Most még az is lehetséges, hogy számít, mit mond a miniszternek a leghíresebb magyar tudós. de támpontunk csak annyi van, amennyit Orbán Viktor kötcsei beszédéről tudunk. A miniszterelnök az úgynevezett jobbközép értelmiségtől térfoglalást is vár. Térfoglalást, bármit jelentsen is ez – írja a 168 óra.

Június 12-én kedden 10 óra 36 perckor a Magyar Tudományos Akadémia Jogi és Igazgatási Főosztálya elektronikus levelet kapott az új Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Ezzel elkezdődött a legnagyobb tekintélyű magyar nemzeti intézmény, az MTA nyilvános megaláztatása. A levélben az állt, hogy

az MTA 11:30-ig véleményezze azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint az MTA kutatóhálózatának működtetéséhez szükséges anyagi forrásokat a Palkovics László által vezetett minisztériumhoz helyezik át. A nyaralási szezon kezdete, az idei június könnyen válhat a magyar tudományosság fekete hónapjává, hiszen várhatóan eldől a CEU sorsa, és az MTA függetlenségi harcának nagyon is kétséges a kimenetele.

Az Akadémia Jogi és Igazgatási Főosztálya elutasító választ adott. Nehezményezték az 54 perces határidőt is, de elsősorban azt, hogy nem volt előzetes egyeztetés. Pedig nem kis tételekről van szó. Az Akadémia költségvetésének csaknem feléről, 25 milliárd forintról. A kutatóintézeti hálózat költségvetéséről és mellé a külföldön dolgozó, kiemelkedően sikeres magyar kutatók hazacsábítását célzó Lendület program 3,2 milliárdjáról.

Június 15-én az MTA elnöksége drámai ülést tartott, amelyen minden korábbinál keményebb hangú határozatot fogadtak el. Kinyilvánították, hogy a tudós társaság ragaszkodik az alkotmány Szabadság és felelősség fejezetének X. cikkében foglalt jogok érvényesüléséhez, a kutatás szabadságához. Hat pontban foglalták össze álláspontjukat. Javasolták, hogy a költségvetés tervezetében foglalt változás ne kerüljön az Országgyűlés elé, hogy az intézményhálózat működési költségei maradjanak az Akadémiánál, továbbá ne csökkenjen az alapkutatások támogatása. Elengedhetetlennek nyilvánították, hogy a kutatási témákról és az intézmények vezetőiről továbbra is az Akadémián szokásos rend szerint döntsenek, a tudományos pályázatok értékelését a korábbi rend szerint végezzék, és a felfedező kutatások kerete különüljön el a célzott kutatásoktól. Az elnökség megbízta Lovász László elnököt, hogy a fentiek alapján tárgyaljon a kormánnyal, és sikertelenség esetén hívjon össze rendkívüli közgyűlést. Lovász, a matematikai Nobel-díjnak megfelelő Wolf-díj birtokosa, a leghíresebb magyar tudós keményebben reagált, mint eddig bármikor bármire. Pedig lehet, hogy vesztes csatába indul.

– Senki sem akarja államosítani az Akadémiát – nyilatkozott az M1 tévécsatornának Palkovics László miniszter, aki mérnökként maga is az MTA tagja.

Mint mondta, az egységes innovációs és tudománypolitika megteremtése tisztán szakmai kérdés, amely nemcsak az MTA, hanem az egyetemek és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal forrásait is érinti. Csak annyi változás lesz, hogy „megállapodunk bizonyos kérdésekben”. Ez óhatatlanul felidézi, hogy az első, kulcsfontosságú „megállapodásra” 54 percet kapott az Akadémia e-mailben. Ráadásul korábban ugyancsak Palkovics mondta, hogy a kormányzatnak nem célja a CEU ellehetetlenítése, csak átlátható körülményeket akar teremteni.

