A családtámogatásoknál többet ér, ha a nőknek esélyük van dolgozni az anyaság mellett. Még a kozmetikázott adatok szerint is csak a gyerekek 17 százaléka számára jut bölcsődei férőhely. Nincs elég szakember, az alacsony bérek miatt sokan hagyják el a szakmát, sőt az országot – Bölcsődék napi (április 21.) látlelet a Vasárnapi Hírekben.

„A következő kormányzás demográfiai súlypontú lesz” – mondta Orbán Viktor, amikor arról kérdezték, milyen kérdések állnak majd a következő négyéves ciklus fókuszában. A miniszterelnök ezalatt valószínűleg azt érthette, hogy az egyre kevesebb gyerek miatti demográfiai válságra próbálnak megoldást keresni – a bevezetett családi adókedvezmény, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) ugyan jobb helyzetbe hozta a családok egy részét, de a születésszámot nem sikerült érdemben javítani. 2017-ben például 91 600 gyermek jött világra, ami 1463-mal, 1,6 százalékkal kevesebb, mint 2016-ban. A szociálpolitikusok egyetértenek abban, hogy azokban az országokba születik sok gyerek, ahol az anyáknak lehetősége van kombinálni a munkát a gyerekvállalással, sok a rugalmas és csökkentett munkaidejű állás, és magas a nők foglalkoztatottsága. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő intézményrendszer, különös tekintettel a bölcsődékre. A bölcsődei férőhelyek száma viszont a gyerekek számának csökkenése ellenére sem elegendő. Hiába vállalta Magyarország 2002-ben, hogy 2010-re az érintett korosztály 33 százaléka számára férőhelyet biztosít, ez még mára sem teljesült, jelenleg körülbelül 16-17 százalék – mondta lapunknak Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke.

Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke

100 óra vagy diploma 

Mivel sok családnak nem sikerül bölcsődei helyet találnia a gyereknek, viszont az anyának vissza kell mennie dolgozni, az utóbbi évtizedben a nagyvárosokban egyre több családi napközi alakult, amelyek havi díjért cserébe (amely a fővárosban akár a 100 ezer forintot is elérhette) nyújtottak hasonló szolgáltatást. 2017. január 1. után viszont a kormány családi bölcsődének nevezte át a kicsiket ellátó „csanákat”, és némileg szigorúbb szabályokat állított a működtetők elé. Ennek meg is lett a hatása: míg 2015 végén még 1188 családi napközi működött 8500 férőhellyel, 2017. május 31-re 941 családi bölcsőde maradt, amely 6044 gyereket tudott ellátni. Családi bölcsődét egy 100 órás tanfolyam elvégzése után is működtetni lehet, miközben egy bölcsődei kisgyermeknevelőnek legalább emelt szintű szakképesítéssel kell rendelkeznie, de egyre több a diplomás szakember is. „Mi azt hangsúlyozzuk, a gyermekek szükséglete és érdeke azonos, függetlenül attól, hogy hol él vagy melyik típusú intézményben látják el, ezért fontos lenne, hogy mindenhol magasan képzett személyek foglalkozzanak velük. Hároméves korig rengeteg fejlődésbeli eltérés jelentkezhet, amit ha időben észrevesznek, ki lehet küszöbölni a későbbi problémákat. Téves az a vélekedés, hogy akinek már van egy-két gyereke, az a másét is szakszerűen el tudja látni” – mondja Szűcs Viktória.

Forrás: Vasárnapi Hírek

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció