Ma Magyarországon 331 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van. Ez már önmagában megdöbbentő, az már csak hab a tortán, hogy 19 olyan település van, ahol 13 éve nincs háziorvos. Eközben rengeteg nyugdíjazás előtt álló házirvos is szabaulna a praxistól, de nincs jelentkező. Ha ez így megy tovább, nem lesz, aki ellássa a magyar betegeket – írja a Pénzcentrum.

Magyarországon 331 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Alap és Lakóhelyközeli Ellátások Igazgatóság Alapellátási Osztályának legfrissebb adatai szerint. Ez önmagában is megdöbbentő, ám az még inkább meglepő, hogy 19 településen 2005 óta tartósan betöltetlen a háziorvosi praxis. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezeken a helyeken egyáltalán nem látják el a betegeket, csak épp helyettesítéssel oldják meg a rendelést.

Hogy ez a mindennapokban hogyan működik? Beszéltünk egy Nógrád megyei háziorvossal, aki már jó pár éve helyettesít egy tartósan betöltetlen háziorvosi körzetben.

Ez azt jelenti, hogy fizikailag is két külön helyen rendelek, két külön háziorvosi asszisztenssel dolgozom, két külön gépen, két külön számítógépes rendszert vezetek. Vagyis, ha az én körzetembe tartozó beteg arra a rendelésre jön el, amit a másik körzetben, helyettesítő orvosként tartok, úgy tudom ellátni, ha előbb beviszem az adatait ambuláns betegként, ami plusz idő, hiszen alapvetően az ő adatai nincsenek a gépben. Nem is nekem kellemetlen ez, inkább a betegeknek az

- mondta a doktornő. Azt is elárulta, amikor először meghirdették a háziorvos nélkül maradt praxist, még volt néhány jelentkező, igaz, egyik sem komoly, de az utóbbi években - tudomása szerint - nem is jelentkezik senki.

Arra a kérdésre, mi a helyzet, ha ő szeretne szabadságra menni, vagy betegség miatt esik ki a munkából, mégis ki látja el a betegeket, azt válaszolta, a környező településeken dolgozó háziorvosokkal segítenek egymásnak.

Vagyis, ha az egyik kollégám szabadságra megy, és helyettesítem, akkor van olyan hét, hogy 3-4 körzetet látok el egyszerre

 - mondta. Tehát ez azzal is jár, hogy a betegeknek ilyenkor rövidebb rendelési idővel kell számolniuk, és a szokásosnál lényegesen kevesebb idő jut egy betegre.

Amikor én megyek szabadságra, már jó előre be szoktam jelenteni a betegeknek, és meg szoktam kérni őket, hogy tényleg csak akut problémával forduljanak a helyettesítő orvoshoz, tartósan fennálló, kezelés alatt álló problémával ne keressék fel

 - jegyezte meg.

De mit is jelent az, hogy egy adott településen tartósan betöltetlen a háziorvosi praxis? A vonatkozó kormányrendelet szerint "tartósan betöltetlen háziorvosi körzet: az a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzet,

• amelyben az ellátási kötelezettségnek hat hónapot meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni, kivéve, ha ennek az az oka, hogy a körzetet ellátó háziorvos munkavégzésében akadályoztatva van, vagy
• amelyben - a helyettesítés kivételével - az önkormányzat az ellátás nyújtásáról legalább hat hónapig nem tud gondoskodni önálló orvosi tevékenység végzésére jogosult személlyel".

Úgy néz ki, hogy a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma hónapról hónapra is nő, ugyanis a júniusi adatok szerint "még csak" 320 településen volt tartósan betöltetlen a háziorvosi praxis, most alig egy hónap alatt viszont ez a szám 11-el nőtt.

Az évek óta betöltetlen háziorvosi körzetek betöltését egyébként a kormány évek óta próbálja ösztönözni. 2018-ban összesen 1 250 000 000 forint áll rendelkezésre. A maximálisan elnyerhető összeg 20 millió forint, ezt azok kaphatják meg, akik legalább 60 hónapja betöltetlen praxist vennének át, és vállalják, hogy az adott háziorvosi/fogorvosi szolgálatban legalább 6 éven keresztül önálló orvosi tevékenységet végez az illetékes önkormányzattal kötött megállapodás szerinti működési formában, de minden esetben személyes közreműködésével. Nem pályázhat viszont mindenki. A pályázati kiírásban szerepel, hogy csak azok kaphatják meg a több milliós, vissza nem térítendő támogatást, akik a pályázat kiírásakor nem rendelkeznek  az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény alapján szerzett praxisjoggal, vagyis korábban nem háziorvosként dolgoztak.

