Sok országban fog emelkedni a nyugdíjkorhatár az elkövetkezendő években. A folyamat összhangban van a várható élettartam emelkedésével, illetve ennek segítségével válhat anyagilag fenntarthatóvá a nyugdíjrendszer – olvasható a Pénzcentrum cikkében.

Számos országban zajlik a nyugdíjkorhatár fokozatos megemelése - írja egy friss OECD tanulmány. Ezt a folyamatot több tényező is indokolttá teszi, amelyek közül a legfontosabbak nyilvánvalóan a demográfiai változások: egyrészt egyre nagyobb az idősek társadalmon belüli aránya, másrészt a születéskori várható élettartam is egyre növekszik.

Ezek a folyamatok anyagilag egyre nagyobb terhet rónak a nyugdíjrendszerre, hiszen egyre kevesebb aktív dolgozó kénytelen eltartani egyre több nyugdíjast. A korhatár emelése azonban segíti a rendszer pénzügyi fenntarthatóságát: a később visszavonulók tovább adóznak, 

emellett pedig - pár erről nem ildomos beszélni - kevesebb időt fognak nyugdíjasként leélni.

A folyamat a magyarországi munkavállalók számára is ismert, mivel nálunk is 65 évre emelkedett a korábban alacsonyabb nyugdíjkorhatár. Az emelés hazánkban is fokozatosan megy végbe: az új korhatár az 1956 után születetteket érinti, akik 2022-től mehetnek nyugdíjba.

A nyugdíjkorhatár várható emelkedése az oecd egyes tagállamaiban (férfiak)

 

2016

Tervezett

Magyarország

63

65

Izrael

67

67

Norvégia

67

67

Olaszország

66.6

71.2

Egyesült Államok

66

67

Lengyelország

66

65

Dánia

65

74

Finnország

65

68

Izland

67

67

Nagy-Britannia

65

68

Ausztria

65

65

Németország

65

65

Svédország

65

65

Csehország

63

65

Szlovákia

62

68

Franciaország

61.6

64

Görögország

62

62

Hollandia

65.5

71

A magyarországi nyugdíjkorhatár egyébként még az emelést követően sem számít magasnak, mivel az OECD sok tagállamában ezzel megegyező a korhatár. Sőt, több országban már e fölé emelkedik a korhatár: például Dániában, Finnországban és Hollandiában is megszületett már a döntés a korhatár további emeléséről.

A kép azonban vegyes, mivel sok országban egyelőre nincsen napirenden az emelés: Izland, Norvégia és Németország sem tervezi egyelőre a nyugdíjkorhatár megemelését. Emellett olyan országok is vannak, amelyek szembe mennek az árral: Lengyelországban elvetették a korhatár emelésének tervezetét, és végül a csökkentés mellett döntöttek.

Továbbra is kérdés, hogyan lehet fenntartani a rendszert

A nyugdíjkorhatár fokozatos megemelésével azonban nem tudják megoldani a legfőbb problémát, miszerint a különböző országok lakossága egyre öregszik. Korábban mi is írtunk róla, hogy a Világgazdasági Fórum (WEF) jelentése szerint nem csupán Magyarországon, de a fejlett világban is előbb-utóbb szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszer megreformálásával.

A népesség elöregedése és fogyása jelenti a legnagyobb, ám nem az egyetlen problémát: sokan vannak azok, akiknek olyan alacsony a bérezésük, hogy az állami nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk csekély. További problémát fog jelenteni, hogy a digitalizáció hatására várhatóan rengeteg munkahely fog megszűnni a közeljövőben.

Jobb, ha mindenki felkészül, 70 éves kor az új nyugdíjkorhatár"  - állítja Suze Orman, amerikai pénzügyi guru. Nos, nagyon úgy tűnik, hogy igaza van, hiszen a probléma kezelésének másik módja, miszerint csak minimális összegű nyugdíjakat fognak folyósítani a jövőben, talán még kevésbé elfogadható megoldás.

Forrás: Pénzcentrum