Semmi sem szegi a magyarok kedvét: továbbra is sokan döntenek úgy, hogy külföldön próbálnak szerencsét. A magasabb fizetések mellett csábító az is, hogy sok helyen nem számít, van-e valakinek végzettsége, a munkatapasztalat a mérvadó. Nyelvtudás nélkül viszont esély sincs elhelyezkedni. És miközben a fiatalabb, angolul jól beszélő korosztály az Egyesült-Királyságba vágyik, az idősebbek célországa  inkább Ausztria, Németország és Svájc. Újabban pedig nagyon népszerű Hollandia is a magyarok körében. Egy kint élő magyar megosztotta velünk tapasztalatait.

Arról, hogy pontosan hány magyar hagyta el az országot és próbált szerencsét külföldön, pontos adat nincs. A Portfolio becslése szerint jelenleg 600 ezernél is több magyar élhet jelenleg az Európai Unióban, ugyanakkor augusztusi cikkükben megjegyzik, azokról, akik illegálisan dolgoznak külföldön, semmilyen hivatalos statisztikában nem jelennek meg, és arról sincs pontos adat, hányan ingáznak. Márpedig sokan vannak, akik Ausztriában vállalnak állást, miközben Magyarországon élnek.

Ausztria, Németország és Svájc inkább az idősebbek körében kedvelt úti cél a német nyelv miatt, a fiatalok inkább az Egyesült Királyság felé hajlanak - mondta a Pénzcentrum megkeresésére Deákvári Pál, az Euwork nemzetközi állásközvetítő cég munkatársa. Évente összesen 600-700 magyar helyezkedik el a segítségükkel külföldön. 2017-ben 105 magyar vállalt munkát a cégen kerezstül Németországban, 45-en Ausztriában ls 21-en Svájcban.

Deákvári azt mondta, a nyelvtudás elengedhetetlen, akárhová is utazna valaki, de a végzettség már nem létfontosságú. A munkatapasztalat viszont annál inkább.

Ausztriába nagyon sok munkavállalót keresnek: pincért, kozmetikust, víz-gáz-fűtésszerelőt, építőipari szakmunkásokat. Aki Németországba vágyik, az bőven talál lehetőséget: szállodai recepciós, reptéri munka, szakács és gyógytornász állást is találni a kínálatunkban. Ezeknél a munkáknál a végzettség előny, de nem feltétel. Viszont az egészségügyi munkáknál elengedhetetlen a hivatalos papír, vagy OKJ 54-es ápoló, vagy OKJ 55-ös ápoló, vagy diplomás ápolói papír kell a munka betöltéséhez  - magyarázta.

Svájcban szintén egészségügyi végzettséggel érdemes próbálkozni, folyékony német nyelvtudással keresnek szakorvosokat, házi orvosokat, szakképzett nővéreket és ápolókat. Építőipari szakmunkákra is lehet jelentkezni, de Deákvári szerint ebben az iparágban nehezebb magyarként elhelyezkedni a közép-európai országban: a kiemelkedő bérek miatt sok a német és francia vendégmunkás is, ráadásul közülük sokan akár ingáznak is. Vagyis a munkáltatónak a szállásról sem kell gondoskodnia. Próbálkozni persze sohasem felesleges, többek között kőműveseket, villanyszerelőket, tetőfedőket, burkolókat és gipszkartonozókat is keresnek közel 1 millió forintos fizetésért, de nélkülözhetetlen a német nyelvtudás, minimum középfokú szint szükséges.

Noha a választások után megélénkült az érdeklődés a külföldi munkavállalás és ezzel együtt az Euwork honlapja iránt is, Deákvári szerint ez most csak egy fellángolás, és nem valószínű, hogy a jövőben többen költöznek majd külföldre, mint korábban. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyébként stagnál a német nyelvterületre vágyók aránya, viszont egyre többen érdeklődnek Hollandia iránt. Itt ugyanis könnyen el lehet helyezkedni az angol és a német nyelvvel is. Ipari villanyszerelőként hetente nettó 500 eurót lehet keresni, szállásra nem kell költeni azt a munkáltató biztosít. Kommunikációképes angol vagy német nyelvtudás, saját szerszámkészlet, VCR vizsga viszont kell a munka betöltéséhez. CNC programozóként havonta 700 ezer forintnak megfelelő összeget lehet keresni. Ha valaki jelentkezne, számíthat rá, hogy kiutazás előtt a munkaadó próbamunkát küld, amit vissza kell neki küldeni, vagyis tapasztalat és társalgási szintű angol vagy német nyelv nélkül esély sincs az állás betöltésére. Kamionsofőrként kb. havi nettó 670 ezer forintnak megfelelő összeget lehet kapni, minimum egy év munkatapasztalat, E kategóriás jogosítvány és persze angol nyelvismeret nélkül viszont nem érdemes próbálkozni.

