Újabb becslés érkezett a külföldre vándorolt magyarok számáról: az OECD most megjelent adatai szerint az egymilliót közelítheti azok száma, akik hosszabb-rövidebb ideig külföldre vándoroltak. A visszatérést sokkal nehezebb mérni, így nem tudjuk, közülük mennyien élnek ismét Magyarországon, de az adatok ismét alátámasztják, hogy akár 600 ezren is élhetnek jelenleg Európában, ahogy azt a Portfolio korábban becsülte.

Még mindig tízezrével kelnek útra a magyarok

Továbbra is folyamatos az elvándorlás Magyarországról, bár ennek üteme 2016-ban csökkent kicsit - derül ki az OECD napokban megjelent elemzéséből (International Migration Outlook 2018).

A szervezet adatai szerint 2016-ban 85 ezren vándoroltak el az egy évvel korábbi 99 ezer után, a 15%-os visszaesés egy része a Brexitnek volt betudható.

Ennél is szomorúbb számokat kapunk akkor, ha hosszabb távon vizsgáljuk a tendenciákat: az OECD szerint 2006-15 között évente átlagosan 65 ezer magyar próbált szerencsét külföldön. Emellett a 2004-es EU-csatlakozásunk utáni két évben is megindulhattak már sokat, ha erre az időszakra is csak "átlagos" kivándorlást veszünk alapul, akkor 780 ezernél járunk. Ehhez jön a 2016-os 85 ezer és a 2017-es egyelőre nem ismert szám. Így összességében majdnem biztos, hogy 900 ezer felett van már azoknak a száma, akik 2004 óta hosszabb-rövidebb ideig elvándoroltak külföldre.

A visszavándorlásról sajnos még kevesebb információ áll rendelkezésre, aminek több oka lehet:

• Ha valaki külföldön megjelenik a statisztikában munkavállalóként, járulékfizetőként vagy ingatlantulajdonosként, akkor a munkaerő szabad mozgása ellenére is mérhető a jelenléte.
• Aki itthon jelenik meg a statisztikában, arról viszont nehéz eldönteni, hogy új munkavállaló, frissen végzett az iskolában, netán hazavándorolt. A statisztikai hivatal ezek között nem tud igazán különbséget tenni.
• Ha valaki a külföldi statisztikából kikerül, akkor az még korántsem biztos, hogy hazatért, kereshetett akár más célországot is.

Vagyis a fenti közel egymillió magyar jelentős része könnyen lehet, hogy visszatért már Magyarországra, ez pedig alátámasztja azt a korábbi becslésünket, hogy jelenleg 600 ezer körül lehet az Európában élő magyarok száma.

Tényleg kiürül Kelet-Európa?

Magyarország mellett az OECD több régiós országgal kapcsolatban közölt adatokat, így ismét megerősítést nyerhet, hogy valóban égető a demográfiai helyzet Kelet-Európában. Érdekesség, hogy a kivándorlást tekintve a lengyelek már csak az ötödik helyen vannak annak köszönhetően, hogy jelentősen lassult náluk a kivándorlás. A szervezet adatai szerint 2016-ban 15%-kal esett vissza a szám az előző évhez képest. Ezen belül a fő célországok közül az Egyesült Királyságba 27%-kal, Németországba pedig 16%-kal kevesebb lengyel ment, mint 2015-ben.

Jól mutatja a régió demográfiai viszonyait az, hogy egyetlen év alatt 419 ezer román vándorolt ki, amivel másodikok a listán a kínaiak mögött, akiktől 538 ezren mentek el, miközben a két ország méretét össze sem lehet hasonlítani.

Tíz év alatt évente átlagosan 336 ezer ember hagyta el Romániát, Lengyelországban ez a szám 282 ezer volt. A románokkal együtt csatlakozott Bulgáriából 125 ezer ember vándorolt el, ami szintén gyorsulást jelent, hiszen korábban tíz évig átlagosan 89 ezer volt ez a szám. Ukrajnából 128 ezer ember vándorolt el az adatok szerint, Horvátországból pedig 76 ezres elvándorlást regisztráltak.

 Az ukránok körében a 15%-os növekedés nagyrészt annak volt köszönhető, hogy 41%-kal ugrott meg a Lengyelországba történt elvándorlás, a lengyelek a kivándorlás miatti munkaerőhiányt igyekeznek orvosolni a keleti szomszédból. A románok esetében sokáig az olasz és a spanyol piac volt meghatározó, majd 2004 után a Németországba történő elvándorlás kapott teret, ez 2016-ban már elérte a 220 ezer főt a rövid távú kivándorlással együtt. A második legnépszerűbb úti cél az Egyesült Királyság volt 50 ezer elvándorlóval.

Egyre több ország próbál valamit tenni azért, hogy visszacsábítsa az elvándorolt munkaerőt, Lengyelországban például lakhatási támogatást lehet igényelni, Lettország és Litvánia is hasonló intézkedéseket vezetett be, míg Románia minden olyan országban saját kulturális központot állított fel, ahol 5000-nél több román él, ezeken keresztül próbálják ösztönözni az identitás fennmaradását és a hazatérést.

Mit dolgoznak a kelet-európaiak Nyugaton?

Az OECD kimutatása szerint a külföldön született dolgozók legnagyobb részben a szolgáltató szektorban helyezkednek el, fontos felvevőpiacuk a hotelek és az éttermek. Ez főleg Spanyolországra és Olaszországra jellemző, más országokban az építőipar és a feldolgozóipar képvisel jelentős súlyt.

A fő magyar célországok közül Németországban például majdnem minden negyedik vendégmunkás a feldolgozóiparban helyezkedik el.

Az sem meglepő, hogy a bevándorlók körében sokkal nagyobb a túlképzettség veszélye, ezt látjuk például azoknál a magyaroknál, akik egyetemi diplomával mosogatnak Londonban. Az OECD-országokban a vendégmunkások 65%-a alacsony vagy közepes végzettséget igénylő állásokban helyezkedett el 2017-ben, a hazai dolgozók esetében ez az arány majdnem 10 százalékponttal volt alacsonyabb.

Az adatok összességében is azt mutatják, hogy a külföldön született munkavállalók körében nagyobb a túlképzettség veszélye. Átlagosan a bevándorlóknál 15%-kal nagyobb az esély a túlképzettségre, mint a hazai munkavállalóknál.

Mi lesz a Brexit után?

Az OECD jelentésében egy külön keretes írás foglalkozik a Brexit hatásaival. A szervezet megállapítja, hogy a brit kilépés teljes következményeit majd csak évek múlva fogjuk tudni felmérni, de annyi már látszik, hogy a népszavazást követő egy évben majdnem ötödével, 284 ezerről 230 ezerre esett vissza az Egyesült Királyságba érkező európaiak száma 2017 júniusára, miközben az EU-n kívülről csak 10%-os volt a visszaesés. A statisztika szerint elsősorban a magasabban képzett munkaerőnél volt jelentős visszaesés, ott 38%-ot esett egy év alatt a beáramlás, a visszaesési ütem duplája volt az alacsony képzettségűeknél tapasztaltnak.

A részletes adatok alapján az EU-n belülről kevesebben érkeztek úgy, hogy nem volt még munkájuk, a már fix állással a kezükben vagy családi okok miatt bevándorlók száma alig változott. Eközben 29%-kal ugrott meg az országból elvándorló uniós állampolgárok száma 123 ezerre, ami majdnem elérte a 2008-as válság idején mért kivándorlási ütemet.

Vagyis a jelek szerint azzal párhuzamosan, hogy egyre kevesebben mennek a szigetországban, egyre többen térnek haza vagy keresnek más célországot.Háromból egy uniós állampolgár úgy nyilatkozott, hogy hazatér, ez 54%-os emelkedést jelentett az előző évhez képest. Közben viszont 80%-kal megugrott azok száma, akik állampolgárságért folyamodtak, vagyis a jelek szerint sokan be akarták biztosítani magukat a brit kilépés előtt, így majdnem 28 500 uniós állampolgár folyamodott brit állampolgárságért.

A 2016 júniusa utáni egy évben 145 ezer uniós munkavállalónak és családjuknak adott állandó letelepedési engedélyt a brit hatóság, ez ötszörös emelkedést jelentett az egy évvel korábbi 27 ezerhez képest.

Forrás: Portfolió

Hozzászólok a Facebookon