Iskolaszövetkezet keretében végzett munka után jár-e szabadság? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt - az Adózóna cikkében.

"Fiam folyamatosan négy hetet dolgozott egy helyen úgy, hogy az iskolaszövetkezet közvetítette ki. A különböző fórumokon az olvasható, hogy megilleti két nap szabadságmegváltás, a diákszövetkezet szerint viszont nem jár neki. Iskolaszövetkezet keretében végzett munka után jár-e szabadság?" – kérdezte olvasónk.

Abból kell kiindulni, hogy – a korábbi jogszabályi előírásokkal ellentétben – az iskolaszövetkezet és a tanulók, hallgatók már nem munkaviszonyban állnak egymással – hangsúlyozta szakértőnk válasza elején . A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 10/B paragrafusa akként rendelkezik, hogy az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti.

Ez a külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony rendkívül sajátos, kissé hibrid jellegű: az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Polgári törvénykönyv megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyve szövetkezeti törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Azaz a diákok alapvetően megbízási jogviszonyban állnak az iskolaszövetkezettel, de a védelmük érdekében alkalmazni kell az Mt. néhány szabályát is. Ezek az alábbiak:

– Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

– Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi a feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

– A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. paragrafusában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg.

– Az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit az iskolaszövetkezet személyes közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló tagja esetében kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.

Azaz szabadságra csak azok az iskolaszövetkezeti tagok jogosultak, akik akként működnek személyes közre az iskolaszövetkezetben, hogy nem állnak nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. (Az iskolaszövetkezetnek nem csak diákok lehetnek a tagjai, mindössze annyi a korlátozás, hogy az iskolaszövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy kell, hogy legyen, aki nevelési-oktatási intézménnyel tanulói vagy felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll).

A fentiek alapján a diákszövetkezet helyesen járt el, a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján egyértelműen megállapítható, hogy nem jár szabadság a gyermek részére. Mióta a diákok főszabály szerint megbízási jogviszonyban állnak az iskolaszövetkezettel, volt egy átmeneti időszak, amikor járt szabadság, az említett fórumbejegyzések még abból az időszakból származhatnak – jegyezte meg szakértőnk.

Forrás: Adózóna