Szabadulnának a praxistól, de nincs, aki átvegye

Eközben rengeteg nyugdíjazás előtt álló háziorvos is próbálja eladni praxisát, tele az internet hirdetésekkel. Az egyik nyugat-magyarországi településen fél éve hirdeti a praxist egy nyugdíjas korú háziorvos, aki kérte, se a települést, se a nevét ne hozzuk nyilvánosságra. Azt mondta, a reális ár a praxisért nagyjából 10 millió forint lenne, de erről már rég lemondott.

Leginkább 40-50 év körüli orvosok jelentkeznek, sokan voltak, akik Kelet-Magyarországról szeretnének elköltözni. Igazán komoly érdeklődő viszont nem akadt

- mondta szomorúan. Arra a kérdésre, hogy mégis mennyi bevételre számíthatna az, aki megvásárolná a praxist, azt mondta, nagyjából 1,5 millió forinra jön ki a havi bevétele.

Mikor megjegyzem, hogy a 1,5 millió forint azért nem hangzik rosszul, azt mondja, első hallásra valóban nem, de arról nem szabad megfeledkezni, hogy ő, mint vállalkozó, ebből fizeti minden kiadását, beleértve a háziorvosi asszisztens fizetését, a takarítónőt, a könyvelőt, a szükséges eszközöket, a számítógépes rendszereket, stb..

Eléggé elkeserítő, hogy jóval ár alatt, talán ha 4 millió forintért elmegy majd a praxis. Pedig régen ez nem így volt. A ’90-es évek közepén, a környékükön 10 millióért kapkodták el a praxisokat

 - mondta.

Arra a kérdésre, mi a véleménye, hogyan lehet orvosolni a háziorvos-hiányt, azt válaszolta,

véleménye szerint nagy összevonások lesznek, 3-4 körzetet lát majd el egy, jó esetben középkorú, rosszabb esetben idősebb orvos. Vagyis egyre kevesebb idő jut majd a betegekre, egyre rövidül a rendelési idő, és egyre leterheltebbek lesznek az orvosok is.

Felhívtunk egy másik, eladó praxist hirdető orvost is. A hirdetésből kiderül, hogy Egerben, 2200 kártyával eladó egy belvárosi praxis, az éves bevétel pedig körülbelül 18 millió forint.

Február óta hirdetjük, de igazán komoly jelentkező nincs. Leginkább 40-es éveikben járó, családos orvosok jelentkeznek, de a legtöbben csak felszínesen érdeklődnek. Sokan megjegyzik, hogy aggódnak, hogy ha háziorvosként dolgoznának, nem jutna elég idő a családjukra. Pedig én úgy gondolom, rengeteg pozitívuma van annak, ha valaki háziorvosként dolgozik: nyáron átlagosan 40-45 embert kell ellátni, igaz, télen ennek a dupláját, viszont napi 4 óra a rendelési idő, és utána jön a fekvő beteg ellátás. Szabad a szombat és a vasárnap, ügyeletet nem muszáj vállalni  - mondta a neve elhallgatását kérő szakember.

Sok-sok éves munka eredménye ez a praxis, csak át kellene venni az új orvosnak a jól felszerelt rendelőben, és segítené a munkáját a szakképzett asszisztens is, aki már jól ismeri a betegeket

- jegyezte meg.

Nem tudom, mi lesz itt! Fiatalok nem is jelentkeznek, persze, csábító a külföldi fizetés, de azért az mégsem minden

- tette hozzá.

De mi lesz a betegekkel?

Adódik a kérdés: mi lesz azokkal a praxisokkal, amiket hosszú időn keresztül árulnak, ám hiába, nem találnak gazdára, senki sem jelentkezik, aki átvenné a nyugdíjas kolléga helyét.

A több hónapos eredménytelen harcot követően a praxisjog visszaszáll az önkormányzatokra, mely kötelező önkormányzati feladatként próbálja biztosítani az ellátást, legtöbb esetben sikertelenül, majd az adott praxis a tartósan betöltetlen praxisok népes táborát kezdi gyarapítani. A fentiek paradoxonja, hogy az eladhatatlan praxisok miatt bőven a nyugdíjkorhatár felett dolgozó kollégák tartják lélegeztető gépen az alapellátást, hiszen ha a legfrissebb háziorvosi korfára pillantunk, jól látszik, hogy a kollégák 40 százaléka 60 év felett praktizál - mondta a Pénzcentrumnak Dr. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója, aki arról is beszélt, hogy a háziorvosi praxisok értéke nehezen meghatározható, leginkább a praxis földrajzi elhelyezkedésétől, valamint az úgynevezett kártyaszám nagyságától függ, mindazonáltal a betöltetlen praxisok számának folyamatos növekedése, és az utánpótlás hiánya miatt mára már szinte csak eszmei értéke maradt a praxisoknak. Így az a munka, melyet a nyugdíjkorhatár közelében lévő, vagy már azt meghaladó kollégák a több évtizedes, áldozatos munkájuknak köszönhetően a praxis menedzselésére fordítottak, anyagi értelemben elvész.

