Bár a kormány szerint jól teljesített az egészségügyi vezetés, az új miniszter szinte mindenkit leváltott maga körül. Volt, aki lapunkból tudta meg, hogy mennie kell – írja a Népszava.
Járványként söpör végig az egészségügyi igazgatáson a vezetőcsere: értesüléseink szerint szinte alig van olyan középvezetői, akit az új miniszter még nem állított föl, vagy aki éppen ne a napokban várná selyemzsinórját.
Ilyen mértékű személycseréket legfeljebb egy kormányváltás indokolna, különösen azért, mert az eddig is irányító pártszövetségtől az elmúlt hónapokban csak dicséretet kapott az ágazat, és mindenféle kritikát határozottan visszautasítottak.
A tömeges személycserék üzenetét már csak azért is nehéz megfejteni, mert az Orbán-kormány harmadjára sem hirdetett szakmai programot az ágazatban. Vagyis azt sem tudni, van-e olyan új feladat, amihez más vezetőkre lenne szükség.
Az egészségügyért felelős államtitkárságon nem csak a távozó Ónodi-Szűcs Zoltán közvetlen munkatársait cserélik új emberekre, hanem a kizárólag szakmai feladatra szerződött helyettes államtitkárokat, és csaknem valamennyi háttérintézmény vezetőjét is elküldték. – Még a humántárcán belül is szokatlan a cserék mértéke és stílusa – fogalmazott egy informátorunk.
Érdeklődésünkre, hogy pontosan hol, hány embert cserélnek, és van-e még más terület az Emberi Erőforrások Minisztériumán (EMMI) belül, ahol hasonló arányúak a változások, mint az egészségügyért felelős államtitkárságon, a tárca csak annyit válaszolt:
Zajlik a kormányzati struktúra átalakítása. Az EMMI statútumának megváltozása miatt feladatok, felelősségi körök, azok humánerőforrás igénye, illetve személyi állománya is módosulni fog, melyről a tárca – a megfelelő időben – tájékoztatni fogja a média képviselőit.
– Még a humántárcán belül is szokatlan a cserék mértéke és stílusa – mondta egyik kormányközeli forrásunk. Volt, aki lapunknak egyenesen úgy fogalmazott, hogy nem történik egyéb, mint megpróbálják a Lázár János egykori kancellária- illetve Kósa Lajos volt tárca nélküli miniszterhez köthető emberektől megtisztítani az humán tárca apparátusát, és azok háttérintézményeit. Mások úgy tudják: a miniszter belső körökben azzal indokolta lépéseit, hogy tiszta lapokkal akar indulni, nem akarja, hogy utóbb szekrényből kieső csontvázakat kelljen kerülgetnie. A tárca ilyen irányú átalakítására pedig a miniszterelnöktől szabad kezet kapott.
Az elbocsátások módszere is szokatlan. A helyettes államtitkárok közül például volt olyan, aki éppen a Népszavában olvasta, hogy távozni fog. Másnap közölték: „Nem tartunk igényt a munkádra.”
Úgy tudjuk, az érintetteknek nem ajánlottak másik állást, de még segítséget sem ahhoz, hogy új munkát találjanak.
Információink szerint új struktúrában működik majd az ágazat irányítása: így például lesz egy általános helyettes-államtitkárság, ahová több terület tartozik majd. Ezt vezeti Nagy Szilárd, fül-orr-gégész, Zombor Gábor egykori kabinetfőnöke. Szerveződik egy projektekért, valamint egy finanszírozásért felelős helyettes-államtitkárság is. Fábián Attila, aki a Soproni Egyetem dékáni székét váltja kormányzati feladatra, még nem tudni pontosan, hogy melyik terület élére kerülhet. Van, aki szerint ő felügyelheti majd a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt, míg mások úgy tudják: ő lehet Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke.
Információink szerint Szentes Tamás, az Országos Tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes-államtitkár posztja megszűnik, és ismét önálló háttérintézményként működik majd az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), amit újra független országos tisztifőorvos irányít. A posztra a miniszter Kovács Attilát, az ÁNTSZ egykori népegészségügyi programokért felelős helyettes vezetőjét jelölte. A tervezett változásokhoz szükség van jogszabály-módosításokra, hiszen az előző ciklusban éppen Lázár János számolta fel az egészségügy néhány fontos háttérintézményét.
Az akkori átszervezés blokkolta az ágazatot, a legtöbben akkor is hónapokig a széküket keresték. Egy terepen dolgozó szakmenedzser úgy látja:
a mostani személycserék és átszervezések legalább egy évre megakadályozzák, hogy értelmes munkát lehessen végezni.
A Népszava úgy tudja: egyelőre az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, Csató Gábor marad a helyén. Még bizonytalan, hogy az új egészségügyi kormányzat belevág-e a választások miatt csak ideiglenesen meghosszabbított mandátumú kórházi főigazgatók cseréjébe. Körülbelül 50 intézmény élén van olyan bizonytalan státuszú vezető, akinek a megbízása csak a következő pályázat kiírásáig szól.
Mint azt a hétvégén a Medicalonline közölte, távoznia kell az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatójának, Pozsgai Csillának, valamint az Országos Vérellátó Szolgálat vezetőjének, Dexler Donátnak is. Hivatalosan még egyikük sem kapta meg a felmentését, addig maradhatnak, míg meg nem találják helyükre az új vezetőket. Ez azonban nem könnyű – úgy tudjuk eddig több köztiszteletben álló szakember is nemet mondott a fölkérésekre. Egyikük például azzal indokolta ódzkodását: nincs jó üzenete annak, hogy 2010 óta már legalább négyszer söpörték ki az ágazatvezetésre szakosodott intézményeket, miközben még csak azt sem lehetett tudni, hibázott-e az illető, és föltétlen lojalitását lehetett érzékelni.
Miskolci revans
Jogerősen pert nyert Barkai László professzor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház ellen. A bíróság 2018. május 31-én megállapította, hogy jogellenes volt Tiba Sándor főigazgató intézkedése, amellyel visszavonta Barkai László vezetői megbízását a kórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központ éléről.
Lapunknak Barkai László azt mondta: örül, hogy erkölcsi és jogi elégtételt kapott, de a kórház jelenlegi vezetésével nem kíván együtt dolgozni. Lapunk úgy tudja: a miskolci megyei kórház intézményvezetői posztjára a fenntartó hamarosan kiírja a pályázatot.
Forrás: Népszava
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!