Az utóbbi időben több cég is elvitte egyes termelési egységeit Magyarországról, emellett már a tervezett bővítések egy része is elmaradt a munkaerőhiány miatt, ugyanakkor a jelenség egyelőre nem mondható általánosnak – tudta meg a Magyar Idők. Elsősorban az alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő termelési egységeket érinti már olyan súlyosan a bevonható dolgozók hiánya, hogy a vállalatok közül néhányan inkább Ukrajnába, Szerbiába vagy akár a Távol-Keletre szervezik ki ezeket a gyártási fázisokat. Eddig két-háromezer dolgozó vesztette el ­emiatt az állását. A robotizáció ugyan folyamatban van, ám a munkaerő-problémákra gyorsabb megoldásokra van szükség.

Az elmúlt időszakban több, az ipar területein működő cég is jelezte az érdekképviseleteknek, hogy más országba helyezi át a gyártási tevékenységének bizonyos elemeit, emellett a korábban tervezett bővítést sem hajtja végre.

– Több mint ötszáz munkavállalóját bocsátja el a napokban Gyöngyösön és Gödöllőn az egyik nemzetközi cég, mivel a munkaerőhiány miatt Magyarországról elviszi egyik termelési egységét

– mondta a Magyar Időknek László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Kiemelte: korábban az ország különböző pontjain működő más vállalatok egységeinél is előfordult a jelenség, többek közt Móron, Sárváron vagy Tabon. Arról egyelőre nem érkeztek információk, hogy komplett nemzetközi vállalatok terveznék elhagyni az országot, illetve a gyártóegységek áttelepítése sem öltött még tömeges méreteket.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke

A szakszervezeti tisztségviselő szerint ugyanakkor az új munkaügyi kormányzatnak sürgősen tárgyalnia kell az érdekképviseletekkel a közös megoldás érdekében, mivel a munkaerőhiányra adott gyors válaszok nélkül egyre több hasonló lépés várható a cégektől, többen már gondolkoznak rajta, hogy más országot válasszanak. Eddig két-háromezer munkavállaló állása szűnt meg a jelenség miatt, ám az elmaradt beruházások nyomán több – köztük magasabb tudást igénylő – munkahely sem jött létre.

László Zoltán kiemelte:

elsősorban az alacsony hozzáadott értékű munkakörökben vált lehetetlenné a toborzás, sem a béremelések, sem az egyéb intézkedések nem segítettek, ráadásul a magas fluktuáció is gondot jelent. Ezért döntöttek a cégek a termelőegységük áthelyezéséről elsősorban Ukrajnába, Szerbiába, de akár a Távol-­Keletre is. Problémát jelent a szakmunkások ­hiánya, de a diplomás mérnökökre, magasabb végzettségű szakemberekre is nagy szükség van. A tapasztalatok szerint ugyanakkor kedvező, hogy a robotizálással is haladnak a cégek, ám ez a folyamat lassabb, a munkaerő-szükséglet viszont égető.

Az alelnök hozzátette: nem számítanak rá, hogy tömegesen vinnék ki az országból a termelést a cégek, ugyanakkor a legrosszabb forgatókönyv szerint nagyobb méreteket ölthet a probléma, ezért sürgős tárgyalásra van szükség a kormánnyal a megfelelő és gyors lépések kidolgozása érdekében.

– Nem várható, hogy tömegesen szervezzék ki a cégek magyarországi gyártókapacitásaikat

– mondta lapunk kérdésére Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára nem tartja kizártnak, hogy néhányan ezt a lépést választották, de vannak olyan munkafolyamatok, bonyolultabb egységek, ahol az átköltöztetés roppant nehézkes és költséges folyamat lenne, ráadásul a munkaerő mellett más szempontokat is figyelembe kell venni. A beruházások, bővítések elmaradása viszont reálisabb probléma.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára

A főtitkár szerint nagyjából félmillióra tehető a munkanélküliek, az inaktívak, valamint a közmunkások száma, az ő integrálásuk megoldást jelentene, emellett a külföldön munkát vállalók ösztönzése a hazatérésre. Ehhez viszont elengedhetetlen a felnőttképzési rendszer átalakítása és az egyéb foglalkoztatáspolitikai programok megalkotása. Átmenetileg megoldást jelenthetnek a külföldről behozott munkavállalók is. A munkaerő megtartása érdekében pedig várhatóan megmarad a béremelések iránti nyomás. Dávid Ferenc arra figyelmeztetett, hogy közel kétszázezer munkavállaló megy nyugdíjba az idén és jövőre, ami a jelenleginél is súlyosabbá teszi a munkaerőhiányt.

Forrás: Magyar Idők

Hozzászólok a Facebookon

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció