A magyar lakosság több mint fele nem utazott el belföldi úti céllal úgy, hogy a meglátogatott helyen éjszakázott volna – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Turizmus és vendéglátás, 2014” című kiadványa. Ennek legfőbb indoka a KSH adatai szerint az anyagi lehetőségek hiánya: a 2010-ben mért 47 százalékról ez az arány a válság során 50 százalék körülre növekedett, majd 2014-ben ismét a válság előtti szint közelébe esett vissza – írja a Világgazdaság.

Az anyagi lehetőségek hiányára a Kelet-Magyarországon élők utaltak az átlagosnál nagyobb arányban. A másik két leggyakrabban említett ok az utazás elmaradására az egészségügyi problémák és a munkából adódó kötelezettségek: előbbit a megkérdezettek nagyjából ötöde jelölte meg.

A KSH adatai szerint 2014-ben a hazai turisták 15 millió többnapos belföldi utazást tettek, és 61 millió napot töltöttek el ezek során, ami kismértékű
pozitív változás az egy évvel korábbihoz képest. Az utazók leggyakrabban szórakozás, pihenés vagy rokon- és barátlátogatás miatt keltek útra, és – főként a rövidebb időtartamú utazásoknál – a lakóhelyük régióján belüli célpontot kerestek fel. A hazai turisták az egy évvel korábbinál 12 százalékkal többet, 295 milliárd forintot költöttek el utazásaik során, ebből 120 milliárd forint szálláshely-szolgáltatásra jutott.

Külföldre tavaly 16 millió alkalommal utaztak a magyarok, 1,9 százalékkal többször, mint az előző évben. Jelentősen visszaesett viszont a vásárlás céljából külföldre utazó magyarok száma, míg szabadidő eltöltése céljából 9,7, munkavégzés céljából pedig 12 százalékkal utaztak többen, mint 2013-ban. Az utazók nyolctizede az Európai Unió valamelyik országát választotta céljául. Minden harmadik utazás német nyelvterületre (Németországba, Ausztriába vagy Svájcba) irányult. 2014-ben a magyar lakosság összesen 579 milliárd forintot költött el külföldön, 13 százalékkal többet, mint az előző évben. Ennek az összegnek több mint háromnegyede (455 milliárd forint) turisztikai célú utazásokhoz kapcsolódott.

Forrás: Világgazdaság