"Ha valaki tényleg dolgozni akar és meg is tesz ezért mindent, az boldogul"

Miután megtudtuk, hogy a magyarok új kedvenc célországa Hollandia, kíváncsiak voltunk, milyen tapasztalatai vannak egy az országban élő magyarnak.  Krisztina 15 évvel ezelőtt költözött Hollandiába.

Németül nagyon jól beszéltem és néhány hónap alatt megtanultam a holland nyelvet is. Nagyon gyorsan elhelyezkedtem és 15 éve ugyanannál a cégnél dolgozom  - mondta a Pénzcentrumnak. A Borsod megyéből származó lány először egy hónapra utazott ki, babysitterként dolgozott. Utána visszatért Magyarországra, ahol fordítóként dolgozott, de ismét kivett 2 hónap fizetés nélküli szabadságot és visszatért Hollandiába. "Megismertem a mostani a férjemet, minden nagyon gyorsan történt" - mesélte. A kiköltözés után alig néhány héttel el tudott helyezkedni a szakmájában.

Ápolói végzettsége van, először idősgondozóként dolgozott a cégnél, most házi beteg gondozó, részmunkaidőben. Arra a kérdésre, hogy mennyi a fizetése, azt mondta, nem szeretne válaszolni. A szerződésében is szerepel, hogy a kollégáival sem beszélhet a bérről, de annyit elárul, hogy ő heti 20 óra munkával többet keres, mint aki itthon heti 40 órában ápolóként dolgozik valamelyik kórházban.

Ha valaki ki szeretne jönni, a nyelvtudás kulcsfontosságú. Anélkül nem megy. Viszont arra számítani kell, hogy itt sincs kolbászból a kerítés  - mondta, hozzátéve, ha valaki tényleg dolgozni akar és meg is tesz ezért mindent, az boldogul.

Diszkriminációval egyébként soha nem találkozott, ugyanaz volt a munkahelyi követelmény, mint a holland kollégái felé támasztott elvárás.

Ha valaki megnézi az álláshirdetésekben szereplő béreket, egyből azt gondolja, hű, mennyit lehet keresni. Viszont amennyivel több a fizetés, annál nagyobb a kiadás is - jegyezte meg. Azt mondta, egy szobát nagyjából 350 euróért lehet kivenni, és úgy kell kalkulálni, hogy havi 100 euró az egészségügyi szolgáltatási járulék. E mellett van egy évi minimum 385 eurós úgynevezett eigen risico/saját kockázat is), ugyanis 1-1 kórházi ellátás összköltsége az alap biztosítás évi díjának a többszöröse is lehet.

Vagyis ha valaki elmegy vérvételre, akkor utána jön a csekk a 35-40 eurós költségről, ha viszont valaki eltöri a lábát, kórházba kerül és meg kell műteni, akkor úgy számolhat, hogy a 385 eurót ki kell fizetnie  - magyarázta. A férje egyébként holland, kamionsofőrként dolgozik és ők egy észak-nyugat hollandiai városban élnek.

Nem élünk luxusban, de nem kell gondolkoznom, hogy valamit be tegyek-e a kosárba, ha bevásárolunk, van egy 180 négyzetméteres sorházunk és van megtakarításunk is - mondta.

Arról is mesélt, hogy vállalkozni is könnyű Hollandiában. Van ugyanis sportmasszőri végzettsége, és azért is dolgozik most már csak részmunkaidőben, mert otthon vállal masszázst.

10 perc alatt megvolt a cégalapítás, és mindössze 60 euróba kerül. Nagyon segítőkészek voltak, vannak ingyenes tanfolyamok is, segítenek, hogyan fejlesszem a céget - mondta. A terv az, hogy két éven belül már csak a masszázsból meg tudjon élni. Az adóhatósággal neki eddig nem volt gondja, a könyvelője intézi a pénzügyeket, ellenőrzés még nem volt, de ha lenne, se kellene miatta aggódnia. Azt mondta, ha valaki akar, Hollandiában tud boldogulni, nem nehéz több lábon állni, de ahogy mindenhol, ott is meg kell dolgozni azért, hogy elérjük, amit szeretnénk.

Forrás: Pénzcentrum

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció