Összesen 1,686 millió gyerek és fiatal tanul a 2017–2018-as tanévben, öttel több óvoda és kettővel több általános iskola van, a középfokú oktatásban az iskolák száma héttel lett kevesebb, a felsőoktatási intézményeké pedig eggyel – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. A köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű nappali képzéseiben a csaknem 14 ezer fővel kevesebb diáklétszám összhangban van a demográfiai folyamatok alakulásával – írja a Magyar Idők.

Eltérően alakult az egyes nevelési, oktatási szinteken a diáklétszám: míg az óvodások száma nőtt, addig az általános iskolásoké, a középfokon tanulóké, a felsőoktatásban hallgatóké csökkent – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Ismertetésük szerint összhangban van a demográfiai folyamatok alakulásával, hogy hazánkban az idei tanévben 1,686 millió gyermek és fiatal vett részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű nappali képzésein, vagyis csaknem 14 ezer fővel kevesebben, mint tavaly.

Ebben a tanévben öttel több óvoda működött, mint egy évvel korábban. Országos szinten száz férőhelyre kevéssel több mint 85 gyermek jut, ugyanakkor helyi, települési szinten előfordulhat, hogy a férőhely-kihasználtság meghaladja a száz százalékot.

A KSH adatai szerint az óvodákban foglalkoztatott pedagógusok létszáma 31 és fél ezer, közel azonos az egy évvel korábbival. A pedagógusok és az óvodai csoportok számának növekedése kisebb mértékű volt, mint a gyermeklétszám gyarapodása, ezért az egy pedagógusra, valamint az egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma kismértékben emelkedett. Országos átlagban egy óvodapedagógusra 10,3, egy óvodai csoportra 21,7 gyermek jut. Érdemes megjegyezni, hogy a törvényi szabályozás az idei nevelési évben teszi utoljára lehetővé az egységes óvoda-bölcsődei intézménytípus működtetését.

Hat százalékkal kevesebb első osztályos

Ebben a nevelési évben a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek ellátására szolgáló fejlesztő nevelés-oktatás rendszerében 127 feladatellátási hely működik, öttel több, mint az előző tanévben. Az általános iskolák száma 3585, két feladatellátási hellyel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az általános iskolai tanulmányait az idei tanévben 1,2 százalékkal kevesebb tanuló kezdte meg, mint a tavalyiban.

Az első osztályosok száma egy év alatt és az átlaghoz viszonyítva is jelentősen, 6,3 százalékkal csökkent, ami összhangban van az érintett korosztály fogyásával. Az általános iskolákban dolgozó pedagógusok és az osztályok száma, a tanulói létszámnál kisebb mértékben, 0,7 százalékkal csökkent az előző tanévhez képest, ezért egy pedagógusra, illetve egy osztályra 0,1 fővel kevesebb tanuló jut, mint az előző tanévben.

Lánytöbbség a gimnáziumokban

A középfokú oktatási intézmények feladatellátási helyeinek száma összesen 3,1 százalékkal kevesebb, mint az előző tanévben. A változás eltérő volt az egyes iskolatípusoknál: míg a szakiskolai és készségfejlesztő iskolai feladatellátási helyek száma 25,8 százalékkal, kétszázra emelkedett, addig a szakközépiskoláké kilenc és fél, a szakgimnáziumoké hét százalékkal csökkent, a gimnáziumoké pedig kettővel kevesebb lett a tavalyi tanévhez viszonyítva.

Az egyes iskolatípusokban eltérően alakult a létszám: a gimnáziumokban másfél, a szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 0,9 százalékkal bővült, a szakközépiskolákban 5,3, a szakgimnáziumokban pedig 3,2 százalékkal csökkent. A középfokú oktatásban a tanulólétszám mellett a pedagóguslétszám is mérséklődött 2,3 százalékkal, ami főként a szakközépiskolai tanárok számának visszaeséséből adódott.

Az egyes iskolatípusokban tanulók nemek szerinti összetétele nem változott a korábbi tanévhez képest. Egyedül a gimnáziumokban figyelhető meg leánytöbbség (56 és fél százalék), a fiúk aránya a szakközépiskolákban 64, a szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban hatvan, a szakgimnáziumokban 52,8 százalék.

 

Míg a szakközépiskoláknál, valamint a szakiskoláknál és készségfejlesztő iskoláknál csaknem azonos (6,7, illetve 6,6 százalék), addig a szakgimnáziumoknál kisebb mértékű (öt százalék) volt a csökkenés. A szakképző évfolyamokon tanulók 60,3 százaléka szakközépiskolában, 35,9 százaléka szakgimnáziumban, 3,8 százaléka szakiskolában, készségfejlesztő iskolában végzi tanulmányait.

A felsőoktatási intézmények száma összesen 64, eggyel kevesebb, mint az előző tanévben. A felsőfokú alap- és mesterképzés nappali képzéseire 2017-ben 74 800-an, az egy évvel korábbihoz képest – jórészt a korosztály csökkenéséből adódóan – 5,6 százalékkal kevesebben jelentkeztek. A csökkenés eltérő mértékben, de mindkét szinten jelentkezett: míg alapképzésre négy és fél, addig mesterképzésre 8,1 százalékkal pályáztak kevesebben. Ez a változás a felvettek esetében is megfigyelhető: alapképzésen 0,9, mesterképzésen 6,9 százalékos volt a csökkenés.

Kedvezményes étkezés

Az iskolai étkezésben részesülő tanulók aránya idén is 77,3 százalék, a kisiskolások 92 százaléka, a felső tagozatosok 62 százaléka étkezik ilyen módon. Az általános iskolai tanulók 23,2 százaléka térítés nélkül, 18,6 százaléka pedig kedvezményesen jut meleg ételhez az iskolákban. Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön az étkező diákokból minden második gyermek térítésmentes ellátásban részesül, Közép-, valamint Nyugat-Dunántúlon, illetve a fővárosban és Pest régióban viszont a diákok alig ötöde. A kedvezményes étkeztetést igénybe vevők aránya ezzel szemben pont ezekben a régiókban haladja meg az országos átlagot (24,1 százalék), és Észak-Magyarországon, illetve Észak-Alföldön marad el leginkább attól.

Forrás: Magyar Idők

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció