A magyar gazdaság előtt álló legnagyobb kihívás a következő években a munkaerőhiány orvoslása, aminek érdekében az állam várhatóan a munkaképes népesség minden csoportját megpróbálja aktivizálni. Ám nem minden korosztályban vannak már tartalékok, a KSH szerint „legjobb munkavállalási korú”, 25-54 éves férfiak közül például már így is tízből kilencen dolgoznak – írja a g7.24.hu.
Értelemszerűen olyan helyzet sosem lesz, hogy az összes munkaképes korú ember munkába áll, hiszen vannak, akik különböző okok miatt vagy nem tudnak, vagy egyszerűen nem szeretnének dolgozni. A foglalkoztatottsági arány tehát 100 százalékra biztosan nem tud emelkedni, az viszont már nyitott kérdés, hogy meddig tud. A legjobban az európai országok foglalkoztatottsági mutatóinak összehasonlításával tudjuk megvizsgálni, hogy a magyar foglalkoztatottság magasnak vagy alacsonynak számít.
A munkavállaló népesség legnagyobb szeletét adó 25-54 éves korosztályban például a férfiak közül már tényleg alig van, akinek nincs munkája.
A 25-54 éves férfiak közül 10-ből 9 dolgozik, ami az EU-ban a harmadik, Európában a negyedik legmagasabb arány.
Csak Csehországban, Máltán és Svájcban dolgozik arányaiban ennél több férfi a munkaerőtábor gerincét adó korosztályban, tehát ebből a korosztályból már biztosan nem fog sok új fizikai munkás kikerülni.
Ugyanebben a korcsoportban a nők 77 százaléka vállal munkát Magyarországon, ami ugyan az uniós átlag felett van, még lehetne magasabb is. A szomszédos Ausztriában például a 25-54 éves nők 81 százaléka foglalkoztatott, amely szintet ha Magyarországnak is sikerülne elérni, az további 75 ezer új munkahelyet jelentene.
Mivel a nők a gyermekvállalás miatt maradnak elsősorban távol a munkaerőpiactól, ezért a részmunkaidős, illetve a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedésének támogatásával, illetve a gyermekellátási intézmények (bölcsődék, óvodák) széleskörű elérhetőségének javításával lehet a munkavállalásukat tovább ösztönözni. A munkaerőért folyó versenyben elsősorban a vállalkozásoknak kell alkalmazkodnia az új helyzethez, így rugalmas munkalehetőségeket biztosítaniuk a nőknek, míg a bölcsődék, óvodák elérhetőségén az államnak kell javítania, ami tervben is van a kormány részéről.
Az 55-64 éves korcsoport foglalkoztatottságában már sokkal nagyobb a lemaradásunk az európai országokhoz képest. A nyugdíjhoz közelebb álló korosztályban a férfiak és nők foglalkoztatottsági rátája is alacsonyabb, mint az uniós átlag, de itt is a nők azok, akik sokkal kevesebben aktívak a munkaerőpiacon. Miközben Magyarországon a 55-64 éves nőknek csak a 42 százaléka dolgozik, addig például Csehországban 53, Németországban pedig 65 százalékuk.
Összességében pedig a 55-64 évesek 52 százaléka vállal munkát Magyarországon, amit ha sikerülne legalább az uniós szintre növelni, az már 70 ezerrel több munkahelyet jelentene.
E korcsoportban azonban már nemcsak a foglalkoztatást ösztönző szakpolitikai intézkedéseken (mint például a Munkahelyvédelmi Akcióterv) múlik a munkavállalás, hanem az egészségi állapoton is. A nyugat- és az északi-európai országokban kivétel nélkül 71-73 év a születéskor egészségben várható élettartam, míg Magyarországon ez 66,8 év volt 2016-ban a WHO adatai szerint. Vagyis idősebb korosztály munkaerőpiaci részvételének növelésében nagyon fontos szerepet játszik az egészségügyi ellátás minőségének és elérhetőségének javítása, a megelőzés (rendszeres szűrővizsgálatok), illetve a társadalom egészségtudatosságra való ösztönzése.
Magyarországon a fiatalok foglalkoztatottság is alacsonyabb, mint a legtöbb európai országban, igaz, az elmúlt években ez az arány is javult. Tavaly a lányok 25, a fiúk 33 százaléka dolgozott, a kettő közti különbséghez pedig a gyermekvállalás mellett valószínűleg az is hozzájárul, hogy a lányok nagyobb arányban tanulnak tovább.
Együttesen a korosztálynak mindössze a 29 százaléka dolgozik. Ha felzárkóznának az uniós átlaghoz (35 százalék), az 60 ezer plusz dolgozót jelenthetne.
A fiatal korosztály egy része a tanulmányai miatt marad távol a munkaerőpiactól, azonban nem mindenki. A 15-24 éves korcsoport 11 százaléka se nem tanul, se nem dolgozik Magyarországon, elsősorban ezeknek a fiataloknak az aktivizálásával lehetne bővíteni a munkaerőtábort. De a tanulmányok melletti munkavállalást is lehetne jobban ösztönözni, amiben az EU-ban Hollandia a példamutató, ahol a 15-24 évesek több mint 62 százaléka dolgozik, amellett, hogy a többség továbbtanul. A magas foglalkoztatottsághoz valószínűleg hozzájárul, hogy a tanulmányok mellett munkát vállaló fiatalokat a holland állam külön ösztöndíjjal támogatja.
Forrás: g7.24.hu
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
