Nagyok a térségek közötti különbségek a matematika kompetenciamérés eredményei alapján - állapítja meg rövid ismertető anyagában az Összkép magazin. Az igazán szomorú, hogy ha a családi hátteret kiszűrjük, akkor az adatok azt sugallják, hogy a hazai iskolarendszer jelen pillanatban alkalmatlan a társadalmi felzárkóztatásra – írja a Portfolio.

A matematika kompetenciamérés alapján a járások sorrendje fővárosi és dunántúli előnyt mutat. A felmérés szerint a leggyengébb eredményeket produkáló térségek túlnyomó része az ország északkeleti részén található.

Ez önmagában nem feltétlenül katasztrófa, hiszen a diákok teljesítményét az iskola és a család társadalmi háttere egyaránt befolyásolja. A gazdagabb településeken, rendezettebb körülmények között élő családok gyermekei törvényszerűen jobban teljesítenek. Ezt az előnyt kellene mérsékelnie az oktatási rendszernek azzal, hogy az iskolákban átadott tudás, képességfejlesztés révén a hátrányos helyzetből indulók lemaradását mérsékli.

Éppen ezért fontos az alábbi ábra. Az Összkép szerint ugyanis érdekes kép rajzolódik ki, ha azt vizsgáljuk, mennyivel jobb (vagy rosszabb) egy járás gyerekeinek átlagos matematika pontszáma annál, amit a szülők társadalmi háttere alapján gondolnánk. A szülői háttér kiszűrésével kapott hozzáadott érték térségi rangsorának elején álló 33 környék harmada fővárosi, a megyei jogú városok járásai közül csak Pécs és Zalaegerszeg került az élmezőnybe. Az északkeleti országrész az alábbi térképen is fehérebb, vagyis

nem elég, hogy a szegényebb térségekben eleve hátrányosabb helyzetű gyerekek tanulnak, még ezt kiszűrve is gyengébb eredményeket produkálnak.

Vagyis az iskolarendszer nivelláló, esélykiegyenlítő hatása nemigen látszik.

Az Összkép megnézte, hogy melyik járások azok, amelyek mind abszolút pontszámban, mind hozzáadott értékben a legjobbak vagy legrosszabbak közé tartoznak. Ha azt nézzük, kik vannak a TOP 10-ben mindkét szempont alapján, akkor

a magyar matematikaoktatás fellegvárai az V., a XIV. és a XI. kerület.

Hét járás pedig komoly segítségért kiált: a Tiszavasvári, a Balmazújvárosi, a Kunhegyesi, az Ózdi, a Jánoshalmi, a Gönci és a Hevesi. Ezek a járások mindkét szempontból az utolsó 10 között találhatóak.

A TOP 33-ban tíz budapesti kerület (III., V., IX., XI, XII, XIII, XIV, XVIII, XXI, XXIII.) mellett négy dél-dunántúli (Bóly, Bonyhád, Pécs, Pécsvárad) és két balatoni (Balatonalmádi, Balatonfüred) járást, illetve Szob és Zalaegerszeg környékét találjuk.

Az abszolút pontszám és a hozzáadott érték alapján egyaránt a legrosszabb helyzetű 33 vörös zónájában 20 térséget találunk. Szegény, eldugott vidékek ezek például Borsod északi részén, az Észak-Alföldön, Békésben vagy szétszórva az ország belső perifériáin.

A legjobb és a legrosszabb térségek csoportjai között 171 pont a különbség, a jó és rossz iskolák közötti átlagos eltérés másfélszerese. Ebből 103 pont, azaz a különbség 60 %-a hozzáadottértékbeli különbségnek tudható be.

Ez arra utal, hogy hiába a társadalmi különbségek jelentősége, a matematikaoktatás kiválóságai és legszomorúbb vidékei közötti különbség a társadalmi háttértől független és abból következik, hogy mit is ad az iskola

- állapítja meg az írás.

 Forrás: Portfolio

Hozzászólok a Facebookon