Csökkent a kivándorlók száma tavaly az előző évhez képest. A KSH friss adatai alapján több mint 25 ezren hagyták itt az országot, 15%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Noha a kivándorlók száma két éve csökken, továbbra is igen magas számokról beszélhetünk – írja a Portfolio.
Tavaly 25 100-an vándoroltak ki Magyarországról, ami jelentős visszaesés a 2016-os 29 400-hoz képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek késő délután közzétett adataiból. Ez 15%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Utoljára 2013-ban volt ennél alacsonyabb a szám. A legmagasabb adatot 2015-ben láttuk, akkor 32 850-en hagyták itt az országot.
Fontos megjegyezni, hogy az adat rendkívül bizonytalan, hiszen a KSH-nak nincsenek teljes körű információ arról, hogy pontosan hányan hagyják itt az országot külföldi munkavállalás vagy letelepedés céljából. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy 2010-től 2015-ig folyamatos és gyors növekedést láthattunk, azóta viszont már csökkent a kivándorlás üteme. Ezzel együtt fontos megjegyezni, hogy még a friss szám is nagyon magasnak mondható, és összehasonlításként: a 2017-es adat egy Siófok méretű város lakosságát jelenti.
Az adatokból az látszik, hogy összesen 173 ezerre becsli a KSH a 2010 óta kivándorolt magyarok számát.
A magyar állampolgárok kivándorlásának pontos mérése több tényező miatt is nehézségekbe ütközik, de az adminisztratív nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatok alapján az látható, hogy az utóbbi években a növekedés megtorpant, majd megfordult.
A részletes adatokból kiderült, hogy a kivándorló magyarok 32%-a Németországot, 27%-a Ausztriát és 17%-a az Egyesült Királyságot választotta új otthonának.
Külföldre túlnyomó részt a fiatal korosztályok tagjai vándorolnak: a migráns magyarok 43%-a 30 év alatti, 72%-a pedig még nem érte el a 40 éves kort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek az itthoni lakónépesség kormegoszlásától (32 és 46%). A kivándorlók 54%-a férfi, túlnyomó részük nőtlen, hajadon (64%).
Mindent egybevetve, habár a hírek folyamatosan arról szólnak, hogy Magyarországot rendkívül nagymértékben sújtja a kivándorlás, a gyorsan növekvő bérek valamelyest visszavethették a kivándorlási kedvet.
2017-ben 18 500 korábban kivándorolt magyar állampolgár vándorolt vissza. A külföldről visszavándorló magyar állampolgárok száma 2014-től folyamatosan növekszik, 2017-ben közel 9%-kal többen jöttek vissza, mint 2016-ban. A visszavándorló magyarok 30%-a Németországból, közel 29%-a Ausztriából és további 20%-a az Egyesült Királyságból tért vissza Magyarországra.
Lássuk a részleteket!
A nemzetközi vándorlás is meghatározó szereppel bír egy ország népességszámának alakulására, a bevándorlás csökkenti a természetes népességfogyást, míg az elvándorlás negatív hatással lehet akár a kedvező természetes népmozgalmi eseményekre is - állapítja meg a KSH elemzése.
2017-ben a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege 13 200 fővel mérsékelte hazánk természetes fogyásból adódó népességszám-csökkenését.
A születésszám csökkenése és a halálozások emelkedése jelentősen növelte a népesség természetes fogyásának mértékét. A születések és halálozások negatív egyenlegeként 2017-ben 40 100 fő volt a népesség természetes fogyása, ez 18%-kal meghaladta az előzi évit. A népesség lélekszámának tényleges fogyása ennél jóval kevesebb, mintegy 26 900 főt tett ki a 2016. évihez mérten megnövekedett pozitív vándorlási egyenleg következtében.
A nemzetközi vándorlásból származó pozitív vándorlási egyenleg csökkentette a népességfogyást Budapesten, Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon, de ezekben a régiókban leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében.
Az ország települései közül nemzetközi vándorlás tekintetében évek óta kiemelkedik még Budapest, ahova 2017-ben szintén az átlagosnál sokkal többen érkeztek külföldről. A nemzetközi vándorlás népességszámra gyakorolt negatív hatása a legjelentősebben Somogy megyében volt érzékelhető.
2018. január 1-jén a jogszerűen és huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma 156 000 fő volt, az ország népességének 1,6%-át tették ki. Az itt élő külföldiek túlnyomó többsége, 65%-a Európából, ezen belül a környező országokból, főképp Romániából (15%), Németországból (11%), Szlovákiából (6,0%), valamint Ukrajnából (5,7%) érkezett. További 28%-uk Ázsiából, míg Afrikából 4,0%-uk, az amerikai kontinensről 3,4%-uk származik.
Ázsiából elsősorban kínaiak és vietnámiak részesítették előnyben Magyarországot. 2018. január 1-jén a Magyarországon tartózkodó külföldiek 50%-a Budapesten, 33%-a a fővároson kívüli városokban, 17%-a pedig községekben élt. A népességhez viszonyított arányuk a fővároson kívül Baranya, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében nagyobb, míg Békés megyében a legkisebb. A külföldiek között összességében több volt a férfi (57%), mint a nő (43%). Az itt élő külföldiek korösszetétele fiatalabb, mint a honos népességé. Mindkét nem esetében a 20-39 éves korosztály létszáma a meghatározó, arányuk 47% volt a Magyarországon élő külföldiek körében.
Forrás: Portfolio
