A Honvéd Kórház esete nem egyedi, bármelyik kórházban bármikor előállhat a tömeges felmondás miatti ellehetetlenülés – állítják szakemberek. A sürgősségi betegellátásban kialakult áldatlan helyzet rendszer­szintű problémáknak a következménye, de egyelőre nem látszik átfogó megoldási terv. A Hetek cikke.

A sürgősségi betegellátás szempontjából a legnehezebb helyzetben lévőnek a fővárosi kórházakat, ezek között is a Honvéd Kórházat emlegetik, bár vannak olyan vélemények is, melyek szerint a többi intézményben sem sokkal jobb a helyzet, csak kisebb a médiavisszhang. Mindenesetre tény, hogy a Honvéd a főváros legnagyobb sürgősségi ellátócentruma, amelynek kapcsán gyakran láttak napvilágot egyéni, orvosi mulasztás-gyanús tragédiák. A számos ilyen ügy egyike volt az a tavaszi haláleset, aminek kapcsán egy háziorvos fordult a médiához, mondván: betegét a háziorvosi ügyelet utalta be a Honvéd Kórház sürgősségi osztályára, ahonnét érdemi vizsgálat nélkül hazaküldték, mivel nem ismerték fel a vérmérgezés tüneteit. A néni másnap kómába esett, de a mentő hiába vitte vissza a kórházba, már nem lehetett segíteni rajta. A háziorvos ezek után óva intett a Honvéd sürgősségijétől, no-go zónának titulálva azt.

A kórház osztályvezető főorvosa, Zacher Gábor szeptember elején felmondott, méghozzá az évek óta súlyosbodó orvos- és eszközhiányra hivatkozva. Azt állította, hogy a 60 százalékosra csökkent kapacitással októberre összedől a kórház sürgősségi ellátása.

Zacher előtt az utóbbi időben 9 orvos mondott fel a sürgősségi osztályon, a baleseti sebészeten pedig 4 a túlzott terhelés miatt,

s az ebből fakadó kényszerű átszervezések igen érzékenyen érintették a kórház műtéti kapacitását is. A sorozatos felmondások hatására a kórház vezetése új gépeket, mindenekelőtt lélegeztetőgépeket szerzett be, megduplázta az orvosok fizetését, és megígérte az elmaradt túlórapénzek kifizetését is.

„A helyzet korántsem egyedi, nagyon hasonló állapotok uralkodnak a kórházak intenzív vagy pszichiátriai osztályain is,

a tömeges felmondások hatására bárhol, bármelyik pillanatban vészhelyzet állhat elő.

Elég csak az ajkai kórház intenzív részlegére gondolni, ahol felmondtak az ápolók. Ideje lenne szembenézni azzal, hogy a bérek tartós rendezése nélkül ki fog ürülni az ágazat, s ezen nem sokat segít, hogy az intézményvezetők zöme kifelé azt kommunikálja, hogy a betegellátás zavartalan” – mondta el a Heteknek Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) vezetője. Hozzátette: minél nagyobb az emberhiány, annál leterheltebbek és stresszesebbek a kollegák. A Magyar Orvosi Kamara adatai szerint a minimumfeltételek teljesítéséhez 600 sürgősségi szakorvosra lenne országosan szükség, ehelyett 140 praktizál.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet

A FESZ számításai szerint a tartós bérrendezéshez évi 150-200 milliárd forintos többlet kellene az egészségügyi kasszában.

Ez 100 százalékos béremelést jelent, amire nem csak a Honvéd Kórház dolgozóinak és nem csak az orvosoknak lenne égető szükségük, mivel

nagyobb az ápolóhiány, mint az orvoshiány.

A szaktárca által hangoztatott idei emelések viszont csak további bérfeszültséget szültek, mivel a szakdolgozók bruttó 8 százalékos béremelése gyakorlatilag a mintegy 180 ezres garantált bérminimumot eredményezi, amivel nem lehet embereket a pályára vonzani. Különösen akkor nem, ha a túlórák és pótlékok bonyolult számítási rendszerében végül kiderül, hogy a heti 60-70 órát dolgozó emberek mégsem kapnak túlórapénzt vagy nem annyit, amennyire számítottak, ráadásul azt is csak 5-8 hónap múlva.

A Heteknek nyilatkozva Rácz Jenő, a veszprémi kórház volt igazgatója elmondta: noha kétségtelenül lenne igény a magán sürgősségi ellátásra, ez azért nem létezik, mert elég költségigényes, ráfizetéses terület, ilyenformán az állami szféra része. Hangsúlyozta azt is, hogy a lakosság részéről rengeteg tévhit övezi a sürgősségi ellátást. A rezidensek például a világon mindenhol fontos szerepet kapnak benne, a kevésbé súlyos eseteket gyakran ők látják el, ami teljesen szabályszerű. A hosszú várakozási idő oka alapvetően az, hogy jóllehet, itt mindenkit ellátnak, de a vizsgálati eredmények validálása például időigényes folyamat – egy CT-vizsgálat során a röntgenszakorvosnak 500 képet kell végignéznie, majd konzultálnia a sürgősségi szakorvossal, mire eredmény születik, ráadásul közbejöhet egy súlyosabb eset, ami miatt hátrébb sorolódik a lelet – ezért nem érkezési sorrendben hívják be a betegeket sem. Az időtényezőt, a sürgősségi rangsort és a szakemberhiányt egyaránt be kell kalkulálnia tehát annak a páciensnek is, aki azért jön ide, mert ki akarja kerülni a várólistákat, és egy szuszra túl akar lenni minden vizsgálaton.

Forrás: ATV

 


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