Az utóbbi időben több cég is elvitte egyes termelési egységeit Magyarországról, emellett már a tervezett bővítések egy része is elmaradt a munkaerőhiány miatt, ugyanakkor a jelenség egyelőre nem mondható általánosnak – tudta meg a Magyar Idők. Elsősorban az alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő termelési egységeket érinti már olyan súlyosan a bevonható dolgozók hiánya, hogy a vállalatok közül néhányan inkább Ukrajnába, Szerbiába vagy akár a Távol-Keletre szervezik ki ezeket a gyártási fázisokat. Eddig két-háromezer dolgozó vesztette el emiatt az állását. A robotizáció ugyan folyamatban van, ám a munkaerő-problémákra gyorsabb megoldásokra van szükség.
Az elmúlt időszakban több, az ipar területein működő cég is jelezte az érdekképviseleteknek, hogy más országba helyezi át a gyártási tevékenységének bizonyos elemeit, emellett a korábban tervezett bővítést sem hajtja végre.
– Több mint ötszáz munkavállalóját bocsátja el a napokban Gyöngyösön és Gödöllőn az egyik nemzetközi cég, mivel a munkaerőhiány miatt Magyarországról elviszi egyik termelési egységét
– mondta a Magyar Időknek László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
Kiemelte: korábban az ország különböző pontjain működő más vállalatok egységeinél is előfordult a jelenség, többek közt Móron, Sárváron vagy Tabon. Arról egyelőre nem érkeztek információk, hogy komplett nemzetközi vállalatok terveznék elhagyni az országot, illetve a gyártóegységek áttelepítése sem öltött még tömeges méreteket.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke
A szakszervezeti tisztségviselő szerint ugyanakkor az új munkaügyi kormányzatnak sürgősen tárgyalnia kell az érdekképviseletekkel a közös megoldás érdekében, mivel a munkaerőhiányra adott gyors válaszok nélkül egyre több hasonló lépés várható a cégektől, többen már gondolkoznak rajta, hogy más országot válasszanak. Eddig két-háromezer munkavállaló állása szűnt meg a jelenség miatt, ám az elmaradt beruházások nyomán több – köztük magasabb tudást igénylő – munkahely sem jött létre.
László Zoltán kiemelte:
elsősorban az alacsony hozzáadott értékű munkakörökben vált lehetetlenné a toborzás, sem a béremelések, sem az egyéb intézkedések nem segítettek, ráadásul a magas fluktuáció is gondot jelent. Ezért döntöttek a cégek a termelőegységük áthelyezéséről elsősorban Ukrajnába, Szerbiába, de akár a Távol-Keletre is. Problémát jelent a szakmunkások hiánya, de a diplomás mérnökökre, magasabb végzettségű szakemberekre is nagy szükség van. A tapasztalatok szerint ugyanakkor kedvező, hogy a robotizálással is haladnak a cégek, ám ez a folyamat lassabb, a munkaerő-szükséglet viszont égető.
Az alelnök hozzátette: nem számítanak rá, hogy tömegesen vinnék ki az országból a termelést a cégek, ugyanakkor a legrosszabb forgatókönyv szerint nagyobb méreteket ölthet a probléma, ezért sürgős tárgyalásra van szükség a kormánnyal a megfelelő és gyors lépések kidolgozása érdekében.
– Nem várható, hogy tömegesen szervezzék ki a cégek magyarországi gyártókapacitásaikat
– mondta lapunk kérdésére Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára nem tartja kizártnak, hogy néhányan ezt a lépést választották, de vannak olyan munkafolyamatok, bonyolultabb egységek, ahol az átköltöztetés roppant nehézkes és költséges folyamat lenne, ráadásul a munkaerő mellett más szempontokat is figyelembe kell venni. A beruházások, bővítések elmaradása viszont reálisabb probléma.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára
A főtitkár szerint nagyjából félmillióra tehető a munkanélküliek, az inaktívak, valamint a közmunkások száma, az ő integrálásuk megoldást jelentene, emellett a külföldön munkát vállalók ösztönzése a hazatérésre. Ehhez viszont elengedhetetlen a felnőttképzési rendszer átalakítása és az egyéb foglalkoztatáspolitikai programok megalkotása. Átmenetileg megoldást jelenthetnek a külföldről behozott munkavállalók is. A munkaerő megtartása érdekében pedig várhatóan megmarad a béremelések iránti nyomás. Dávid Ferenc arra figyelmeztetett, hogy közel kétszázezer munkavállaló megy nyugdíjba az idén és jövőre, ami a jelenleginél is súlyosabbá teszi a munkaerőhiányt.
Forrás: Magyar Idők
