A miniszter szerint rossz minőségű munkát végez az MTA kutatóintézete. A KTI statisztikával vágott vissza.

Egy konkrét példát mondott az Akadémia elnökének a hétfői egyeztetésről távozóban Palkovics László miniszter arra, melyik kutatóintézet szűnne meg: a Közgazdaságtudományi Intézet (KTI). Ez Fazekas Károly, az intézet főigazgatója leveléből derült ki. A levél a Facebookon kezdett terjedni, Fazekas a hvg.hu megkeresésére megerősítette annak valódiságát.

A levélben azt írta, Palkovics arra hivatkozva beszélt a KTI megszüntetéséről, hogy az rossz eredményességű.

Én ezt a kijelentést abszurdnak tartom és az abban foglalt minősítést a leghatározottabban visszautasítom. Ebben a helyzetben az Akadémia vezetésével és az Elnökséggel együtt mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy a Közgazdaságtudományi Intézet a többi intézettel együtt továbbra is folytathassa eddigi kimagasló munkáját.

Az már korábban, a Magyar Tudományos Akadémia közleményéből kiderült, hogy a szóbeli egyeztetésen Palkovics átadott egy olyan munkaanyagot, amely szerint az MTA kutatóintézet-hálózatából egyes kutatócsoportok vagy teljes intézetek egyetemi fenntartásba kerülnének. Más kutatóintézetek egy másik kutatóhálózathoz kerülnének, illetve megszűnnének. Az MTA fenntartásában maradó intézetek „konszolidáción és profiltisztításon” mennének át. Mindez idén decemberig lezajlana Palkovics László elképzelései szerint.

Az azonban eddig nem volt világos, mely intézetnek mi lenne a sorsa, bár állítólag Palkovics más példákat is felsorolt az átszervezésekkel kapcsolatban. Fazekas Károly a hvg.hu kérdésére azt mondta, küzd azért, hogy az intézet ne szűnjön meg, "ha úgy látná, nem lehet semmit tenni, már lemondott volna".

Nem tudja, milyen megfontolás húzódhat a megszüntetés mögött.

A miniszteri becsmérlésre válaszul a KTI összeállította az eredményességi mutatóját, amelyet az MTA központi honlapján is nyilvánosságra hoztak, a hírek között. Ehhez azonban semmilyen kommentárt nem fűztek, így nem lehetett kitalálni, hogy a megszűnés fenyegetettsége miatt volt erre szükség.

Az anyagban azt írják, a KTI

a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaságtudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, mind Európában, mind az Európai Unióban a legjobb 7 százalékban van. A legjobb 10 százalék magyar közgazdászból 43 százalék a KTI-ben dolgozik.

Az MTA szerint a hétfői tanácskozás után megakadtak a tárgyalások Palkoviccsal, mert az átalakítási javaslatot elfogadhatatlannak tartják, az eddigiekhez képest új szempontokat hozott be a miniszter. Palkoviccsal már nem, de a kormánnyal tárgyalnának.

Palkovics nem érti, miért beszél az MTA a tárgyalások elakadásáról, és kifogásolta, hogy az Akadémia nyomást akar gyakorolni a kormányra ahelyett, hogy tárgyalási alapként kezelnék a dokumentumot.

Javaslati elemeit illetően teljes mértékben megfelel az MTA-elnökség hivatkozott közleményében megfogalmazott elvárásoknak és megoldásoknak

- írta közleményben a Palkovics vezette minisztérium.

A minisztérium szerdai közleménye után megkerestük az MTA-t, amely a korábbi közleményhez semmit nem kívánt hozzátenni.

Nyáron, a jövő évi költségvetési terv benyújtásakor derült ki, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kiterjedt kutatóintézet hálózatának finanszírozásának nagy része, 20 milliárd forint átkerült a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz. Palkovics tagadta, hogy államosításról lenne szó, de a költségvetést végül az MTA tiltakozása ellenére elfogadták. A legutóbbi hírek arról szóltak, hogy a kutatóintézeteket egy az MTA és a kormány által közösen felállított testület irányítaná, az akadémia tárgyalásokat kezdett a minisztériummal.

Az MTA elnöke augusztus 23-án levélben foglalta össze az MTA javaslatait, egyebek között egy Kutatóhálózati Tudományos Tanács felállítását javasolva, ám erre a levélre a minisztertől most hétfőig sem érkezett válasz.

Forrás: HVG

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