Nem volt egyeztetés a szakszervezettel a központi közigazgatás tervezett leépítéséről – erősítette meg a szakszervezet vezetője, Boros Péterné - írja a HVG.hu.





„Némi iróniával azt mondhatnám, hogy meglepetés akkor ért volna, ha a törvényi szabályok szerint előzetesen egyeztetnek arról a bejelentésről, amelyet Gulyás Gergely tett a központi közigazgatásban dolgozók tervezett leépítéséről” – nyilatkozta a hvg.hu-nak a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Boros Péternét nem érte váratlanul a Miniszterelnökség vezetőjének Kormányinfón tett közlése, amely szerint a központi közigazgatásban dolgozók 14 ezres létszáma 15-20 százalékkal csökkenhet jövőre. Mindenesetre bízik abban, hogy – mint a miniszter fogalmazott – „döntés még nincs”, így a következő időszakban bepótolja a kormány a szakszervezet által várt tárgyalást – nemcsak ebben a témában.

Az elnök kiemelte: az MKKSZ „elkötelezett híve és élharcosa a bürokráciacsökkentésnek”, de ez a jogalkotó, a szabályozásért felelősök feladata. Ugyanis, mint fogalmazott:

Az íróasztal önmagától nem talál munkát.

A bürokrácia túlburjánzása az ügyintézőket sújtja, akik kettős présben vannak: ha nem dolgoznak megfelelően, ők fizetik a rendbirságot, őket szidja jogosan az elégedetlen állampolgár, vállalkozó és ők túlóráznak ellentételezés nélkül – fogalmazott.

Emlékeztetett: a kormány – minden előzetes egyeztetés nélkül – június 20-án (néhány nappal azt követően, hogy Varga Mihály béremelést ígért az ágazatban) létszámzárlatot rendelt el, amely nemcsak a közigazgatást, hanem a közszféra más ágazatait is érintette egy olyan helyzetben, amikor becslések szerint mintegy 100 ezer fő hiányzik a humán közszolgáltatás 680 ezer fős engedélyezett létszámából.

Ehhez képest a 14 ezer fős központi közigazgatás akár 20 százalékos létszámcsökkentése kb. 3000 álláshelyet érint. "Ez a csökkentés már régen megtörtént, hiszen az alacsony keresetek és a méltatlan munkakörülmények miatt 3000 kormánytisztviselő már régen elhagyta a közigazgatás központi szintjét" – mondta.

Tehát lehet, hogy előbb fel kellene venni embereket, hogy kirúghatóak legyenek

- érzékeltette a helyzetet. Hangsúlyozta: a 2019-re beígért 25 százalékos bérfejlesztés, és a bértömeggazdálkodásra történő átállás tervezett módszere a bérért – létszámot ultimátumra épül.

Ez a létszámcsökkentés már nem emberek elküldését jelenti, hanem forrásul szolgál a 10 órás munkaidő 8 órai bérére. Mert a feladat nem csökkent, a beígért bürokráciacsökkentés sajnos nem valósult meg – emelte ki, hozzátéve, a rendőrség vagy a tűzoltóság is hasonló helyzetben van. Ott a túlmunkáért nem pénzt, hanem szabadidőt ígérnek a dolgozóknak – amit épp a túlterhelés miatt lehetetlen kivenni. Ezért az MKKSZ egységes fellépést, közös álláspont kialakítását kezdeményezi, különösen, hogy a „tervezett intézkedések a bent lévők számára is aggasztóak, de aki kívülről nézi, annak ez egyenesen elriasztó.”

Forrás: HVG.hu

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció