A digitális átállás és az informatikai fejlesztések öt év alatt 20 százalékos bevételnövekedést hoznak a legtöbb vállalatnál, már az első teljes évben átlagosan 3,7 százalékos lehet a növekedés. A cégek nemcsak a működési keretek visszaszorításán nyernek, hanem hatékonyabban oldják meg a problémákat és gyorsabban vezethetik be az új termékeiket. A hatás a kisebb vállalatoknál is számottevő, a „robotok” pedig a dolgozók hatékonyságát is javíthatják - derül ki a Dell EMC, az Intel és az IDC közös kutatásából, melyet a napi.hu ismertetett.

A robotizáció és a digitális átállás a mai vállalatfejlesztési tervek visszatérő eleme: az ipari gyártatástól, a pénzügyi rendszereken át egészen az éttermekig egyre több helyen alkalmaznak valamilyen informatikai megoldást a munkafolyamatok fejlesztésére. A folyamat nem szorítkozik arra, hogy összeszerelő gépeket tesznek a gyártósorok mellé az emberek helyett, hanem kiválthatóvá válnak az ügyfélpanasz-kezelési rendszerektől kezdve a tőzsdei kereskedő eszközökig, de már egy felhőalapú szolgáltatás használata is ideszámíthat.

Magyarország az Európai Bizottság legfrissebb, digitális felkészültséget mérő DESI indexén a 28 uniós tagállam között a 23. helyen áll 46,5 ponttal.

Tavaly az ország 44,2 pontot ért el, ami akkor a 22. helyre volt elég. Az adatokból az is kiderül, hogy

fájóan hiányoznak a digitális alapkészségek, a vállalatok pedig kevéssé fogékonyak az innovatív megoldásokra.

A vállalatvezetők pedig bizonytalanok azt illetően, hogy a befektetéseik megtérülhetnek.

Utóbbi aggodalmakra rácáfol a Dell és az Intel által megrendelt, az IDC által végzett kutatás, amelyben 16 teljesen különböző méretű cég döntéshozóját kérdezték meg az IT-, kiváltképp az adatközponti fejlesztéseikről és azok hatásairól. A vizsgált cégek között volt olyan, amely csak 300, és volt olyan, amely közel 75 000 embert foglalkoztatott. A számok alapján mindenhol megtérültek a befektetések, legyen szó logisztikai vagy pénzügyi cégekről, netán egészségügyi ellátóhelyekről. A CAGR mutató - vagyis, hogy egy több éves időszak alatt mi az átlagos éves növekedési ütem - 3,7 százalékkal javult.

Már nem a munkaerő-kiváltás a fontos

Az adatközpont fejlesztések szinte univerzálisak: leegyszerűsítve az egész fejlesztés annyiból áll, hogy kialakítanak egy gépközpontot, ahol a számítások nagy részét nagyteljesítményű szerverek végzik. Ezek kezelhetnek egyszerű adatbázisokat, irányíthatnak rajtuk keresztül gyártósorokat, de ennél komplexebb feladatokra is alkalmasak.

Eddig az ezeket célzó fejlesztések a költségcsökkentésre és a részproblémák megoldására összpontosítottak. A beruházások többsége eszerint arra szorítkozott, hogy helytakarékosságból kisebb, de nagyobb teljesítményű szerverekre váltsanak, felhőszolgáltatásokat vegyenek igénybe, hogy a tárhelyszolgáltatást teljesen kiszervezzék. Más felmérések szerint a legfőbb motiváció az emberi munkaerő kiváltása volt, vagyis, hogy a fejlett berendezések beszerzésével megszabaduljanak néhány dolgozótól - például a modernebb szerverek lehetővé tették, hogy kevesebb informatikust alkalmazzanak.

A szoftverek, kiszolgálók által vezérelt rendszerek csak korlátozott emberi beavatkozást igényelnek. A szoftverbe beillesztett kód konfigurálja a hardvert, és automatizálja a korábbi manuális folyamatokat, ezáltal drasztikusan csökkenti az emberi hibák esélyeit is. Ezzel párhuzamosan ezek a technológiák lehetővé tették a vállalkozások számára, hogy fokozatosan javítsák az ügyfelek elköteleződését és a szolgáltatásnyújtási folyamatokat és stratégiákat.

A kutatásban idézett vezetők megszólalásaiból viszont kiderült, hogy

a munkaerő-csökkentés a legtöbbször mégsem valósult meg: a karbantartásnál feleslegessé vált kollégákat azonban nem elküldték, hanem más munkafolyamatokba vonták be őket.

A kreatívabb munkakörökben pedig javultak a teljesítménymutatóik. Sőt, nem egyszer a hiperkonvergens  (a szervereket, tárolókat és hálózati elemeket egyetlen egységben magában foglaló) rendszerek új emberek felvételével jártak.

Gyorsan megtérülő befektetések

Az IDC felmérése azt is megvizsgálta, hogy a bevételekre milyen hatással van akárcsak egy feladatvezérlő adatközpont kialakítása. A termelő vállalatoknál átlagosan 25 600 dollár (71,7 millió forint) pluszbevétel jutott egy darab szerverre, amit csak azon kerestek, hogy a késztermékek eljutottak az értékesítésig. Míg központonként 46 100 dollárt (130 millió forintot) termelt, ha új termékeket fejlesztettek és vezettek be a piacra. Az egyéb szolgáltatásokkal együtt a telepített hiperkonvergens rendszerek évente 132 700 dollár (371,5 millió forint) bevételnövekményt eredményeztek összesen. Miközben a belépőszintű eszközök ára 20-25 ezer dollár körül van.

A vizsgált cégeknél a bevételnövekedés a hatékonyság javulásával és a költségcsökkentéssel a teljes rendszerekre vetítve már az első évben átlagosan 122,9 millió dollár volt, míg az ötödik évre ez 291,7 millió dollárra nőtt. Az alapbevételekhez képest ez 20 százalékos bevétel növekedést jelentett.

Forrás: napi.hu

Hozzászólok a Facebookon