A munkahelyi alvás, de még akár egy hosszabb, pihentető séta is az épületen kívül tabunak számít sok hazai munkáltató számára. Holott nem egy kutatás bizonyítja, hogy a munkahelyi pihenés és alvás nem csak a dolgozó, de a hosszú távú munkáltatói célok szempontjából is nagyon hasznos lehet. Mi bizonyítja ezt? És hogy állnak magyar cégvezetők a munka közbeni relaxációval?

A Michigan Egyetem kutatása szerint azok a munkavállalók, akik a munkaidejük közben néha ledőlhetnek aludni vagy hosszabb szüneteket tarthatnak, egy idő után sokkal produktívabbak lesznek, és jobban viselik a stresszt. Ez pedig különösen igaz lehet azokra, akik valamiért nem képesek végigaludni az éjszakát, ezért problémát okoz számukra, hogy hosszabb ideig éberek és frissek maradjanak. Mindez logikusnak mondható, mégis a legtöbben máig helytelennek tartják, ha valaki többször megpihen, pláne ha alszik egy kicsit munkaidő alatt.

Egyre lassuló mókuskerék

Ha még délután kettőkor is pörgetjük az e-maileket és memókat, könnyen érezhetjük azt, hogy jobb a mókuskerékben maradni és a már felvett tempóban teljesíteni. Ám valójában nem ez történik: bár a munkát látszólag valóban gyorsabban elvégezzük, a hatékonyságunk folyamatosan csökken, ami a legtöbb munkáltató számára bizony hátrányt jelent. Az egyre romló teljesítménynek egyszerű oka van: a kimerült emberek túlságosan feszültekké válnak, amin viszont egy kicsivel több szabadság könnyen segíthet. Szabadság abban a tekintetben, hogy a kollégákat engedik 20-30 percet aludni vagy sétálni napközben.

20 perctől 90 percig

Egy, a Nature Neuroscience-ben leírt kutatás során a szakértők naponta négy alkalommal mérték az alanyok teljesítményét, amely a legtöbb esetben – nem meglepő módon – folyamatosan csökkent. Azoknál viszont, akik a munkanapba beiktattak egy félórás, rövid alvást is, a hanyatló tendencia egy idő után leállt. Azon alanyoknál pedig, akik 60 percet aludtak a munkaidő közben, a teljesítmény egy ponton ismét növekedni kezdett.

Sara Mednick, a California egyetem kutatója szerint – aki mellesleg egy egész könyvet írt arról, mennyire hasznos napközben aludni – a munkaidőn belüli bóbiskolás hasonlóan kedvező előnyökkel jár, mint egy 8 órás, nyugodt alvás. Egy 20-60 perces rövid szundítás segíti az emlékezőképességet és a megértést, ugyanakkor ennyitől még nem érünk át az R.E.M. stádiumba. Holott az igazi varázslat ott történik. Abból felébredve ugyanis kreatívabbak leszünk, jobban dolgozunk fel adatokat, és hatékonyabban kötjük össze az információkat. És hogy Dr. Mednick szerint hány percet is kellene a munkahelyünkön alvással tölteni az ideális állapot elérésére? Sokat: kilencvenet.

A kreatív ötletekhez kipihentség kell

A napközbeni pihenés fontosságát több magyar cég is felfedezte. Buza Kriszta egy márkaépítésre fókuszáló ügynökség CEO-ja és tulajdonosa. Hét munkatársával – és a hozzájuk szegődő három kutyával – nagyvállalatok és kulturális intézmények kommunikációját segítik. Munkájuk során sokszor van nagy teher a munkatársakon: „Kreatív stúdióként működünk, ahol sok a projekt és ezért sokféle ötletre és tudásra van szükség. Nagy nyomás mellett lehetetlen lenne kreatívan és új szemszögből rálátni egy-egy problémára. Csak úgy születnek új energiák és új gondolatok, ha mindenki frissen és stressztől mentesen tud alkotni. Figyelünk rá, hogy kiszakadjunk néha a munkahelyi környezetből és eltereljük a gondolatokat az irodai és üzleti világról, hogy aztán megújulva és inspiráltan térjünk vissza a feladatainkhoz.”

Ám ehhez Buza szerint jó közérzet szükséges. Ezért pedig tesznek is. Mindenkinek próbálnak alternatív módokat biztosítani a kellő pihenéshez, például pszichológiai ismeretekkel, enneagrammal, bodyworkkel, önismerettel szélesítik látókörüket, de az ügyvezető tisztában van azzal is, hogy sokszor egyszerűen csak pihenésre van szükség. Azt pedig elfogadja, hogy ez mindenki számára mást jelent: „Tiszteletben tartjuk, hogy sokféle ember van a cégnél. Van, akinek az a pihenés, hogy egyedül lehet pár percet, mások inkább csacsognak kávézás közben a konyhában, vagy leviszik a kutyát sétálni a közeli parkba. Törekszünk rá, hogy egyenletes terhelést érjünk el és kerüljük a túlórákat, ellenkező esetben megnő a stresszfaktor, ami személyes és szakmai nehézségekhez vezethet.”

A szabadság itt is kézzelfogható eredményekkel jár. Mivel így a kollégákat nem terheli túl nagy stressz, ezért könnyebben dolgoznak és ötletelnek együtt. Ám a pihenés nemcsak a kreativitásnak tesz jót: „Egy kis szünet után például gördülékenyebben megy még egy nehezebb telefonbeszélgetés is. Általánosságban ugyanúgy elmondható, hogy a hatékony, fókuszált és örömteli munka hívei vagyunk, és erre törekszünk a mindennapokban is.”

Van munkahely, ahol külön szoba van alvásra

Kárász András könyvelőirodát vezet, ahol bár nem a kreativitáson van a fő hangsúly, de létfontosságú, hogy mindig mindenki kellően friss és felkészült legyen. Emellett fontos számára, hogy egy energikus céget vezessen, olyat, ahol a kollégák szeretnek dolgozni. „Számomra mindig is meghatározó volt, hogy a sokszor monotonnak érezhető munka mellett is energikus csapatunk legyen, vidám, aktív emberekkel, akik a hatodik, számokkal töltött óra után még mindig képesek nemcsak frissen gondolkozni, de akár nevetni is.”

Kárász hamar rájött, hogy ennek az a kulcsa, hogy az alkalmazottakat néha hagyni kell pihenni. Akár egy sétáról, akár egy gyors szunyókálásról van szó. Utóbbihoz egy külön pihenőszobát is létrehozott. Igaz, csupán egy kényelmes kanapé és egy tévé van benne, de kezdetnek ez is megteszi: „Nem látok semmi problémát abban, ha valaki úgy érzi, hogy a hatodik adóprobléma orvoslása után lehunynáegy fél órára a szemét vagy csak bámulná a tévét. Néha én is megteszem, és tapasztalatból tudom, hogy akár egy húszperces „szundi” után is frissebb vagyok, és jobban átlátom a problémákat.” Kárász szerint a szabadsággal nincsenek visszaélések, igaz, ez nagyban köszönhető néhány egyszerű szabálynak. A séta például maximum negyven, az alvás pedig maximum harminc perces lehet.

Forrás: brandchannel.hu