A fejlett automatizálás jobb és motiválóbb munkahelyeket teremthet az emberek számára, azonban még a jövő munkahelyeire leginkább felkészült országoknak is át kell gondolniuk az oktatásuk és képzésük rendszerét – derült ki egy friss tanulmányból.

Az emberek és a robotok közötti együttműködés most kialakuló új paradigmája előrevetíti annak a lehetőségét, hogy a rutinfeladatoktól megszabaduló ember az idejét és az energiáját a több tehetséget és nagyobb fokú szakértelmet igénylő, értékesebb munkára fordíthatja. Az ember feladatainak köre valószínűleg kiterjed majd a robotok által végzendő folyamatok és műveletek megtervezésére, illetve a gépek munkájának ellenőrzésére és felügyeletére is.

Ideális esetben tehát az átállás lehetőséget kínál arra, hogy az emberi tehetség magasabb szintű termelékenységet érjen el, valamint arra is, hogy motiválóbb, magasabb szakértelmet igénylő állások jöjjenek létre.

Mindezt annak a tanulmánynak a készítői jelentették ki, amelyet a svájci ABB és a brit The Economist Intelligence Unit állított össze egy felmérésük alapján.

A felvázolt szebb jövő elérése a szerzők szerint azt is megköveteli, hogy az országok többsége emelje a szakképzési programok színvonalát.

A jelentés összeállítói szerint a tudomány, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika továbbra is fontos részét képezi majd a tanterveknek, azonban az automatizálás és a mesterséges intelligencia (AI) fokozza az igényt az alapvető oktatási programok és az új típusú tanárképzés iránt is.

A tanulmányban 25 országot vizsgáltak és rangsoroltak az automatizálási felkészültség alapján, egyúttal új, saját indexet alkottak. Mélyinterjúk és 52 mutató alapján állították fel a rangsort, amelynek élén Dél-Korea, Németország és Szingapúr áll, ezeket pedig Japán, Kanada, Észtország, Franciaország, az Egyesült Királyság, az USA és Ausztrália követi.

Ugyanakkor leszögezték, hogy még a legjobban felkészült országokban is a jelenleginél hatékonyabb oktatáspolitikát és képzési programokat kell kidolgozni, illetve nagy hangsúlyt kell fektetni a teljes szakmai pályafutást végigkísérő folyamatos tanulásra.

Megállapították egyúttal azt is, hogy számos országban még csak most kezdik felismerni a mesterséges intelligenciában és a robotikára alapozott automatizálásban rejlő lehetőségeket és kihívásokat.

Egyúttal leszögezik, hogy a kormányok, az ipar, az oktatási szakemberek és más érdekelt felek között nagyobb fokú együttműködés szükséges ahhoz, hogy a politikai döntéshozatal lépést tudjon tartani az automatizálás terén zajló innovációval. De függetlenül attól, hogy a politikai döntéshozók felkészültek-e rá vagy sem, a vállalatok gyorsan integrálják tevékenységeikbe az AI-t és a fejlett robotikát.

A jelentés készítői azt ajánlják, hogy az oktatáspolitika és a képzési programok biztosítsák: az automatizálási technológiák és a mesterséges intelligencia gyors bevezetése esetén az emberek fel legyenek készülve az új, emberközpontúbb munkafeladatokra. Ezeket a feladatokat olyan ütemben kell majd kialakítani, ahogyan a robotok és az algoritmusok egyre több rutinszerű, automatizálható feladat végzését veszik át.

Forrás: Magyar Idők