Csökkenő hallgatói létszámról és egyre kevesebb kiadott diplomáról tanúskodnak az Oktatási Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal 2017-re vonatkozó részletes adatai, ezzel többéves mélypontokról beszélhetünk. A visszaesés persze részben a demográfiai folyamatokkal magyarázható, egy dolog azonban biztos: ezen az úton haladva a társadalom képzettségi szintje összességében nem fog javulni – olvasható a Portfolióban.

 Mit mutatnak az Oktatási Hivatal adatai?

Tavaly 63 100-an szereztek felsőfokú végzettséget vagy doktori fokozatot az Oktatási Hivatal adatai szerint, ami 2011 óta a legalacsonyabb szám. Korábban leginkább a felsőoktatási expanzió időszaka előtt - a 90-es években - láthattunk ennél alacsonyabb adatokat.

Az új (bolognai) oktatási rendszer miatt ráadásul érdemes korrigálni az adatokat, hiszen most már duplán számítanak azok, akik mesterképzést végeztek el (miközben korábban az egyetemi szintű [mesterképzésnek megfelelő] diploma egy oklevélnek számított). A módszerünk a cikk végén olvasható. A Portfolio kalkulációi szerint így

összesen 48 500-an szerezhettek valamilyen felsőfokú végzettséget.

De a "megengedőbb számításunk" is (a mesterképzésen végzettek csak 90%-a szerzett két évvel korábban oklevelet) azt mutatja, hogy

50 ezer alá bukott a végzetteknek a száma.

Nézzük a KSH adatait!

Hasonlóan kedvezőtlen kép rajzolódik ki, ha nem az Oktatási Hivatal, hanem a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idősorából indulunk ki. Ez több összehasonlítási lehetőséget is ad számunkra. Ahhoz, hogy az összes diplomaduplikációt/halmozást levonjuk, az adatokat korrigálnunk kell

• a szakirányú továbbképzésben,
• doktori képzésben,
• és felsőfokú szakképzésben

képesítést szerzettekkel is.

A KSH adatsora szerint főiskolai vagy egyetemi felsőfokú oklevelet tavaly 50 430-an szereztek. Ilyen alacsony számokat utoljára 2011-ben, ill. 2008-ban láthattunk.

Ennél is rosszabb a helyzet, ha a korábban bemutatott módon a számokat korrigáljuk a mesterképzés keretében diplomát szerzettekével (hiszen ők már megkapták korábban a BA/BSc szintű papírjukat, így az MA/MSc már diplomahalmozás, vagyis a korábbi képzési rendszer adatsorával nem hasonlítható össze). Így azt kapjuk, hogy 35 800-an szereztek első alkalommal felsőfokú képesítést a tavalyi évben, ami egyetlen kivételtől (2011) eltekintve 1996 óta a legrosszabb szám.

Az adatokon összességében nem lepődhetünk meg, hiszen ahogy a Portfolio már bemutatta:

folyamatosan csökken a felsőoktatásban részvevő hallgatók száma és a nappali képzésen résztvevőké is.

A 2017/18-as tanévben már csak 283 350-en jártak főiskolára vagy egyetemre, ilyen alacsony számot pedig utoljára az ezredforduló előtt láttunk.

A részletes bontás (szakképzés és szakirányú képzés nélkül) bemutatja, miként futott ki a "régi" képzési rendszer, és hogyan alakult a bolognai képzésben résztvevők száma:

Demográfiai hatás

Mindennek nagyobb részét magyarázza persze a demográfia (a fiatal korosztály létszámának a csökkenése), ugyanakkor a felsőoktatási fogyás arra már elegendő volt, hogy megtörjön a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának a növekedése.

Mint látható, az utóbbi két negyedévben újra emelkedést láthatunk a munkaerő-felmérés adatai alapján, de azt csak a következő negyedévek döntik majd el, hogy további felkapaszkodást látunk majd (és visszatérünk a korábbi trendhez), vagy inkább oldalazó tendencia rajzolódik ki.

Összességében jelenleg azt mondhatjuk, hogy

ha nem lesz fordulat a következő időszakban (tovább csökken a hallgatói létszám), akkor a társadalom képzettségének javulása megáll, ezzel pedig hosszú távon olyan jelentős versenyképességi hátrányt szenved el az ország, amint nagyon nehéz és lassú folyamat lesz ledolgozni.

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólok a Facebookon