Egy EMMI-közlemény megnyugtathatná a rezidenseket, akik a létszámstop miatt nem tudtak a rezidens-képzésre jelentkezni, nehogy a külföldi ajánlatokat válasszák. Erről Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke beszélt az ATV Start című műsorában.
Múlt héten robbant a hír, hogy
a június 21-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma által bevezetett létszámstop miatt több friss-diplomás orvos sem tudott rezidens-képzésre jelentkezni.
A szakszervezet elnöke utána is érdeklődött, az orvostanhallgatók zárt fórumain pedig többen is jelentkeztek nála azzal a problémával, hogy nem tudnak belépni a rezidensképzési rendszerbe.
Rezidens az lehet, aki elvégzi az orvosi egyetemet - viszont annak, hogy munkába is álljon, az a feltétele, hogy belép a szakképzésbe. A rezidenseket viszont az állam foglalkoztatja - ezért lehet érvényben náluk is a létszámstop.
Dénes Tamás az ATV Start ma reggeli adásában azt mondta, hogy olyan információk jutottak el hozzá a Miniszterelnökség és az EMMI illetékeseitől, hogy a héten meg fog oldódni ez a probléma, és feloldják a létszámstopot a rezidensek részére, ahogyan nem érvényes a mentősökre sem. De mint hangsúlyozta, ez nem hivatalos információ.
Arra a kérdésre, hogy fordulhatott elő ez a helyzet, azzal tudta magyarázni, hogy
az egészségügy működése, működtetése nem olyan egyszerű, mint az autópálya építés, és a létszámstop bevezetése általában arra irányul, hogy áttekintsék és felmérjék az egészségügy helyzetét.
Beszélt arról is, hogy szakszervezeti vezetőként csak annyit tud tenni, amennyit a tagok engedélyeznek, hiszen egy szakszervezet nem egy „dzsinn, aki teljesíti a három kívánságot".
Lehetőségük van a sajtóban nyilatkozni, tárgyalásokat kezdeményezni az illetékesekkel, és demonstrációkat szervezni, de az, hogy ezek közül melyik eszközhöz nyúlnak, az mindig a tagokon múlik.
A hálapénz eltörlésével kapcsolatban kijelentette, hogy a kormányzat, az orvosok és a társadalom közös akaratával lehet elérni, hogy a rendszer kivesse magából a hálapénzt. De azt is hangsúlyozta, hogy
sokszor inkább félelemből, mintsem hálából adnak pénzt a betegek, ezért az egészségügyi rendszernek vissza kellene találnia ahhoz az állapothoz, hogy a beteg biztonságban érezze magát.
Emellett mint mondta, a bérezésnek is fokozatosan fel kellene zárkóznia a nyugati tendenciákhoz, elérve például egy 300 ezer forintos nettó alapbért már a kezdők esetében is.
Forrás: atv.hu
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!