Rakétasebességgel emelkednek hazai csúcsnyugdíjak, egy év alatt 200 ezer forinttal nőttek ezen ellátások, ma már többen havonta kétmillió forintot kapnak az állami nyugdíjalapból – írja a zoom.hu.

Alapjaiban rendezte át a Fidesz-kormány 2013-as döntése a hazai csúcsnyugdíjak mértékét, ugyanis a kormánytöbbség ebben az évben törölte el tb-járulékfizetési felső határt – ezzel megnyitották az utat az állami nyugdíjmilliomosok szűk táborának kialakulása előtt. Évtizedeken keresztül működött úgy a magyar nyugdíjrendszer, hogy alig tízszeres volt a különbség a minimális és a maximális nyugdíjak között, vagyis a nyugdíjak 30-300 ezer forintos sávban szóródtak. A nyugdíjak maximalizálását úgy érték el, hogy egy bizonyos határ felett nem kellett a szerzett jövedelem után járulékot fizetni – így nem is számított be a nyugdíjszámítás alapjába. 2013-tól azonban eltörölték a járulékplafont, ami rövidtávon növeli ugyan a tb-kassza bevételeit, de hosszútávon jóval nagyobb terheket rak rá a milliós nyugdíjellátások kifizetése miatt. Az eltörléskor a járulékplafon bruttó 661 850 forint volt, vagyis az e feletti jövedelmek nem számítottak bele a nyugdíjba.

Szűk az állami nyugdíjmilliomosok tábora, de gyarapszik

Az időközben megszüntetett Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint 2017 januárjában 351 fő kapott nettó fél millió forintnál magasabb nyugdíjat, s mindössze hatan kaptak egymillió feletti nyugdíjat. 2018-ban azonban már nemhogy egymilliós, de havi kétmilliós nyugdíjat is kapnak egyes szerencsések. Az ONYF feladatait átvevő Magyar Államkincstár nem árulta el a Zoom.hu kérdésére, hogy 2018 januárjában hány fél- és egymillió forint feletti nyugdíjat folyósítottak.

Annyit viszont elárultak, hogy a tíz legmagasabb nyugdíj átlaga januárban 2 015 226 forint volt havonta, természetesen ez már nettó érték, hisz a nyugdíj után nem kell adót fizetni.

A válaszból az következik, hogy legalább egy nyugdíjas kétmillió forintnál magasabb nyugdíjat kapott januárban. És ha csak egy ilyen nyugdíjas volt, akkor jóval többet kapott kétmilliónál (mivel egyedül kellett felhúznia a tíz szupernyugdíjas átlagát kétmillió fölé). Ha többen voltak, akkor csak valamivel kétmillió fölött kellett kapniuk.

Különböző számítások szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer 2033-2035-ig önfenntartó, ám a 2040-es évek után már komoly külső forrásokra szorul a költségvetésből. A korhatáremelés most áll be a tervezett 65 évre, annak további emelésére nincs szükség, ám a nyugdíjszakmában többé-kevésbé konszenzus van abban, hogy nem is annyira apró változtatásokra (a kivételek megszüntetésére) szükség lesz.

Nem tartható a járulékplafon eltörlése

Az egyik intézkedésre okot adó döntés a járulékplafon visszaállítása: ugyanis a milliós nyugdíjak egy társadalombiztosítási rendszerben nem indokolhatóak. A társadalombiztosítás lényege ugyanis épp az, hogy bizonyos mértékben jövedelmet csoportosítson át a nagy jövedelmű nyugdíjmilliomosoktól a minimálnyugdíj körül élők javára – természetesen bizonyos keretek között.

A milliós jövedelmű munkavállalók ugyanis nyugdíj-megtakarításaikból biztosítani tudják maguknak a korábbi életszínvonalat – így semmi nem indokolja, hogy a társadalombiztosítástól is milliós ellátásokat kapjanak, ami hosszú távon jelentős többletkiadásokat jelet az állami nyugdíjrendszernek. Természetesen a szerzett jogokat visszamenőleg ez esetben sem lehet csorbítani, így azok, akik már jogosultak lettek ilyen magas nyugdíjra, életük végéig megkaphatják azt.

