Cáfolják a szakszervezeti konföderációk a kisebb érdekképviseletek azon állításait, hogy a költségvetési szférában fellépő munkaerőhiány miatt nem tudja betartani az állam a szolgáltatásokkal kapcsolatos törvényi kötelezettségeit. A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok elnöke a Magyar Idők megkeresésére kiemelte, a munkaerőhiány az állami szektorokat is elérte ugyan, de a feladatkörök átalakításával, toborzással, további béremelésekkel ezt lehet orvosolni, és a kormány is beavatkozhat, ha súlyossá válik a probléma. A versenyszféra ráadásul mára vonzóbbá és biztonságosabbá vált, és a cégek is szakemberekért kiáltanak.
A versenyszféra mellett az állami szférában is megjelent az elmúlt időszakban a munkaerőhiány, amely egyfelől ágazati, másfelől területi eloszlásban is eltérően érezteti hatását, ugyanakkor valótlan az az állítás, hogy a közszférában jelentkező szakemberhiány miatt az állam már nem tudja betartani a törvényi kötelezettségeket – közölte a Magyar Idők megkeresésére a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a közszféra minden területén jelen lévő két legnagyobb szakszervezeti konföderáció.
A területen működő két kisebb érdekképviselet, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) állítása szerint olyan súlyos a munkaerőhiány a közszféra minden területén, hogy már képtelen az állam ellátni a törvényben foglalt kötelezettségeket, mindezt elsősorban az alacsony bérekkel indokolják, valamint azzal, hogy a 2019-es költségvetés szerintük nem garantálja a folyamat megállításához szükséges fedezetet.
A két érdekképviselet egységes javadalmazási elvek bevezetését kéri.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke túlzónak nevezte lapunk kérdésére ezeket az állításokat. Hangsúlyozta: az államnak kötelessége a törvényben foglaltak szerint garantálni a szolgáltatások működését, így amennyiben a munkaerőhiány már az előírások betartását veszélyeztetné, az állam azonnal beavatkozna. Az elnök kiemelte, az állam működik, a közfeladatok ellátása jelenleg nincs veszélyben.
Tény, hogy a jelenség az állami intézményeket sem hagyja érintetlenül, ráadásul a versenyszféra sok területen jóval magasabb kereseteket kínál, ugyanakkor ez egyfajta önszabályozó folyamatot is jelent.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke
Palkovics emlékeztetett, az állami adminisztratív rendszerek fejlesztésével, egyéb lépésekkel sok helyen kisebb létszám is elegendő, ráadásul a juttatási és javadalmazási rendszereket az életpályák bevezetésével sok helyen jelentősen átdolgozták, így ezeknek a területeknek nőtt a megtartóerejük. Vannak ugyan problémák bizonyos ágazatokban, ugyanakkor nincsenek tömeges pályaelhagyások.
Tény, hogy a dolgozók juttatásának további emelése fontos feladat, de a szakemberhiány nem csak a költségvetési területeket érinti, ráadásul bizonyos helyekről – akár a tűzoltóság vagy az oktatás – nehezebben szív fel munkaerőt a versenyszféra, mivel ebben az esetben átképzésre is szükség lenne. A juttatások mellett a dolgozók egzisztenciája, szakmai felelősségvállalása szintén fontos tényező.
A szakszervezeti vezető szerint az állam a béremeléseken felül toborzással, a feladatok átstrukturálásával is kezelheti a létszámhiányt.
– Racionalizálni kell a közszféra feladatait, azok az idők pedig véget értek, amikor az állami intézmények jelentették a legnagyobb biztonságot a munkaerőpiacon
– mondta megkeresésünkre Mészáros Melinda.
A Liga elnöke szintén túlzónak nevezte a törvényi előírások betarthatatlanságára vonatkozó állításokat. Kiemelte: a létszámot mindig az adott feladattípushoz kell igazítani, a jogszabályi, adminisztratív háttér figyelembevételével.
Mészáros Melinda, a Liga elnöke
Ugyanakkor a munkaerőhiány gondot okoz, mert több területen is nő az ott dolgozók leterheltsége, így a jelenségnek ezt a részét is kezelnie kell az államnak. Az önkormányzati dolgozókkal kapcsolatban a Liga vezetője arra figyelmeztetett, az ő juttatásukat a települések határozzák meg, így a kép rendkívül változó.
Azok a települések, ahol a bérekre nincs pénz, jelenleg is a kormányhoz fordulnak kompenzációért, ám ezt elsősorban a helyi adókból és egyéb bevételekből kellene fedezni. Sok helyen lenne rá pénz, de a település másra költi.
Mészáros Melinda nem tartja életszerűnek a SZEF és az MKKSZ azon felvetését, hogy egységes javadalmazási rendszert kell bevezetni az állami szféra területein, többek közt a munkakörök sokrétűsége miatt sem. Ráadásul az életpályák bevezetése több területen rendezte a juttatásokat, ugyanakkor a jövőben azoknak a dolgozóknak is fel kell zárkóztatni a fizetését, akiknél elmaradtak a bérrendezések.
Sem a Ligát, sem a Munkástanácsokat nem kereste fel a két szakszervezet, pedig a közszférában konföderációs szinten a legerősebb a jelenlét, ráadásul szerintük az időzítés is érdekes, egyfelől azért, mert a költségvetés tervezetét még nem nyújtották be, másrészt a kormány az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács holnapi ülésén ad tájékoztatást az érdekképviseleteknek a 2019-es büdzséről.
Forrás: Magyar Idők
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
