Drámai helyzet alakult ki a szakképzésben, amely sem minőségben, sem mennyiségben, sem területileg nem tudja kielégíteni a magyar munkaerőpiac igényeit.

 Eléggé drámai helyzet alakult ki a szakképzésben Magyarországon- mondta el az ATV Startban Szilágyi János. A szakképzési elemző úgy látja, paradigmaváltásra lenne szükség, mivel a jelenlegi szakképzés sem mennyiségben, sem minőségben, sem területileg nem képes kielégíteni a munkaerőpiaci igényeket.

Visszacsúsztunk

Az okokat firtatva Szilágyi elmondta, úgy jutottunk el idáig, hogy komoly változás következett be a gazdaságban, ugyanis a tudásalapú társadalom megjelenésével, valamint a robotizáció megjelenésével Magyarország versenyképessége nagyon sokat romlott. A szakember ismertette, a Világgazdasági Fórum rangsora szerint 2001-ben még 21.-ek voltunk, 2017-re azonban a 60. helyre csúszott vissza Magyarország, ráadásul az alapoktatás területén még ennél is rosszabb a helyzet.

Szilágyi úgy látja, létre kellene hozni a tudásalapú társadalomnak megfelelő szakképzési rendszert, olyan modellre lenne szükség, amely a kékgalléros szakmunkások irányából inkább a fehérgallérosok felé viszi el az oktatást. Hozzátette: az iskolázottság szintjét is nagyon fontos lenne növelni, mivel olyan képzett szakmunkásokra van szükség az országban, akik már a digitális gazdaságban is el tudnak igazodni.

9 osztályos általános iskola, 18 éves tankötelezettség

A szakértő elmondta, éppen ezért vetődött már fel az, hogy növeljék az iskolában töltött időt, 9 osztályossá kellene tenni az általános iskolákat. Szilágyi szerint ez Nyugat-Európában már bevett dolog, van, ahol 10 osztályos. Hozzátette: a tankötelezettség korhatárát is emelni kellene, 16-ról 18 évre, ez szintén felvetődött már.

Elmondta, Németországban egy diák összesen 2000 órával többet tölt az iskolában, mint egy magyar, így jóval több tudás elsajátítására van lehetősége.

Messze lemaradva

A szakember szerint az átalakításnak azt kellene ösztönöznie, hogy minél többen tanuljanak szakmát, mivel 1990-hez képest a gimnáziumban tanulók aránya 1 százalékkal növekedett, de a szakiskolákba járók száma egyharmadára csökkent. Szilágyi példaként említette azt is, hogy az érettségizettek aránya Magyarországon 61 százalék, ugyanez Japánban és Finnországban 90 százalék fölött van. A kívánatos azonban az lenne a szakember szerint, ha az érettségizettek közül minél többen tanulnának szakmát is.
Európában egyébként Magyarországon van a legnagyobb különbség a szakmunkások és diplomások között fizetés tekintetében, Szilágyi úgy gondolja, ezért is van szükség az érettségire, aki pedig tehetséges, az tanuljon ennél is tovább a szakmája megszerzése mellett.

Siralmas adatok

A kérdésre, hogy ha elindulnának a változások, mennyi idő alatt lehetne azt érezni a magyar gazdaságban, azt válaszolta: minimum 5 év kellene ehhez. Hozzátette: arra is szükség lenne, hogy az írási, olvasási és számolási készségekben javuljanak a magyar diákok, ugyanis siralmas eredményeket produkálnak a felmérések során, a tanulók 25%-a funkcionálisan analfabéta.

Forrás: ATV