Raktárost, villany-, és vízvezeték szerelőt is várnak az egyik fővárosi kórházba. Továbbra is orvosokból és ápolókból van a legnagyobb hiány, tucat számra vennék fel a szakembereket három intézménybe is. Az EMMI minisztere szerint az egészségügy közel sincs olyan rossz állapotban, mint amilyen kritikákat kap, azonban a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint mindenhol nagy a hiány, és elengedhetetlen bizonyos területeken a változtatás.

Orvosok és ápolók tucatjait keresik három kórházba is, miközben a többi intézménybe is azonnal alkalmaznának egészségügyi szakembereket – ez derül ki a Belügyminisztérium állásportáljának, a Kozigallas.hu-nak a böngészése során. Hogy az egészségügyben emberhiány van, az már korábban is tudott volt, részben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ hivatalos statisztikáiból, amely a kivándorolt szakembereket adja meg féléves bontásban, részben azokból a hírekből, melyek arról szólnak, hogy órákat kell várni egy sürgősségi ellátásra. Most mégis megdöbbentő dolgokra bukkantunk.

Az álláshirdető portálon három intézménynél is megakad az érdeklődő tekintete, mivel oldalakon át hirdetik állásaikat. Az Uzsoki Utcai Kórházba 55 különféle pozícióba várják a jelentkezőket: raktárost, karbantartó szakmunkást, festőt, villanyszerelőt és vízvezeték szerelőt is keresnek. Persze, a meghirdetett állások nagy részében orvosokat és ápolókat várnak, a legkülönfélébb pozíciókba.

Nem is hiányszakma, mégis várják a jelentkezőket

A budapesti intézményben már olyan területekre is várnak embereket (ráadásul rezidenseket), amelyek eddig – legalábbis a Magyar Nemzet Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) által megismert információi alapján – nem számítanak hiányszakmáknak. Mint például az urológia, a szülészet-nőgyógyászat, vagy éppen a tüdőgyógyászat. Utóbbi területre további két szakorvost és szakorvos-jelöltet is keresnek. De szakápolókból is hiány van, többek között a sürgősségi -, a sugárterápiás - és a belgyógyászati osztályon is. Mint ahogyan ápolókból is több tucatot keresnek.

Az Uzsoki Utcai Kórháztól valamennyire elmarad a Zala Megyei Szent Rafael Kórház betöltetlen pozícióinak száma, de itt is csaknem 30 helyre várják a jelentkezőket. Igaz, a zalai gyógyintézet már korábban is szerepelt azon intézmények között, ahol tulajdonképpen bármely orvos szakmában megkezdett képzés hiányszakmának minősül.

Konyhai kisegítő és gipszmester is jöhet

Egy másik vidéki intézménybe, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház-Rendelőintézetbe is 29 pozíciót hirdettek meg, igaz itt június 18-ig várták a beérkező pályázatokat. Ezen a helyen vegyesebb a kép, a szakorvosokon és ápolókon kívül konyhai kisegítőt és gipszmestert is kerestek.

Fontos kiemelni: a fenti adatok nem tükrözik az országos helyzetet, mégis mutatnak egy képet az egészségügy és környezete munkaerőhiányáról. Mindhárom intézményt megkerestük a kérdéseinkkel, hogy milyen hatással van a mindennapokra, hogy ennyi betöltetlen pozíció van. Amint választ kapunk a kórházaktól, frissítjük a cikket.

Kásler: nincs is olyan rossz állapotban az egészségügy

Múlt héten egyébként Kásler Miklós, az EMMI új vezetője úgy nyilatkozott a Figyelőnek, hogy szerinte az egészségügyben a probléma összetett, bonyolult, és évtizedek óta nem sikerült megoldani. A miniszter ugyanakkor hozzátette: távolról sincs olyan rossz állapotban az egészségügy, mint amilyen súlyú kritikát kap. Korábban a Magyar Kórházszövetség elnöke nyilatkozott úgy, hogy a magyarországi egészségügyi dolgozók csaknem harmada külföldön dolgozik, vagy Magyarországon él ugyan, de elhagyta a pályát. Svébis Mihály szerint ráadásul a pályaelhagyásnak és kivándorlásnak nem a pénz az elsődleges oka, hanem sokkal inkább a munkahelyi körülmények.

Nem tehetik be rögtön a pályakezdőt

Mindenhol nagy a hiány, egyszerűen nincs elég ember, egy pályakezdőt pedig nem lehet rögtön olyan pozícióba betenni, ahonnan elmentek – ezt már a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke mondta portálunknak, arra a kérdésre, hogy mennyire szokványos, hogy egy kórház több tucat pozíciót hirdet meg.

Soós Adrianna azt is elmondta: szakszervezeti szemmel az egyik legsúlyosabb következmény, hogy a legtöbb szakdolgozó és orvos több helyen kénytelenek dolgozni, ami ugyan részben elfedheti a hiányt, de a betegekre nézve veszélyes lehet, mert a napi 12 óra munka totális kimerüléshez vezethet. A szakszervezeti vezető azt is elmondta: ugyan az orvosoknál mérséklődött az elvándorlók száma, ez azonban részben annak tudható be, hogy jelentős részük már elment, miközben a szakdolgozók közel sem mennek olyan tömegben külföldre, helyette inkább más területekre mennek át, például a kereskedelembe.

A FESZ elnöke úgy véli, a béremelés elengedhetetlen lenne, hiszen az utánpótlás sem elégséges, egy kellő mértékű emeléssel viszont vonzóbbá lehetne tenni a pályát. Soós is hozzátette, hogy mindez csak egy része a problémának, hiszen az is fontos, hogy akár a szakdolgozókat, akár a kezdő orvosokat emberszámba vegyék, valamint az sem ártan, ha a létszámhiányból fakadó túlterheltség is csökkenne.

Forrás: ATV

Hozzászólok a Facebookon