A miniszter maga is részt vett az Akadémia elnökségének 15-i ülésén, és azt követően elmondta: a minisztériumhoz került összegeket úgy koordinálják, hogy felállítanak egy tudósokból álló bizottságot, és nem politikusok vagy kormánytagok, hanem ők döntik el, hogy a pénzek kinek, hogyan és hová mennek. Értsd: a Magyar Tudományos Akadémia erre alkalmatlan, de majd a kormány maga állítja fel a saját magától független bizottságot. Ha csak úgy nem.

De úgy. Ez meg is történt már vagy három éve. Orbán Viktor felkérésére Pálinkás József volt fideszes miniszter, volt MTA-elnök 2015-ben egy gigaintézményt hozott létre éppen annak érdekében, hogy koordinálja a kutatásra, fejlesztésre szánható pénzek költését. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az elmúlt évben 5700 projektet értékelve 685 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásról döntött. Ebből 325 milliárd jutott vállalatokhoz, 317 milliárd pedig egyetemeknél és kutatóintézeteknél landolt.

2018-ban a kormány ugyanerre a célra, tehát a hazai és uniós források leghatékonyabb felhasználása érdekében új minisztériumot hozott létre. A jövőben ehhez a főhivatalhoz utalja a felsőfokú intézményeknek szánt 29 milliárdos kutatási keretet, az MTA 28 milliárdját, de még az alapkutatások elvben független támogatójának, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramnak (OKTKA) a 12,7 milliárdját is. A miniszter pedig úgy nyilatkozik az Akadémia kapujában, hogy a kormány majd szakértői bizottságot állít fel a pénz elosztására.

Nos, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal már felkérte őket. Az eljárásrend szerint a hivatal első körben egy 15 ezer fős adatbázisból anonim bírálókat – gyakran külföldieket – kért fel a szintén név nélkül beérkező pályázatok értékelésére. Ezt követően a pontszámok alapján döntött a pénzekről egy szakmai zsűri.

Az elmúlt években sok rosszat mondtak Pálinkásról. Azt, hogy kíméletlenül központosít, hogy politikai szempontból Orbán elkötelezett embere, hogy nem nagyon szereti a testületi demokráciát, egyedül szeret dönteni, mint valami király. Viszont hozzátették, hogy

tulajdonképpen jó király, azaz amíg ő uralkodik, addig a tudományban nem lesz korrupció, és a pénzeket nem pofára, nem a lojalitás alapján osztják el. Hiába Orbán híve, van egy gyengéje: az, hogy minden másnál jobban izgatják a tudományos eredmények.

Talán még a politikánál is. Tanulságos, hogy Pálinkás milyen elveket fogalmazott meg a 2014–20-as pályázati pénzek elosztásakor. A pályázatok nem torkollhatnak ötlettelen infrastruktúra-fejlesztésbe. Az innovációs projektekben igazi újdonság kell hogy legyen, ennek termékekben és szolgáltatásokban kell megjelennie, nem pedig jelentésekben. Ráadásul nemzetközi szinten is versenyképesnek kell lenni. Nos, ha valamit nem szeretnek a NER kegyeltjei, az a nemzetközi verseny.

Számos kutatótól hallottuk az elmúlt években: az abszolút monarchiákkal a legnagyobb baj, hogy nem tudni, ki és milyen szándékkal érkezik a jó király után. Pálinkás Józsefet július 1-jei hatállyal felmentették az NKFIH elnöki megbízatása alól.

A tudósok, kutatók most azt találgatják, hogy milyen szándékok állhatnak a központosítás új rendszerének létrehozása mögött. Vajon az a visszafogott kritika ártott meg, amit az MTA megengedett magának? Hogy a jövőben nem akar segédkezni utca- és intézménynevek politikai célú megváltoztatásakor? Hogy szót emelt a CEU mellett és nemtetszését merészelte kifejezni a szándék miatt, hogy államtudományi képzés csak az új, a Fidesz által gründolt intézményben, a Közszolgálati Egyetemen folyhasson?

