Az új támogatás nem ellensúlyozza a csapást, amelyet a cafeteria-rendszer megcsorbítása mért a több százezer fős hiánnyal küzdő munkaerőpiacra – írja a HVG.

Hatszázmillió forintot költ egy 180 férőhelyes, modern munkásszállóra Zalaegerszeg, ebből 360 milliót az állam áll – tette közzé a város önkormányzata a nyáron. Bár a nyugat-magyarországi régióban égető a munkaerőhiány, várhatott volna még egy kicsit a város. A minap határozott ugyanis a kormány arról, hogy az eddigi 40 helyett csak 20 százalékos önerőt kell felmutatniuk a munkásszálló-építést vagy -felújítást vállaló önkormányzatoknak, a többit kifizeti az állam. Ehhez persze számos feltételnek eleget kell tenni, például megállapodni azokkal a munkaadókkal, amelyek a leendő szállót megtöltik.

Hogy mennyi pénzt szán az állam a munkásszállóprogramra, arról sem a belügyi, sem a pénzügyi tárca nem adott információt, mindenesetre nyilván a munkaerő mobilitásának növelése a cél az intézkedéssel. Egy tavalyi kutatás szerint viszont

a vállalatoknak mindössze a 6 százaléka tartja ehhez fontosnak a szálláshelyet, 77 százalékuk inkább a közlekedési bérletet, 66 százalékuk pedig a dolgozó autózását (is) támogatja.

Pontosabban csak támogatná, mivel a 2019-től életbe lépő új cafeteriaszabályok szerint ez utóbbiakra nem jár majd adókedvezmény.

Háromszor annyit vesz el a kormány, mint amennyit a munkásszállóprogrammal ad

– jegyzi meg Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének leköszönő főtitkára. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke viszont rámutat: csak az építőiparban 50-60 ezer ember nem otthonról indul munkába, a többségük albérletben lakik, amit sokszor csoportosan vesznek ki, maximum napi 10 eurónak megfelelő összegért.

A baj sokkal nagyobb, mint ami a hivatalos statisztikákból kiderül. A KSH frissen publikált munkaerőpiaci adatai szerint 2018 második negyedévében átlagosan 83 600 üres álláshely volt Magyarországon, míg a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékon állt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat pedig 107 800 betöltetlen állást és 3,8 százalékos munkanélküliségi arányt regisztrált július végén. Dávid Ferenc viszont úgy tudja, hogy ennél lényegesen több, mintegy 160–210 ezer, főleg szakképzett munkavállalót keresnek. Nemcsak orvos, informatikus, mérnök vagy óvónő nincs elég, hanem buszvezető, tűzoltó, pénztáros, pincér vagy gázszerelő sem.

1111

A legjobban az állami szférában ég a ház.

Százezer ember hiányzik a közszolgálatból, az ő munkájukat is te végzed el, de nem kapsz érte fizetést

– így indul a  Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének felhívása egy közszolgálati konzultációnak nevezett kérdőíves felmérésre. A KSH ezzel szemben még húszezer üres álláshelyről sem tud, holott a hiány a kórházaktól a kormányablakokig nyilvánvaló. Ugyanakkor komoly tartalékok is lehetnek a rendszerben.

Egyelőre nem mérik hitelesen, hogy az adminisztratív területeken hol van valódi munkaerőhiány, és hol lehet tartalék. Ha a munkakör nem kifejezetten kreatív, itt is be lehetne vezetni a normát, s akkor kiderülne, ki tölti ki érdemben a munkaidejét

– veti fel Tomka Barnabás humánerőforrás-szakértő. Mint a kereskedelemben, ahol egyes láncokban a dolgozók többféle funkciót töltenek be: ha sok a vásárló, pénztárba ülnek, ha kevés, árut pakolnak. A lényeg, hogy ne legyen indokolatlan üresjárat.

Ahol egész biztosan nincs már semmiféle tartalék, az az építőipar, amely így annak ellenére került krízishelyzetbe, hogy dúskál a megrendelésekben. Koji szerint

7–9 ezer ember hiánya miatt csúsznak az építkezések.

Már Ukrajnából sem jönnek vendégmunkások, inkább Szlovákiát és Lengyelországot választják a magasabb bérek miatt. S bár Magyarország észak- és délkeleti részén még mindig van szabad munkaerő, ha ők – nagy nehezen – elindulnak, nem állnak meg a nyugati határon.

Informatikusból 20-30 ezret keresnek a cégek.

A digitális fejlesztés nemcsak versenyképességi kérdés, a hiányzó munkaerő egy részét is ki lehet váltani vele. Csakhogy, miközben a tehetséges fejlesztőket elszippantják a külföldi álláslehetőségek, a frissen végzettek jelentős része nem alkalmas az azonnali önálló munkára – vázolja a helyzetet Bodonyi Dániel, a Spark Institute adatvezérelt hr-képzésének vezetője. „A legkülönbözőbb végzettségűeket, tanárokat, orvosokat, mérnököket, újságírókat képzünk át informatikussá, de a két-három hónapos tanfolyamaink drágák. Ezért vetettük fel, hogy a Digitális Jólét program keretében az állam adjon egyéni ösztöndíjat az átképzést vállalóknak” – mondja Baráth Barbara, a Green Fox Academy igazgatója.

Különösen a nyelveket beszélő, legalább középfokú végzettségű, jól kommunikáló, stresszt tűrő munkatársakból égető a hiány a szolgáltatóközpontokban. Kérdés, szembesült-e már ezzel például az amerikai Ford autóipari konszern, amely a minap jelentette be, hogy Mexikó és India után Magyarországra tervez új adminisztrációs centrumot, amelybe 2019 végéig 200 magasan képzett dolgozót szerződtet.

Hogy a pár évvel ezelőtti munkanélküliségből munkaerőhiány lett, azt többnyire a gazdasági fellendüléssel szokás magyarázni. A fő ok azonban demográfiai:

félmillió 20 és 64 év közötti potenciális munkavállaló tűnik el a piacról 2015 és 2030 között, s ebből 150 ezer főt már érzünk

– magyarázza Bodonyi. S ebben az adatban még csak benne sincs az az optimista kalkuláció szerint 300 ezer, pesszimista számítás szerint 600 ezer fő, aki külföldön boldogul. Bár egyre több rutinfeladatot végző embert ki lehet váltani számítógépekkel és robotokkal, a meg nem született gyerekeket belátható ideig nem pótolhatják a masinák.

Forrás: HVG

Hozzászólok a Facebookon