Arról már korábban is hallhattunk, hogy a rendszeres és nagy mennyiségű túlóra nem feltétlenül jelent több, vagy jobban elvégzett munkát, ellenben garantált a dolgozók krónikus fáradtsága és a hibalehetőségek száma is növekszik. Ennek ellenére több európai országban nem ritka az 50 órás munkahét. Egy augusztusban publikált, 600 ezer fő részvételével lefolytatott kutatás során kiderült, hogy a heti 55 órát dolgozók 33 százalékkal nagyobb eséllyel szenvednek szívrohamot azokhoz képest, akik heti 35-40 órát dolgoznak. Valószínűleg ez a felmérés adta meg a végső lökést Svédországnak, ahol a vállalatok országszerte elkezdtek a hatórás munkanapra átállni - írja a Science Alert nyomán a Profession.hu.

„Úgy vélem, hogy a napi nyolc óra munka nem olyan hatékony, mint azt sokan gondolják. Egy bizonyos feladatra koncentrálni napi nyolc órán keresztül óriási kihívást jelent az agynak, ezért rendszeres szüneteket és egyéb, nem a konkrét munkához kapcsolódó időrabló tevékenységeket vagyunk kénytelenek beiktatni, amelyekkel felhígítjuk a munkanapot. A dolog iróniája, hogy mindeközben nehezünkre esik a munkán kívüli életünket menedzselni, mert arra már nem marad megfelelő idő és energia" - foglalja össze Linus Feldt, a Filimundus nevű, stockholmi székhelyű applikáció-fejlesztő cég igazgatója. 

A vállalat nemrég váltott át a hatórás munkanapra és azóta vissza se néznek. A koncepció alapján a dolgozók a hatórás munkanap alatt a szüneteket a minimálisra csökkentik, és nem használják az időrabló hírében álló közösségi oldalakat sem.

„A tapasztalatok alapján könnyebb az elvégzendő munkára koncentrálni, mert pihentebbek vagyunk, gyorsabban és fókuszáltabban dolgozunk, valamint az irodát elhagyva is marad időnk és energiánk a feltöltődésre" - számolt be Feldt. A cég tapasztalatai alapján a hatékonyság nem csökkent, a munkatársak közti konfliktusok száma viszont igen, ez többek között a kiegyensúlyozottabb életvitelnek tudható be.

A Filimundus csak egy a több száz cég közül, amely nemrég állt át a hatórás munkanapra. A Toyota göteborgi szerviz központja már 13 éve dolgozik hatórás munkarendben és szintén pozitív tapasztalatai vannak. A profit 25 százalékot emelkedett, csökkent a hiányzások száma, a gépek kihasználtsága hatékonyabb és csökkent a rezsiköltség is. 

Az egészségügyi szektorban egyelőre kísérleti jelleggel vezették be a rendszert néhány svéd intézményben, ahol az ápolónők és az orvosok hatórás napi munkaidőre váltottak, változatlan fizetés mellett. Az intézmények azt vizsgálják, hogy a betegellátás színvonalának és a dolgozói munkamorálnak az emelkedése mennyire kompenzálja a többletköltséget, amit az jelentett, hogy új dolgozókat kellett felvenni a kieső műszakok lefedésére.  

A munkaidővel kapcsolatos lassú szemléletváltásban a közelmúlt több, más kutatási eredménye is szerepet játszik, ilyen például az Oxford University Idegtudományi Intézetének elemzése, mely szerint a társadalom kialvatlansági krízisben szenved, mert a 9-17 óráig tartó munkaidő nem áll összhangban a test belső, biológiai órájával. A kutatás alapján, ha az emberi szervezet igényeire tekintettel lennénk, akkor délelőtt 10-nél előbb nem lenne érdemes elkezdeni a munkát.

Forrás: Profession