Ötven-hatvan ápolót akár már ma fel tudna venni a győri Petz-kórház; ennyi emberrel egy időre orvosolni lehetne az egyre feszítőbb nővérhiányt – írja a Kisalföld.

 Mivel azonban közel s távol nincs most jelentkező, a betegek komfortjából kell visszavenni – a kétágyas kórtermek több helyen háromágyassá váltak a közelmúltban, a négyágyasok pedig hattá. Talán nem mindenki számára érthető ez a matek, de megmagyarázzuk. A győri kórházban az új szárny használatbavétele után több olyan osztály is alakult, amely két-három folyosói szárnyon helyezkedik el. 

Mindenhová kell(ene) megfelelő számú nővér, s mivel nincs, ezért – például a neurológián – az egyik szárnyból a betegágyakat átköltöztették annak a szárnynak a szobáiba, ahol a szükséges ápolói létszámot biztosítani tudják. Az egyik szárny kiürült, a 10 ágyas részleg betegeit a törzsosztályon látják el; de így a két-, háromágyas kórtermekből három-, négyágyasak lettek.

Az érsebészeten – és még számos osztályon – a korábbi években szellősebbé tett, négyágyas kórtermeket kellett visszaállítani hatágyassá – hasonló okból.

Több a feladat

Jelenleg az intézményben nincs kevesebb ápoló, mint 5–10 évvel ezelőtt volt, de a feladatok átalakultak. A 36 fekvőbetegosztály a komfortosítás és a szakmai elkülönítés után több mint 50 részlegen működik. Emellett 56 szubintenzív ágy is van, ahová külön teameket kellett szervezni. A sürgősségi (SBO) önmagában 60 feletti szakdolgozói igényt generált.

A fejlett országok egészségügyi ellátói egyre nagyobb létszámú és egyre képzettebb ápolói kart igényelnek, s mindenütt „hiánycikk" a szakképzett ápoló. Az utánpótlást csak az ápolói szakma presztízsének helyreállításával, vonzó társadalmi elismertséggel, korai toborzással, megfelelő képzéssel és szakképzéssel, szakoktatói rendszer működtetésével lehet biztosítani – mondja a szakma. 

Húsz év alatt jutottunk idáig, s már tizenöt éve megjósolták a szakemberek, hogy a nővérhiány ide vezet. Nem győri, hanem országos problémáról beszélünk, ami azért alakult ki, mert az ápolói képzéseket szakmunkásszinten megszüntették, az érettségi utáni, felsőfokú, OKJ-s végzettséget és diplomát kínáló képzésekre pedig egyre kevesebben jelentkeztek/jelentkeznek. Az ok nyilvánvaló: lehet papírja az embernek magasabb képesítésről, de a mindennapi munkában ezt a tudást alig tudja kamatoztatni, ha ugyanúgy az ágytálazás, a mosdatás vár rá – nincs ugyanis segédápoló, aki ezeket a feladatokat helyette elvégezné.

Beszédes a szám: a győri egyetem nappali tagozatos, diplomás ápolói szakát huszonöt-harmincan kezdték el, a végzős létszám pedig kilenc-tíz maradt. Csaknem húsz fiatal tehát már akkor elhagyta a pályát, mielőtt elkezdte volna. Öröm az ürömben, hogy ebben az évben másfélszeres volt a jelentkezők száma. 

Havonta két-három fiatal nővér mond fel a Petzben, mondja dr. Tamás László János főigazgató; ők legalább kipróbálták a szakmát, de nincs ok örülni, mert onnan tovább is álltak. Helyettese, dr. Skaliczky Zoltán – aki a főigazgatóhoz hasonlóan gyakorló sebész már jó ideje a kórházban – úgy saccol, körülbelül 50 százalék azoknak a nővéreknek az aránya, akik tapasztaltak, vagyis legalább tíz éve szakápolóként dolgoznak. A többiek folyamatosan cserélődnek. A régiek maradnak, de sokan közel vannak a nyugdíjhoz, 40 év munkaviszony után aki teheti, él a nyugdíj lehetőségével. 

Elfáradtak, kiégtek

Megírtuk sokszor: talán a legfőbb gond a létszámhiány mellett az, hogy a távozó, tapasztalt kollégák helyett képzettségüket tekintve teljesen kezdők érkeznek; szakvizsga nélkül pedig nem osztható rájuk egy teljes osztály. A két kórházi vezető állítja, a betegbiztonságot tekintve nincs még szó veszélyről, az ellátott betegek száma sem csökken, de tény, hogy több osztályról is érkezik panasz, hogy a nővérek elfáradtak, kiégtek, kevesen vannak, s félő, még kevesebben lesznek, mert elmennek. 

A leghangosabban a kardiológián, a neurológián, a belgyógyászati osztályokon s az „őrzőkben", vagyis a szubintenzív osztályokon kongatják a harangot, de a főigazgató is tudja, mindenki bejelentkezne, ha az lenne a kérdés, hova szeretnének pluszmunkaerőt.

Ahogy a cikk elején írtuk, ha pusztán öt év számait hasonlítanánk össze, nem lenne drámai a különbség, hiszen 2012-ben 817 szakápoló dolgozott közvetlenül a betegágy mellett a Petzben, 2017-ben pedig 828. Nem lett sokkal több a beteg s a betegágy sem, mégis sokat mond az az adat is, hogy havi szinten 54 nővérnyi túlórát fizetnek ki a dolgozóknak. Ha egy tündér varázsolni tudna, 50–60 nővért ebben a pillanatban alkalmazni tudnának – csak Győrben.

Magánszféra, Aldi, Lidl

A konkurencia ugyanakkor, amely elszívja a munkaerőt, nagy. Részben a szakmából: a magánegészségügy jobb fizetést kínál. A városban működő más egészségügyi szolgáltatók egy műszakos munkakört, kisebb terhelést kínálnak. S akkor még nem beszéltünk a kereskedelmi szektorról, a Lidl, az Aldi stb. felé éppúgy kacsingat egy győri nővér, ahogy Budapesten az IKEA-nál tették. Nehéz fényt látni az alagút végén, még úgy is, hogy ösztöndíjak sorával próbálkoznak: a középiskolás diákok már 15 évesen kaphatnak havi juttatást – ha ezt a pályát választják. Egy-egy kórház (például a győri) pedig gondolkodik azon, hogy saját ösztöndíjat is beajánl; cserébe nyilván azt kéri, hogy a végzős nővér a Petzben dolgozzon majd. 

De mindennek az alapja az lenne – a normális fizetésen túl természetesen –, ha az ápolói szakma visszanyerné a tisztességét – teszik hozzá az orvosok, akik maguk mondják ki: „Műthetünk mi bármilyen bravúrral, ha mi hazamegyünk, s az osztályon nem lesz olyan nővér, akire a betegünket rábízhatjuk, akkor..." 

A nővérhiány volt a fő témája annak a tegnap tartott, országos értekezletnek is, amelyre a kórházak ápolási igazgatói kaptak meghívást. A nyugat-dunántúli régió vezetője a Petz-kórház ápolási igazgatója, a témát hamarosan vele folytatjuk. 

Forrás: kisalfold.hu