Igaz, a legutóbbi akadémiai közgyűlésen a tudós társaság tagjai két határozattal is olyan önállóságról tettek tanúbizonyságot, amely esetleg nem tetszett azoknak, akik minden ellenvéleményt szeretnének bedarálni. Az oktatásról szóló határozat szerint feltétlenül emelni kell a költségvetési forrásokat, elfogadhatatlanul magas a korai iskolaelhagyók száma, jelentősen torzult az oktatás szerkezete, romlott a tankönyvek színvonala, és a családi háttér egyre inkább meghatározza a tanulók életkilátásait. Lehet, hogy nem is ez szúrt szemet, hanem az erősödő áltudományok ellen hozott határozat? Ebben megfogalmazódott, hogy legyen nyilvános minden, közpénzből finanszírozott kutatóintézmény működése, és az a tudomány módszereinek és etikájának megfelelően folyjék. Érvényesüljön a kutatások független értékelésére támaszkodó minőségbiztosítás. Mert a minőségbiztosítás alól vannak kivételek, ha egy-egy kutatóhely – mint például a Veritas – nem tartozik az Akadémia rendszerébe.

De lehet, hogy az Akadémia az új humánminiszternél, Kásler Miklósnál húzta ki a gyufát azzal,

hogy morgott, amikor a rákkutató-miniszter az Országos Onkológiai Intézet vezetésével folytatott kutatás alapján arra a történelmi következtetésre jutott, hogy az Árpád-ház királyai biztosan eurázsiai és nem finnugor eredetűek. Az akadémikusok olyasmit dünnyögtek az orruk alatt, hogy a finnugorok is eurázsiaiak. Pedig az élettudomány akadémikusai még egy szót sem szóltak annak ügyében, hogy a tízparancsolat betartása hogyan hat a betegségek megelőzésére.

Vagy a kritikánál is fontosabb talán a híres-nevezetes minőségbiztosítási rendszer? Hogy a tudomány világában tudható, hogy mi számít publikációnak és mi csak lefetyelés? Hogy a közlemények átvételéért járó hivatkozási pontszámok nem egykönnyen megszerezhetők? Hogy akadémiai doktornak nem lehet valakit kinevezni? Ahhoz értekezés kell, amit szakértői bizottság bírál el, és e döntést nem lehet megparancsolni vagy megfizetni. Magából csinál egy életre hülyét az a tudós, aki hülyének ad doktori címet.

A Facebookon kutatók, tudósok, doktorok és akadémikusok kérdezgetik: most akkor mi van, mi lesz? A Nemzeti Művészeti Akadémia után Nemzeti Tudományos Akadémia is lesz? Ott pedig meghívásos alapon azok lesznek az akadémikusok, akiket a hatalom szeret? Mások szerint nem ekkora a baj. Maradhat az Akadémia, ha az akadémikusok nem akadékoskodnak. Mondjuk felesküsznek hivatásrendként a NER szolgálatára, aztán békén hagyják őket. Ki tudja?

Lehet, hogy még senki. Még az is lehetséges, hogy számít, mit mond a miniszternek a leghíresebb magyar tudós. Hogy mibe megy bele, hogy ragaszkodik-e a ius murmurandihoz, a morgás jogához. Támpontunk csak annyi van, amennyit az ATV beszámolójából tudunk Orbán Viktor kötcsei beszédéről. A miniszterelnök az úgynevezett jobbközép értelmiségtől – mint mondta – minőséget, teljesítményt és térfoglalást vár.

Térfoglalást, bármit jelentsen is ez.

Azt is mondta, hogy ahol jobbak vagyunk a versenytársnál, ott ennek érvényt kell szerezni, a cseréknél, a kiválasztásnál pedig az értékalapú elbírálásra van szükség. 

Forrás: 168 óra

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