Két éves mélypontra jutott a kis- és középvállalkozások (KKV) konjunktúra-indexe – derült ki az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített felmérésből. A cégek többsége nem vár növekedést sem a magyar gazdaságtól, sem pedig saját vállalkozásától. Közben egyre nagyobb problémát jelent a megfelelő végzettségű és szaktudású munkaerő biztosítása.

A Policy Agenda korábbi felméréséből azt látszott, hogy a 2014. évi országgyűlési választások előtt a magyar cégvezetők körében a gazdálkodás megítélésével kapcsolatos várakozások optimistábbá váltak. Ennek következtében a 2014. III. negyedéves KKV-index értéke 57,1 pontra emelkedett. A kedvező hangulat mostanra alább hagyott, és a javulni látszó általános makroadatok ellenére (pl. növekvő GDP, „javuló" foglalkoztatás, kedvező infláció stb.) összességében egy év alatt 5 pontos visszaesés következett be az index értékében.

A Policy Agenda korábbi elemzéseiben többször is felhívták a figyelmet arra, hogy a gazdaság helyzetének megítélésében mutatkozó javulás nem tekinthető általánosnak.

A húzóágazatok (így a külföldi tulajdonú gépjárműgyártás, az EU-s beruházások eredményeként az építőipar stb.) nyilvánvalóan segítik a gazdasági növekedést, de ennek pozitív hatását a teljes magyar kkv szektor nem érzékeli.

Ezért nem is meglepő, hogy bár a kormányzat nagy hangsúlyt helyezett a kedvező makrogazdasági helyzet kommunikálására, azzal párhuzamosan éppen visszaesés mérhető a magyar cégvezetők „hangulatában", és a 2013. IV. negyedévi szintre, 46,9 pontra esett vissza a kkv-index értéke.

Problémát okoz a munkaerő pótlása

A Policy Agenda 2015. IV. negyedéves kutatásának kiemelt problematikája a munkaerőpótlás kérdése. A cégvezetők 66 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt év során érezhető mértékben új munkaerő-igény jelentkezett, azaz a KKV-k egy részében új dolgozókat kellett, vagy kellett volna felvenniük. (Ez nem feltétlenül jelent új munkahelyet, mivel a kilépő munkatársak pótlásárais kerestek újat.)

Azon cégek közül, ahol szükség volt/lett volna új munkatársra, 10 esetben 6 mondta, hogy általában nehezen sikerült a megfelelő embert megtalálni, és egyharmaduk pedig úgy nyilatkozott, hogy volt olyan pozíció, amire egyáltalán nem találtak alkalmas, az elvárásaiknak megfelelő munkaerőt.

A munkaerő-pótlás nehézsége a vállalkozások többsége (59 százaléka) szerint azért alakult ki, mert külföldre mentek/mennek a képzett szakemberek.

A cégek további 23 százaléka a nem megfelelő oktatási rendszert jelölte meg a munkaerő igények kielégítése legfőbb gátjának. A válaszadók 11 százaléka pedig úgy véli, hogy az „alacsony" bérek determinációja miatt nem tudnak jó ajánlatot tenni a kvalifikált, több szempontból is megfelelő jelentkezőknek, a potenciális álláskeresőknek. A megkérdezett cégek 7 százaléka figyelemre méltóan azt említette, hogy a megfelelő munkaerő megtalálásának igazi problémája, „hogy a munkát keresők valójában nem akarnak a lehetséges kondíciók (bérek, munkakörülmények stb.) mellett munkát vállalni".

A válaszokat tízes skálán (1=egyáltalán nem lesz probléma, 10=jelentős probléma lesz) értékelve arra a kérdésre, hogy „az elkövetkező egy évben mennyire lesz nehéz új munkatársat találni", átlag értékként 7,3-at kapta a Policy Agenda, amely azt is mutathatja, hogy egyre jobban tartanak a cégek ettől a nehézségtől.

Forrás: atv.hu / Policy Agenda

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