A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni – írja a munkajog.hu.

A munkabér védelmének garanciális szabályaként a Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni. Ettől a szabálytól a felek megállapodásukban, illetve a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhetnek el. Amennyiben a munkabér teljesítése a munkavállaló fizetési számlájára utalással történik, a törvény azt is előírja, hogy a munkáltatónak úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló a munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen.

Nem fizetés esetén a munkavállaló életszerűen a tárgyhó 11. napján nem rohan azonnal a bíróságra, hanem a munkáltatónál, a bérszámfejtési osztályon érdeklődik a késlekedés okáról. Célszerű ezt igazolható módon, tipikusan írásban megtenni, előre gondolva a későbbi bizonyítás szükségére. Ha azonban a teljesítés késedelme elhúzódik, vagy többször ismételten előfordul, a munkavállalóban indokoltan merül fel az igény, hogy a munkabére munkaszerződésben meghatározott, ennek hiányában törvényi határidőben történő teljesítésének érvényt szerezzen.

Általános szabály, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból, illetve a Munka Törvénykönyvéből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. A munkavállaló tehát keresetet nyújthat be a munkaügyi bírósághoz, hogy elmaradt munkabér iránti igényét, és annak esedékesség napjától számított késedelmi kamatát érvényesítse. Mivel a munkavállaló érvényesít elmaradt munkabér iránti igényt, neki kell bizonyítani, hogy a munkáltató az esedékes munkabérét nem fizette meg. Fizetési számlára utalással teljesítés esetén ennek igazolására megfelelő lehet a bankszámlakivonatok becsatolása. Készpénzben történő fizetés esetén tanúk jöhetnek szóba. Ezzel szemben a munkáltató bizonyíthatja a munkabér megfizetését banki átutalási bizonylattal, vagy átvételi elismervénnyel.

Bizonyos feltételek mellett lehetőség van az igény egyszerűbb, fizetési meghagyás útján történő érvényesítésére is. A Polgári Perrendtartás ugyanis lehetővé teszi, hogy a munkavállaló pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján érvényesítse. A fizetési meghagyás kibocsátását a közjegyzőtől kell kérni. Nincs lehetőség azonban fizetési meghagyásra, ha a munkavállaló pénzkövetelés iránti igénye a munkaviszony keletkezésével, módosulásával, megszűnésével, vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel függ össze. Ha tehát a munkavállaló azért szünteti meg munkaviszonyát, mert a munkáltató nem fizetett munkabért, akkor ebben az esetben az elmaradt munkabér iránti igény fizetési meghagyás útján közjegyző előtt is érvényesíthető, viszont a munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén járó felmentési időre járó távolléti díj, és jogosultsági feltételek fennállása esetén a végkielégítés csak munkaügyi perben bíróságon követelhető. A fizetési meghagyás főszabálya szerint az 1 000 000 Ft alatti, kizárólag pénz fizetésére irányuló lejárt követelés csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető. Ez alól azonban kivételt képez a munkaviszonnyal kapcsolatos pénzkövetelés, amely esetben tehát 1 000 000 Ft alatti pénzkövetelés esetén is választhat a jogosult, hogy fizetési meghagyásos eljárást vagy munkaügyi pert kezdeményez. Ha a munkáltató a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyásnak 15 napon belül nem mond ellen, akkor az jogerős és végrehajtható okirattá válik. Ez tehát az igényérvényesítés könnyebb útja. Ellentmondás esetén az eljárás perré alakul, amelyben a munkavállalót terheli a bizonyítási kötelezettség.  

Mivel a munkáltatónak egyik fő kötelezettsége a munkabér fizetése, ezért amennyiben ennek nem tesz eleget, vagy folyamatosan jelentős késedelemmel fizeti meg a munkabért, ez akár azonnali hatályú felmondás alapjául is szolgálhat. Figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a törvény jelentős mértékű kötelezettségszegést követel meg a jogszerű azonnali hatályú felmondáshoz, így néhány napos, akár többször előforduló fizetési késedelem valószínűleg még nem alapoz meg azonnali hatályú felmondást. Ha azonban a munkáltató több hónapon keresztül folyamatosan jelentős késedelemmel, vagy egyáltalán nem teljesít, ezen indokkal a munkavállaló jogszerűen szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással munkaviszonyát, és elmaradt munkabérén felül a felmentési időre járó távolléti díjat, valamint a jogosultsági feltételek fennállása esetén végkielégítést is követelhet. Az azonnali hatályú felmondásra nyitva álló 15 napos szubjektív határidő, folyamatos kötelezettségszegésről lévén szó, mindaddig nem kezdődik el, amíg a munkáltató kötelezettségszegése fennáll..

A munkabér mértékére, és annak védelmére vonatkozó jogszabályi, illetve kollektív szerződéses rendelkezések betartásának ellenőrzésére a munkaügyi hatóság jogosult, így panasz vagy közérdekű bejelentés formájában a munkaügyi hatóság felé is jelezhető a munkáltató kötelezettségszegése.

Forrás: munkajog.hu

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