Jól látható, amennyiben pályázati ösztönzőkkel sem lehet a betöltetlen praxisokat feltölteni fiatal kollégákkal, akkor azon praxisok melyek eladásáért gazdájuk anyagi javakat remél, mára eladhatatlanná váltak. Hosszú távon a megoldást egy úgynevezett praxis alapkezelő felállítása jelenthetné

- mondta. Dr. Békássy Szabolcs úgy fogalmazott, a háziorvosi szakma mára totálisan presztízsét vesztette, nem jelent perspektívát egy fiatal kolléga számára, amennyiben azt látja, hogy receptek és beutalók írásán kívül alig folyik valódi orvosi munka a praxisokban.

A Háziorvosok Online Szervezete elengedhetetlennek tartja, hogy olyan szakmai alapokra helyezett, definitív ellátóképesség növelésével járó orvosi munka jelenjen meg a praxisokban, melynek köszönhetően a háziorvos ismét orvosnak, s nem adminisztrátornak érzi magát a bőrében, s mindez záloga annak is, hogy a fiatal kollégák számára vonzó legyen a háziorvosi hivatás. Mindehhez nem elegendő pusztán a forrásbevonás, paradigmaváltásra, minőségi szervezeti átalakításra van szükség - hangsúlyozta.

Ugyancsak a háziorvosi pálya megreformálást hangsúlyozta Dr. Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke. Arra a kérdésre, mégis hogyan lehetne vonzóbbá tenni a háziorvosi pályát a fiatalok számára, Dr. Dénes Tamás a Pénzcentrumnak azt válaszolta, első körben érdemes lenne egy felmérést készíteni a végzős hallgatók részvételével, hogy feltérképezhessék, hogy a leendő orvosok mit gondolnak a háziorvosi létről, valós információkkal rendelkeznek-e, illetve, ha ezt a hivatást választják, miért teszik, amennyiben pedig nem, miért nem, minek kellene változzon ahhoz, hogy az alapellátásban tervezzék a jövőjüket.  Dr. Dénes Tamás úgy gondolja, a háziorvosok kompetenciáját ki kellene terjeszteni, lehetőséget kellene adni (képzést, eszközöket), hogy szélesebb körben tudják ellátni betegeiket.

Úgy véli, ösztönözni, motiválni kell a háziorvosokat, hogy saját hatáskörben lássanak el minél több betegeket és lehetőség szerint ne küldjék szakorvosi vizsgálatra.

Az így dolgozó háziorvosokat (az alap finanszírozáson felül) jutalmazni kellene. De a jelenlegi rendszer erre nem ad lehetőséget. Most ugyanis például a háziorvosnak sem napközben, sem ügyletben nincs lehetősége egy mélyvénás trombózis gyanút kivizsgálni. Napközben és ügyeletben is a sürgősségi osztályra (többek között ezért ennyire túlterheltek a sürgősségi osztályok) kell irányítsa a beteget, ahelyett, hogy lehetősége lenne sürgős ultrahangra és laborvizsgálatra beutalót adni, a leleteket kielemezni és terápiát felállítani.

Azért lettünk orvosok, hogy gyógyítsunk. Ha egy lelkes hallgató a háziorvosi gyakorlatán azt látja, hogy a legtöbb esetben a beteget tovább kell küldeni - mert nem kapta meg a háziorvos sem a kompetenciát, sem a lehetőséget, hogy elássa a beteget - akkor nagy valószínűséggel nem fog az alapellátásban elhelyezkedni

- mondta.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján talált dokumentum szerint a háziorvos ún. alapösszege a háziorvosi körzet ellátandó lakosságszámának és típusának függvényében havi szinten 197 000-290 000 forint között mozog. Ehhez jönnek még egyéb díjazások, például
van
- területi kiegészítő díjazás,
- teljesítményarányos díjazás,
- eseti ellátás díjazása,
- jogviszony ellenőrzésekért járó díjazás,
- indikátorrendszerben elért eredmények után járó díjazás,
- szakdolgozói kiegészítő díjazás
- rezsitámogatási díjazás

Forrás: Pénzcentrum

Hozzászólok a Facebookon