A nyugdíjasok fogyasztása átlag felett nőtt az elmúlt években, ám a nyugdíjak összege és a magyar nyugdíjasok fogyasztása még így is elmarad a cseh vagy szlovák idősekétől, az osztrák nyugdíjasok lehetőségei pedig fényévekre vannak – írja a zoom.hu.

2017-ben az állami nyugdíjfolyósító 2 millió 639 ezer embernek folyósított nyugdíjat – ők a magyar társadalom 27 százalékát tették ki. Egy ellátottnak átlagosan 112 ezer forintot folyósítottak, ez 2687 forinttal volt magasabb, mint 2016-ban – derül ki a KSH most publikált 2017-es évkönyvéből. Jobb a helyzet, ha csak az öregségi nyugdíjasokat nézzük, akik 2 millió 46 ezren voltak, és átlagosan 124 ezer forintot kaptak havonta. A nyugdíjból élők létszáma 2017-ben 47 ezer fővel mérséklődött – a korhatár emelése, illetve a halálozások miatt. A nyugdíjkorhatár fokozatosan 65 évre emelkedik, ezt a 2022-re érjük el, jelenleg 63,5 év a korhatár, a következő lépcső 2019 januártól már 64 év lesz.

Uniós szinten a magyar nyugdíjak keresetpótló képessége jó, viszont vásárlóértékük átlag alatti.

Vagyis magyar nyugdíjasok viszonylag kis jövedelemcsökkenést szenvednek el a nyugdíjba vonuláskor, hisz az első nyugdíj az utolsó fizetés legalább 80 százaléka – ám összegszerűen ez még mindig nagyon kevés nyugdíjat jelent.

2013 volt az utolsó év, amikor a nyugdíjak reálértéke gyorsabban emelkedett, mind a kereseteké, azóta fordult a kocka, és évről-évre nyílt az olló a nyugdíjemelések és a béremelések között.

Az országos átlagnál csak a fővárosban, Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megyékben voltak magasabbak az öregségi ellátások. Az országos átlagnál a budapesti nyugdíjasok 19 százalékkal kaptak magasabb ellátást, míg a dél-alföldiek 9 százalékkal kaptak kevesebbet – ez havi 35 ezer forintos különbséget jelentett.

Sehol nem vagyunk az osztrák nyugdíj-színvonalhoz képest

A KSH adatai szerint a 2 millió 46 ezer öregségi nyugdíjas 1 millió 228 ezer háztartásban élt, ez az összes háztartás 30 százaléka. Ezen nyugdíjas háztartásoknak az egy főre jutó nettó jövedelme 109,5 ezer forint volt, ami 10 százalékkal magasabb az egy főre jutó, teljes lakosságra vonatkozó országos átlagnál. Ez annak köszönhető, hogy bár a nyugdíjak elmaradnak az átlagbérektől, de a nyugdíjas háztartásokban jóval ritkábban vannak eltartottak – így a jövedelem kevésbé osztódik, mint például egy kétkeresős, ám négyfős családban. Az is megfigyelés, hogy a nyugdíjas háztartások fogyasztása messze átlag felett nő, 2016-ban a növekedés 15,1 százalékos volt.

A magyar nyugdíjak uniós összehasonlításban a középmezőnyben vannak: egy magyar nyugdíjas 61 százalékkal kevesebb terméket, szolgáltatást tud venni a havi ellátásból, mint egy osztrák nyugdíjas, de ugyanakkor 83 százalékkal többet, mint egy bolgár nyugdíjas.

A volt szocialista országokat nézve, jobb helyzetben vannak a cseh és szlovák nyugdíjasok is – ott magasabb az ellátások vásárlóértéke. A magyar társadalmon belül a nyugdíjasok között van a legkevesebb szegény, a relatív szegénység a nyugdíjasok 9,6 százalékát érintette, míg a teljes társadalomban 13 százalék volt ez a mérték.

Jóval kevesebb ideig élnek, mint az unió fejlettebb részében

Magyarországon a 65 éves nők és férfiak egyaránt 5,9 egészségben eltöltött évre számíthatnak még, ugyanez az EU átlagában 9,4 év, ami átlagokról lévén szó jelentős különbség. Szintén nagy különbségek vannak a teljes várható élettartamot vizsgálva, mind a nemek között, mind az uniós átlaggal összevetve. A 65 éves férfiak még 14,5 évet élnek általában – szemben az unió 17,9 évével. A magyar nők várható élettartama 65 életévben még további 18,2 év, ám ezt is meghaladja az EU 21,2 éves átlaga.

A 60-69 évesek átlagban évi 75 ezer forintot, a 69 év felettiek viszont 123 ezer forintot költöttek egészségügyi kiadásokra. Összehasonlításul, az egy főre jutó átlagos költés Magyarországon 49 ezer forint volt – de az élet velejárója, hogy az időskorra romlik az egészség, s emiatt növekednek ezen kiadások.

Forrás: zoom.hu

Hozzászólok a Facebookon