Első körben a legnehezebb helyzetben lévő adósok kérhetnek csődvédelmet. Az eljárás kezdeményezését, folyamatát, határidejét, költségeit mutatja be az ado.hu a magáncsődöt ismertető cikksorozata második részében.

A magáncsőd intézményének lényege, hogy azokat a törleszteni nem tudó adósokat, akik megfelelő vagyonnal rendelkeznek, valamint ezek hitelezőit olyan helyzetbe hozza, hogy a fennálló hitel bizonyos része kifizetésre kerüljön. Ezt pedig oly módon teszi, hogy csődbiztost állít az adós mellé segítségképpen, aki egyfajta vagyongazdaként jár el. Felméri az adós vagyonát és jövedelmi helyzetét, ezt követően pedig összeállít egy tervet a hitel törlesztésének jövőbeli alakulására, valamint a szükséges vagyon értékesítésére. Ezt az adóssal és a hitelezővel is megtárgyalja, az elfogadásukat követően pedig a csődbiztos rendelkezik az adós vagyonával és minden pénzével oly mértékig, hogy meghatározza azt is, mennyit költhet az adott hónapban személyes kiadásaira ahhoz, hogy a törlesztést ne akadályozza. Természetesen a vagyongazda ellenőrzési jogával is élhet. A magáncsőd általános szabályairól további részleteket, cikksorozatunk első részében olvashat.

Az igénylés feltétele és határideje

A törvény háromlépcsős eljárást ír elő az adósságok rendezésére, amely kizárólag az adós kérelmére indulhat.

1.      Bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás

2.      Bírósági adósságrendezés eljárás

3.      Bírósági adósságtörlesztés eljárás

Fontos tudni, hogy ezek a szakaszok egymásra épülnek és ezáltal a sorrendjük ebben a formában rögzített.

A törvény a legnehezebb helyzetben lévő adósok részére védelmet szeretne nyújtani azzal, hogy két ütemben határozta meg az eljárás kezdeményezését.

A 2015. szeptember 30 – 2016. szeptember 30- ig tartó első ütemben azok az adósok kezdeményezhetik az eljárást, akiknek

a.) legalább egy hitelező már felmondta, vagy lejárttá tette a hitelszerződését, illetve lízingszerződését, késedelem vagy nem fizetés okán

b.) legalább egy hitelező már megindította a követelésérvényesítési eljárását, szintén késedelemre, vagy nem teljesítésre hivatkozva

c.) ha a hitelezői követelések valamelyike már végrehajtás alatt áll, vagy a zálogtárgy értékesítése már folyamatban van.

További feltétel a lakóhely is, hiszen az adósok, illetve adóstársak kizárólag akkor kezdeményezhetik az eljárást, amennyiben 2015. május 15- én lakóhelyük a záloggal terhelt lakóingatlanban volt.

Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidők a következők szerint alakulnak.

·         A 2015. április 30- i elszámolási határidővel érintett deviza, vagy deviza alapú fogyasztói hitel-, illetve lízingszerződések esetén a határidő 2015. október 31.

·         A 2015. szeptember 30- i elszámolási határidővel érintett forint és deviza hitel-, és lízingszerződések esetében az elszámolás kézhezvételétől számított 60 napon belül lehet kezdeményezni.

·         Amennyiben ennél később mondták fel a hitelt, abban az esetben a rendelkezésre álló határidő 60 nap, amelyet a felmondásról szóló értesítés kézhezvételének napjától kell számítani.

2016. szeptember 30- tól, azaz a második ütemben már nem csak akkor kezdeményezhető az eljárás, amennyiben hátralékos és felmondott hitel-, vagy lízingszerződésről van szó, mivel az adós akkor is igényelheti, amennyiben egyik hitelező sem mondta fel, vagy nem tette lejárttá a szerződést. Azonban lényeges, hogy az adós (adóstárssal együtt) tartozásai meghaladják az adósságrendezésbe vonható vagyonát, de ne érjék el annak kétszeresét.

Az adósságrendezés együttes feltételeit cikksorozatunk első felében már megismerhették, ezek mindegyikének teljesülése szükséges az eredményes kezdeményezéshez.

A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lényege

Az adós és adóstársaknak első körben mindenképp főhitelezőikhez kell fordulniuk, ha szeretnék élvezni a magáncsőd intézményének előnyeit. Ez némi könnyebbséget is nyújt számukra, hiszen nem kell bíróságra járniuk, csupán kérelmezniük szükséges, amennyiben megfelelnek a fenti feltételeknek.

