Huszonkét népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését tagadta meg keddi ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), a kérdések többi között a fizetett kormányzati hirdetések korlátozására, a pedagógusok munkaidejének és a tanítási órák számának csökkentésére vonatkoztak.

Hadházy Ákos korábbi LMP-s politikus két kérdést nyújtott be hitelesítésre: az egyik korlátozta volna a költségvetési szervek reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenységét, de ennek hitelesítését az NVB megtagadta, részben azért, mert a tájékoztatás, tájékozódás szabadságának alaptörvényben biztosított jogát korlátozta volna.

A másik kérdés a kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseinek közzétételét szabályozta volna, de mivel a kérdés nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, ennek hitelesítését is megtagadták, hivatkozva a költségvetési törvény és az alaptörvény érintettségére és az egyértelműségi problémákra is.

Az NVB lényegében ugyanerre hivatkozva tagadta meg Kassai Dániel LMP-ből kizárt politikus hasonló tárgyú kérdését, azt a kezdeményezést pedig, amelyik arra vonatkozott, hogy a kormányhivatalok jövő év szeptember 1-jétől létesítsenek foglalkoztatási jogviszonyt az ápolási díjra jogosultakkal, a költségvetési törvény érintettsége és egyértelműségi problémák miatt nem hitelesítették.

Az NVB tagjainak többsége egyértelműségi problémák miatt nem hitelesítette azokat a kérdéseket sem, hogy jövő szeptembertől legfeljebb heti 22 óra lehessen a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, a tanítási órák száma tanítási naponként ne haladja meg a hatot a középiskolákban, az ötöt az általános iskola felső tagozatán és a négyet az alsó tagozaton.

Az NVB többsége szerint ugyancsak nem volt egyértelmű az a kérdés, amely arra vonatkozott, hogy a nem egyházi fenntartású oktatási intézményekben ne legyen kötelező tantárgy sem a hittan, sem az erkölcstan.

Kassai Dániel utolsó kérdése arra vonatkozott, hogy a kilakoltatási moratórium időtartamát hosszabbítsák meg október 1. és április 1. közé. Az ülésen elhangzott, hogy a kérdéssel sugalmazott módosítás 16 napot érintene. Az NVB többsége szerint a kérdés megtévesztő, azt sugallja, mintha nem létezne a kilakoltatási moratórium, ezért nem felel meg az egyértelműség követelményének.

A Civil Mozgalom Egyesület kérdése az volt, hogy a pártok ne kapjanak állami támogatást az országgyűlési képviselők választásán kampánytevékenységre, de mivel ezt a választási törvény szabályozza, arról pedig nem lehet népszavazást tartani, az NVB megtagadta a hitelesítést.

Az MSZP első kérdése arra vonatkozott, hogy az Országgyűlés kötelezze a kormányt arra, vegyen részt az Európai Ügyészség munkájában, de a kérdést a többség nem hitelesítette, részben azért, mert a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe.

Az MSZP emellett hat kérdést nyújtott be hitelesítésre, amelyek a választási eljárási törvény módosítását célozták, úgy, hogy választási kampányidőszakban sajtótermékekben és műsorszámokban ne jelenhessenek meg a kormány, az önkormányzatok, illetve köztulajdonban álló gazdasági társaságok hirdetései. Az NVB többsége ezek hitelesítését is megtagadta, többi között azért, mert a választási törvények módosításáról nem lehet népszavazást tartani.

Ugyancsak a választási törvények burkolt módosítása és az egyértelműség hiánya miatt nem hitelesítette az NVB többsége azt a három kérdést sem, amelyekben az MSZP azt szerette volna elérni, hogy a sajtótermékekben, illetve műsorszámokban közpénzből megjelenő hirdetéseket a médiaszolgáltatók között az éves átlagos olvasottsági, nézettségi, illetve hallgatottsági adatok alapján arányosan osszák el.

Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslatot kérni a Kúriánál.

Forrás: MTI