Sok országban fog emelkedni a nyugdíjkorhatár az elkövetkezendő években. A folyamat összhangban van a várható élettartam emelkedésével, illetve ennek segítségével válhat anyagilag fenntarthatóvá a nyugdíjrendszer – olvasható a Pénzcentrum cikkében.
Számos országban zajlik a nyugdíjkorhatár fokozatos megemelése - írja egy friss OECD tanulmány. Ezt a folyamatot több tényező is indokolttá teszi, amelyek közül a legfontosabbak nyilvánvalóan a demográfiai változások: egyrészt egyre nagyobb az idősek társadalmon belüli aránya, másrészt a születéskori várható élettartam is egyre növekszik.
Ezek a folyamatok anyagilag egyre nagyobb terhet rónak a nyugdíjrendszerre, hiszen egyre kevesebb aktív dolgozó kénytelen eltartani egyre több nyugdíjast. A korhatár emelése azonban segíti a rendszer pénzügyi fenntarthatóságát: a később visszavonulók tovább adóznak,
emellett pedig - pár erről nem ildomos beszélni - kevesebb időt fognak nyugdíjasként leélni.
A folyamat a magyarországi munkavállalók számára is ismert, mivel nálunk is 65 évre emelkedett a korábban alacsonyabb nyugdíjkorhatár. Az emelés hazánkban is fokozatosan megy végbe: az új korhatár az 1956 után születetteket érinti, akik 2022-től mehetnek nyugdíjba.
A nyugdíjkorhatár várható emelkedése az oecd egyes tagállamaiban (férfiak)
2016 |
Tervezett |
|
Magyarország |
63 |
65 |
Izrael |
67 |
67 |
Norvégia |
67 |
67 |
Olaszország |
66.6 |
71.2 |
Egyesült Államok |
66 |
67 |
Lengyelország |
66 |
65 |
Dánia |
65 |
74 |
Finnország |
65 |
68 |
Izland |
67 |
67 |
Nagy-Britannia |
65 |
68 |
Ausztria |
65 |
65 |
Németország |
65 |
65 |
Svédország |
65 |
65 |
Csehország |
63 |
65 |
Szlovákia |
62 |
68 |
Franciaország |
61.6 |
64 |
Görögország |
62 |
62 |
Hollandia |
65.5 |
71 |
A magyarországi nyugdíjkorhatár egyébként még az emelést követően sem számít magasnak, mivel az OECD sok tagállamában ezzel megegyező a korhatár. Sőt, több országban már e fölé emelkedik a korhatár: például Dániában, Finnországban és Hollandiában is megszületett már a döntés a korhatár további emeléséről.
A kép azonban vegyes, mivel sok országban egyelőre nincsen napirenden az emelés: Izland, Norvégia és Németország sem tervezi egyelőre a nyugdíjkorhatár megemelését. Emellett olyan országok is vannak, amelyek szembe mennek az árral: Lengyelországban elvetették a korhatár emelésének tervezetét, és végül a csökkentés mellett döntöttek.
Továbbra is kérdés, hogyan lehet fenntartani a rendszert
A nyugdíjkorhatár fokozatos megemelésével azonban nem tudják megoldani a legfőbb problémát, miszerint a különböző országok lakossága egyre öregszik. Korábban mi is írtunk róla, hogy a Világgazdasági Fórum (WEF) jelentése szerint nem csupán Magyarországon, de a fejlett világban is előbb-utóbb szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszer megreformálásával.
A népesség elöregedése és fogyása jelenti a legnagyobb, ám nem az egyetlen problémát: sokan vannak azok, akiknek olyan alacsony a bérezésük, hogy az állami nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk csekély. További problémát fog jelenteni, hogy a digitalizáció hatására várhatóan rengeteg munkahely fog megszűnni a közeljövőben.
Jobb, ha mindenki felkészül, 70 éves kor az új nyugdíjkorhatár" - állítja Suze Orman, amerikai pénzügyi guru. Nos, nagyon úgy tűnik, hogy igaza van, hiszen a probléma kezelésének másik módja, miszerint csak minimális összegű nyugdíjakat fognak folyósítani a jövőben, talán még kevésbé elfogadható megoldás.
Forrás: Pénzcentrum