Más a helyzet a még aktívakkal. Az ő esetükben két lépés lehetséges, vagy visszakapják a befizetett járulékokat, vagy az ő nyugdíjukba is beszámítják azokat a jövedelmeket.

Ahol változtatni kelleni a nyugdíjrendszeren – nők-40

A másik cselekvésre okot adó probléma a nyugdjrendszerben a NŐK-40 program, amit szintén a Fidesz talált ki, hogy a nők 40 év szolgálati idővel még a nyugdíjkorhatár elérése előtt elmehessenek nyugdíjba. A Fidesz családbarát politikája jegyében azt akarta, hogy ezek az „idős”, valójában 57-62 éves, sokszor tetterős nők elmenjenek főállású nagymamának, így kivegyék részüket az unokák neveléséből. A várt néhány tízezer fővel szemben azonban ma már 160 ezer fő kap ilyen ellátás, ami évente 234 milliárd forint nyugdíj folyósítását jelenti – miközben ezen nők többsége ma is dolgozhatna, így adót és járulékot fizethetne.

A másik probléma, hogy az érintett nők jelentős része nem ment el „nagymamázni”, hanem tovább dolgoztak – így viszont a munkabérük mellé megkapják a havi 120-130 ezer forintnyi nyugdíjat is. Ez a kiadási tétel nagysága miatt is előbb-utóbb a kivétel bezárására kényszeríti a következő kormányok valamelyikét – de a már megszerzett ellátásokat a szigorítás már nem érinti. A Fidesz kitart a NŐK-40 nyugdíjkedvezmény mellett, az ellenzéki pártok megosztottak.

Mit tennének a pártok?

A politika éppen a másik irányba mozog, a Jobbik például a 40 éves kedvezmény férfiakra való kiterjesztését ígéri a választási programjában, illetve a szülői nyugdíj-kiegészítés bevezetését – vagyis épp az instabilitás felé vinné a rendszert. MSZP nem tervez rendszerszintű átalakításokat, hanem a minimálnyugdíj 57 ezer forintra való emelését javasolja vagy épp a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetést – de most 120 ezer forintos felső határral. A két intézkedés közül az utóbbi tenne nagyobb terheket a nyugdíjrendszerre. Az MSZP – akárcsak az ellenzéki pártok többsége – lazítana a merev nyugdíjkorhatáron, ők újból bevezetnék az előrehozott öregségi nyugdíjat.

Az LMP rugalmassá tenné a nyugdíjkorhatárt, hogy pontosan miként, azt nem írják, de vélhetően ezt a párt csak bonus-malus rendszerben vezetné be, vagyis a korhatár előtti nyugdíjba vonulást „büntetnék” az induló nyugdíj csökkentésével, míg a továbbdolgozást „jutalmaznák”. A rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetése jelentős részben kiváltaná a most létező NŐK-40 nyugdíjkedvezményt – megszüntetve annak kivételező jellegét.

A Demokratikus Koalíció is rugalmas nyugdíjkorhatárt javasol a jelenlegi merev szabályokkal szemben, így a korhatár elérése előtt 3-5 évvel már nyugdíjba lehetne vonulni – igaz, az ellátások csökkentése mellett. DK emellett kitér a járulékplafon kérdésére is: „gátat szabnának az irritálóan magas, akár milliós nyugdíjaknak”, vagyis a párt a plafon visszaállítása mellett tette le a voksát.

A Fidesznek nincs választási programja, így nem lehet tudni, hogy mit tervez a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban – a korábbi nyilatkozatok szerint alapvezető változásokat nem terveznek rövidtávon a nyugdíjrendszerben.

Forrás: zoom.hu

 

 

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció