A falvakban azonban továbbra is nagyon kevés főiskolát, egyetemet végzett ember van, hiányoznak a mobilitási csatornák – írja a HVG.

  A felsőoktatás több mint negyedszázados erőteljes expanziója ellenére a hazai falvakban továbbra is sokkal kevesebb a főiskolát és egyetemet végzettek száma, mint a nagyobb városokban

– olvasható ki a legutóbbi (2016-os) kis népszámlálás időközben megjelent adataiból. Míg a fővárosban élők közül átlagosan minden harmadik, a megyeszékhelyeken pedig jóformán minden negyedik lakos diplomás, a községekben csak minden tizedikről mondható el ugyanez.

Különösen ritka az egyetemet végzett diák a szabolcsi és a szatmári, valamint a nógrádi falvakban, s e vidékeken épültek ki a legkevésbé a mobilitási csatornák az egyetemek és a kistelepülések között.

A rendszerváltást követő évtizedek így is jelentős változást hoztak a magyarországi lakosok iskolai képzettségében: a szakmai oklevéllel büszkélkedők aránya megnégyszereződött, az érettségizetteké pedig megháromszorozódott, miközben a diplomásoké csaknem a hatszorosára emelkedett. A nemek közötti korábbi erőteljes aszimmetria is a múlté, a nők egyre több karon és egyetemen jutnak többségbe. A felsőfokú tanintézmények az 1960-as évekig igencsak „elférfiasodott” helyeknek számítottak, a hallgatók 80–90 százaléka tartozott összességében az erősebbiknek mondott nemhez. Ez az aránytalanság az ezredfordulóra azonban megszűnt, s jelenleg a diplomás hölgyek aránya 12 százalékponttal meghaladja a férfiakét Magyarországon.

Az érettségizettek körében a fenti kiegyenlítődés voltaképpen már az 1980-as évek elején bekövetkezett. Ez idő szerint pedig a nők 35, a férfiak 31 százaléka mondhatja el magáról, hogy az érettségi bizonyítvány igazolja a legmagasabb iskolai végzettségét. A gimnáziumot kijártak aránya a múlt század közepén egyébként összességében még csak 3-4 százalék volt idehaza. Ez a mutató azóta gyakorlatilag megtízszereződött. A legutóbbi mikrocenzus adatai alapján mintegy 2,7 millió fő szerzett már általános vagy (szakközépiskolában megszerezhető) szakmai érettségit.

A népesség 20 százaléka számít jelenleg általános iskolát végzettnek, s 18 százalékának van szakmunkás-bizonyítványa vagy szakiskolai oklevele. A legtöbben – 28 százalék – érettségizettnek mondhatják magukat, miközben a teljes lakosságon belül 18 százalék a diplomások aránya. A 20 év fölötti korosztályokban ez utóbbi mutató 20 százalék.

A szakmunkások aránya viszont csökkent itthon a rendszerváltást követően.

A 15–19 éves korosztályban azonban e folyamat 2011-ben (az állami oktatás preferenciáinak újragondolását követően) megállt, s az utóbbi fél évtizedben a KSH már 2,4 százalékpontos növekedést regisztrált. A legfeljebb szakmunkás végzettségűek aránya pillanatnyilag Budapesten messze a legalacsonyabb (11 százalék), míg három dunántúli és egy alföldi megyében – Vas, Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun – a legmagasabb (25–27 százalék). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nemcsak az egyetemet és a gimnáziumot végzettek aránya szerint tartozik a sereghajtók közé, de a szakmunkás-bizonyítványt és szakiskolai oklevelet szerzettek aránya is elég alacsony (nem éri el a 23 százalékot).

Forrás: HVG