A legjobb hír az adósok számára talán nem más, mint hogy amennyiben létrejön a megállapodás az adós és a hitelező között, abban az esetben az adós megtarthatja ingatlanát. Természetesen ennek vannak további feltételei is, de első körben a bíróságon kívüli eljárást kell kezdeményeznie, a kérelem főhitelezőnek történő benyújtásával. Főhitelező csak első ranghelyen szereplő zálogjogosult, illetve lízingszerződés esetén a lízing jogosultja lehet. Adósként fontos tudni azt is, hogy a főhitelező adminisztrációs munkájának díja is van, így 30.000 Ft költségátalányra jogosult, amelyet az adósnak kell megfizetni, legkésőbb az első törlesztőrészlettel együtt.

Az eljárás kezdeményezése

Az adósságrendezés kezdeményezése az ehhez szükséges formanyomtatvány kitöltésével és főhitelezőnek történő benyújtásával kezdődik. Kivételes esetben, amennyiben a főhitelező megszűnt, vagy jogutód nélküli megszüntetési, illetve szanálásai eljárás alatt áll, akkor a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálatnál kell a nyomtatványcsomagot igényelni és a kitöltött kérelmet benyújtani. Az ügyfélkapuval rendelkező adósoknak jó hír az, hogy október 1. napjától a www.magyarorszag.hu oldalról is kitölthető a kérelem.

Fontos tudni, hogy 2016. szeptember 30- ig adóstárs, dologi kötelezett, kezes is kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, amennyiben megfelel a törvény szerinti feltételeknek és az adós/adóstárs kötelezettségeinek megfizetésére vonatkozóan a jogosult a teljesítésre felszólította, vagy felszólítja. A hitelben ilyen módon résztvevők egymásnak meghatalmazást is adhatnak az ügyintézés megkönnyítése érdekében. Ehhez teljes bizonyító erejű magánokiratba (2 tanú előtt írásban nyilatkozva), vagy közjegyző által közokiratba foglalt meghatalmazás szükséges.

A kérelem útja

A kérelmet mind a főhitelező, mind pedig a Családi Csődvédelmi Szolgálat megvizsgálja, és 8 napon belül a főhitelező az adós részére elismervényt küld arról, hogy vállalja a főhitelezői feladatok ellátását, majd megkezdi a kérelemmel kapcsolatos feladatait. A hitelintézet ezt követően írásban tájékoztatja az adóst a minimális törlesztőrészlet összegéről, valamint a költségátalányról (egyszeri 30.000 Ft). A minimális törlesztőrészlet összegére vonatkozóan fontos szabály az, hogy a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7,8%- ának 1/12- ed része lehet, de az ingatlan forgalmi értékének 7,8%- ának 1/12- ed részét nem haladhatja meg.

Az esetleges hiánypótlásokat és adategyeztetéseket követően környezettanulmány készítésére is sor kerülhet, amely az adós és vele egy háztartásban élők lakhatásával összefüggésben, az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjének felkérésével történik. Ennek célja pontosan az, hogy eldönthető legyen a kérelem megalapozottsága, megvizsgálhatóak legyenek a vagyoni körülmények, valamint a lakáskörülmények. A Családi Csődvédelmi Szolgálat ennek megtörténtéről igazolást állít ki, melyet az elkészített jegyzőkönyvvel együtt megküld az adósnak.

A megállapodás

A megállapodást a főhitelező készíti el, amelynek célja az adós fizetőképességének helyreállítása, de meghatározza az adósságrendezés során elvárt feltételeket is. Így a hitelező az adós bevonásával és egyetértésével készíti el azt a személyre szabott tervet, amely reálisan teljesíthető törlesztést tartalmaz. A megállapodás tervezetet az adós is el kell hogy lássa aláírásával, amellyel igazolja, hogy a készítésében közreműködött, mivel ehhez a megállapodáshoz feltétlenül szükséges mindkét fél egybehangzó akaratnyilatkozata. Amennyiben mindkét fél elfogadja a végleges – észrevételeket követően esetlegesen módosításra került – megállapodást, akkor aláírást követően a szerződés hatályba lép. Ezt követően az adós a csökkentett törlesztőrészlet fizetésével teljesítheti kötelezettségeit, és ezáltal ingatlanát sem veszíti el.

Forrás: ado.hu

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