyújthat a fejlesztéseknek", s hatékonyabban lehet majd felhasználni a forrásokat is; a „szakképzési reform kiteljesítéséhez" 2020-ig 100 milliárd forintnyi EU-s támogatás áll rendelkezésre, a Kliktől pedig már átcsoportosítottak 50 milliárd forintot. Írtak arról is, hogy a tervek között továbbra is nagy hangsúlyt akarnak fektetni a diákok iskolai tanműhelyen kívüli gyakorlati képzésére, 2018-ig a különböző vállalatoknál zajló, jelenleg egyharmados gyakorlati képzési arányt 50 százalékra emelnék. Az intézményi autonómia miatt pedig nem kell aggódni az NGM szerint, úgy vélik, az most jóval magasabb, mint a Klik fennhatósága alatt.

Ez nem a jó irány

- A centrumoknak valóban nagyobb a hatásköre, de a tagintézmények autonómiája eleve nem lehet jelen, hiszen a centrumok alá tartozó iskoláknak egy OM-azonosítója van, saját költségvetésük pedig nincs - mondta lapunknak Tóth József. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke hangsúlyozta: még nem történt meg a teljes leválás a Kliktől, de én azt tapasztalom, hogy van egyfajta rugalmasság, a szakmai kérdések most gyorsabban megoldódnak, mint a Klikes időszakban.

Ugyanakkor hangsúlyozta: naponta kerülnek elő problémák, amelyek lassíthatják a működés mindennapjait. Tóth szerint, ha szigorúan csak szakmai szempontból vizsgáljuk az átalakításokat, azok „jó irányba is vezethetnek". - A gyakorlat eddig azt igazolja, hogy működőképes a rendszer, forrás is van mellérendelve. Az intézmények már az átalakítások előtt elkészítették a tantárgy és órafelosztást a következő tanévre, ahol ez megtörtént, ott kevés a probléma. Persze nem tudom, hogy ez mind a 44 centrumban így van-e- tette hozzá. Az érettségi dilemmával kapcsolatban a szakember elmondta: az új szakmai érettségi követelmények majd csak a 2016-17-es évfolyamokra vonatkoznak, ám a közismereti tárgyak csökkentése még így is nagy gondot okozhat, azok sem mennyiségben, sem tartalomban nem elegendőek.

Tóth a kormány csodafegyverét, a duális képzést sem tartja hatékonynak. - Amit most duális képzésként tüntetnek fel, annak köze sincs a valósághoz. Azoknál a nagyvállalatoknál, ahol rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával, ott megvalósítható. Nem motiváltak viszont azok a kisebb cégek, akiknek a tevékenységükhöz nincs elegendő munka. Mivel a duális képzésben a gyakorlati képzésért komoly támogatás jár, ezért cégek jöttek és jönnek létre, amit a kamara és a kormány preferál. Ezek jelentős létszámú képzésre kapnak engedélyt. A létszámot pedig az iskolai tanműhelyekből töltik fel kamarai és törvényi presszió segítségével. Ez a megoldás ugyan növeli a tanulószerződésben résztvevő tanulók statisztikáját, de a képzés minőségét aligha. Ezzel a megoldással gyakorlatilag csak tanműhelyből tanműhelybe terelés valósul meg. Ezeket az oktató kft.-ket ráadásul az állam komolyan finanszírozza; gyakran többet kapnak, mint maguk az iskolák.

Esélyt ad a Hamburg modell

Bár a kormány elkötelezett amellett, hogy minél több fiatalt tereljen a szakképzés felé, továbbra is magas azoknak a gyerekeknek a száma, akik például rossz családi környezetük vagy gyengébb iskolai teljesítményük miatt nem tudnak bekapcsolódni a középfokú oktatásba - vagy ha ez sikerül is, lemorzsolódásuk kockázata magas. Ezek a fiatalok gyakorlatilag esélytelenül lépnek ki a munkaerőpiacra, annak ellenére, hogy integrációjuk - például a szakmai oktatásba - nem lehetetlen. Őket segítheti a Hamburg modell elnevezésű duális képzés, amelyet Magyarországon a Kontiki Szakképző Zrt., a Tantext Akadémia Szakképző Iskolával együttműködve vezetett be.

Az egyéves, specifikus szakmai képzés biztosabb lehetőséget ad a fiataloknak. Nálunk a gazdasági szervezetek tevékenységét szociális szakemberek támogatásával egészítették ki. A Segít7ek támogatói szolgálattól minden, a programban résztvevő fiatal személyes segítőt kap, aki közreműködik a szakmai felkészülésben, segíti a szociális akadályok elhárítását és mentálisan támogatják a tanulókat.

A projekt az első év után sikeres tapasztalatokkal zárult:

* azok a programban résztvevő diákok, akik más iskolákban korábban lemorzsolódtak, jórészt sikerrel elvégezték a képzést

* a gyakorlati képzésben szerzett sikerélmények javítottak az elméleti ismeretek elsajátításának hatékonyságán

* az egyéni odafigyelésnek, a személyes mentális támogatásának köszönhetően a lemorzsolódási kockázattal érintett fiatalok képesek az iskolai elvárások szerint újra szocializálódni

* a képzés elősegítette a munkavállalói szerephez szükséges szociális kompetenciák fejlődését

Kajos László, a Kontiki Szakképző Zrt. szakmai vezetője lapunknak elmondta: a Hamburg modellben kidolgozott duális képzési rendszer abban különbözik a „hagyományos" duális képzési formáktól, hogy a program elején nem csak az elméleti oktatásra koncentrálnak, a tanuló szinte rögtön szakmát gyakorolhat. „Nem abból indulunk ki, hogy a diák csak akkor tud dolgozni, ha az elméletet már töviről hegyire tudja. Az elmélet és a gyakorlat egymás mellett kell hogy működjön" - véli Kajos. Ezen felül a fiatalok intenzív szakmaorintációs tanácsadásban is részesülnek, vállalatokat és különböző szakmákat ismerhetnek meg annak érdekében, hogy a számukra leginkább megfelelőt tudják kiválasztani.

„Ebben a programban elsősorban a mikrovállalkozásokat keressük meg" - mondta Kajos. A vállalkozók alaposan megismerhetik a fiatalokat, ezzel egy időben hatékonyan tudják integrálni őket saját vállalati tevékenységükbe, biztosítva a cégükre szabott munkaerő utánpótlást. A Hamburg Modell által biztosított egy éves „belépő időszak" után a fiatalok a választott szakmájukban folytathatják tanulmányaikat a rendes szakképzés keretei között. Ez az első év beszámítható a szakképzés teljes időtartamába, az oktatási- és tananyag megfelel a duális szakképzés első éves anyagának.

Forrás: Népszava