A Lidl robbantott először a boltos világban a kétórás részmunkaidő bevezetésével. A részmunkaidő egyébként roppant hasznos, hiszen különösen a kereskedelemben jellemző a forgalom, ezen keresztül egyes munkafolyamatok napon belüli hullámzása. A boltokban a 145 ezer eladó, árufeltöltő, pénztáros közel negyede, 34 ezer fő részmunkaidős. Ez ésszerű is, hiszen amikor sok a vásárló, akkor több eladókézre, amikor kevés, akkor kevesebbre van szükség. Már az sem dívik a boltban, hogy a pénztáros csak a pénztárban ül, hanem ha nincs annyi vásárló, akkor megy árut feltölteni, vagy éppen takarítani, még a szupermarketben is – írja a Blokkk.

A legtarkább részmunkaidős palettát a Lild kínálja, ahol 2-3 órás műszak már huzamosabb ideje van, hétvégére hirdetve a munkalehetőséget. De van 5,6,7 és természetesen 8 órás műszak is. Persze, a bér is ehhez igazodik, ugyanakkor nyilván sokan vannak, akiknek ragyogó alkalom a részmunkaidős munkavállalás. Ez még egy másik munkahely mellett is elmegy.

Hát igen, lépett a Tesco is. Balatoni boltjaiban kínál kétórás részmunkaidős foglalkoztatási lehetőséget. De van olyan munkakör, amit azzal hirdet, hogy másodállásban is végezhető, és akkor is, ha csak néhány szabad órája van egy héten. Nos, a néhány szabad óra egy héten az egy nagyon rugalmas foglalkoztatási lehetőség is lehet, a műszakbeosztást tekintve.

Egyébként máshol is van kétórás munkalehetőség, például online, csomagküldő áruház is keres raktári kisegítő munkára diákokat, reggel fél hat és fél nyolc között. De ilyen a takarítás is.

De mit is lehet csinálni két óra alatt

A bolti munkavégzésnek vannak olyan elemei, melyek rövidebb időszakra összpontosulnak. Ilyen lehet például a nyitás előtti árufeltöltés, takarítás, a zárás utáni rendcsinálás, vagy a nyitvatartási időszak bármely szakaszára ütemezett nagyobb árubeszállításnál az áruátvétel. De lehetnek rövidebb, kiemelkedően zsúfolt értékesítési időszakok is, például a késő délutáni, kora esti órákban.

Ilyen a boltos kereskedelem, ehhez alkalmazkodni pedig ésszerű munkaszervezési megoldás, különösen akkor, ha nincs elég munkáskéz a boltban sem. Az viszont már másik kérdés, hogy az eladó, ha sok pénzt akar keresni, nem a részmunkaidős állást keresi, hanem a teljes munkaidőst. Összességében csökkent a részmunkaidős foglalkoztatottak száma az elmúlt években néhány ezer fővel.

Jócskán megdrágult a vasárnapi munkavégzés is

Bizonyára egyre inkább halványodik a 2015 márciusa és 2016 áprilisa közötti vasárnapi boltzár emléke. A vasárnapi boltzárnak és az újranyitásnak volt egy ága, a vasárnapi pótlék mértékének kérdése, ami sok vitát kavart. A boltzár időszakában vegyes rend volt, a szabály szerint akkor is szabadon nyitva tartó benzinkutaknak, virágboltoknak, édességboltoknak például maradt a régi 50%-os vasárnapi pótlék, de a más boltosnak, akik legfeljebb öt vasárnap nyithattak ki, ott már 100%-ot kellett fizetni.

Az újranyitást követően egységesen 50% lett a boltokban a vasárnapi pótlék, ma is annyi. De hát ennek összege nagyot nőtt, hiszen a pótlékot az alapbér után kell kiszámolni, az pedig sokat emelkedett.

A bolti dolgozók, eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete 2016 áprilisában, a vasárnapi újranyitást követően 150 ezer forint felett mozgott (pontosan 156 ezer forint volt ebben a hónapban, de hát az átlagkeresetek hónapról-hónapra változnak). 2018 elejére a bolti dolgozós keresetek már 200 ezer forint felett jártak, tehát két esztendő távlatában jócskán megemelkedtek. Így ugyanilyen arányban nőtt a vasárnapi pótlék is. Ez azt jelenti, hogy a korábbi átlagos 4-5 ezer forintos vasárnapi pótlék ma már 6-7 ezer forint körül mozog. Ha így emelkednek tovább a boltos bérek, belátható időn belül meglesz a 100%-os pótlékmérték, a régihez képest. Egy biztos ma is, mégpedig az, hogy sokkal drágább a vasárnapi nyitvatartás.

Nincs összesített kimutatás egyébként arról, hogy vasárnap hány bolt tart nyitva. A bevásárlóközpontok 10 ezer üzlete igen, a nagyobb élelmiszeres és iparcikkes láncok (bútor, barkács, sportszer, műszaki) több ezer áruháza úgyszintén, de számos kisbolt is felhúzza a redőnyt vasárnap, az üzletek nagyobb része azonban zárva tart. Megfigyelhető azonban, hogy egyes boltok, áruházak már megkurtították a vasárnapi nyitvatartás hosszát és feltehetően a kisboltok közül is kevesebben nyitnak ki a hét utolsó napján: se elég pénz, se elég munkáskéz nincs hozzá.

Forrás: Blokkk