Mitől lesz sikeres egy társadalom? – ezzel a kérdéssel foglalkozott egy korábbi cikkében a BBC. A brit közszolgálati hírportál örökzöld témát vett ismét elő. Annak a problémáját, hogy az egyes nemzetek fejlődési szintjét több száz éve miért a bruttó hazai össztermék, vagyis a GDP és a munkanélküliségi ráta helyzetével, trendjeivel kell jellemezni – írja a Magyar Nemzet.
Cikkében a BBC a „jó kormányzás” fogalmának számszerűsítését helyezi a középpontba. Szélesebb körben elfogadott definíció szerint a kormányzás akkor lehet jó, ha egyetemes értékrendben hívő, erkölcsileg és gazdaságilag is stabil társadalom fölépítését célozza. Bár az angol és a magyar nyelvű szakirodalom szívesen bíbelődik e fogalom kissé erőltetett értelmezésével, talán ennyiből is érezhető: a hazai közállapotok szempontjából kényes témáról van szó.
A BBC cikkéből kiindulva két szempontrendszer alapján közelíthetünk a magyar kormány jóságához. Egyik a társadalmi fejlődési index (social progress index, SPI), amely az alapvető emberi szükségletek mellett a jóllét, a well-being különböző aspektusait elemzi, illetve az egyének lehetőségeit vizsgálja az adott társadalmakon belül. A 2017-es adatokat összesítő friss elemzésben Magyarország 128 országból a 37. helyre került, ezzel – igazodva az európai átlaghoz – a hatos skálán a második legdinamikusabban fejlődő kategóriába estünk.
De érdemes közelebbről is megnézni az eredményt. Az első kategóriában, vagyis az emberi alapszükségleteket illetően Magyarország jól teljesít. Élelmezésben és alapegészségügyi ellátásban nem maradunk el az átlagtól. Használhatók a közműhálózataink, miközben a biztonsági környezet kifejezetten jó. A problémák a második halmazban jelentkeznek. A lakosság életminőségét, jóllétét leíró kritériumoknál több ponton is alulteljesítettünk. Nem ütjük meg a nemzetközi átlagot az általános iskolai beiskolázásnál sem, ám a legnagyobb gond az egészségügyi mutatóknál van. A vizsgálat szerint magas a nem fertőző betegségekben – stroke, szívinfarktus, rák – való elhalálozás, kiugró az öngyilkossági ráta, utóbbiban a vizsgált 128 ország között száztizedikek vagyunk.
Magyarország legrosszabbul az SPI által vizsgált harmadik témakörben teljesített. Ez az ideológiailag leginkább kötött szempont, itt a liberális demokráciák érvényesülését vizsgálja az index. Lehet rajta vitatkozni, hogy a nyugati értékrend érvényesülése garancia-e a fejlődésre a világ valamennyi társadalmában, de az európai közösséghez tartozó Magyarország szempontjából ez aligha nélkülözhető kritérium. Itt több aspektusból is elmaradunk az átlagtól. A személyes jogokon belül a politikai jogok (véleménynyilvánítás szabadsága, közérdekű információhoz jutás) és a külön vizsgált gyülekezéshez való jog is ilyen. Érdekes szempontja az indexnek a saját életünk fölötti döntési szabadságunk vizsgálata. Ez a közvélemény-kutatással mért mutató arra keresi a választ, hogy egy adott ország állampolgárai mennyire vélik úgy, hogy saját sorsukról maguk dönthetnek. Magyarország ezen a téren a rangsorban az utolsók között kullog. De a kutatás szerint átlagon aluli a szabad vallásgyakorlás helyzete is, illetve utolsók között vagyunk – ez aligha meglepő – a bevándorlókkal és az idegen vallásúakkal szembeni toleranciát illetően.
Még érdekesebb Magyarország szempontjából a másik, jó kormányzást vizsgáló index. A Világbank által 1996 óta készített éves worldwide governance indicator hat szempontból vizsgál kétszáz országot. A Fidesz-kormány ezen a vonalon a Világbank fogalmai szerint nem éppen sikeres. Magyarország a hat kategória közül a harmadikban foglal helyet, együtt a Balkán és a kelet-közép-európai régió több országával. A szintugrásra még várnunk kell, az eddig mért időszakban, a 2010–2016 közöttiben ugyanis hazánk valamennyi mutatóban hanyatló tendenciát mutat. A szabadságjogokat vizsgáló szempontban estünk vissza leginkább, itt az elmúlt hat évben tíz pontot vesztettünk. Csekély mértékben ugyan, de a Világbank szerint csökkent a politikai stabilitás és a terrorizmussal szembeni védettség mértéke is, miközben jelentősen, tíz ponttal esett vissza a magánszféra, elsősorban a piac szabályozásának minősége. Korrupciós indexünk nyolc ponttal romlott.
A magyar közvélemény hozzászokott a lefelé ívelő nemzetközi statisztikákhoz, ám a jó kormányzás témaköre éppen a Fidesz-kormánytól kapott kiemelt figyelmet. A pályázati kommunikációs portál adatbázisából kiderül: az uniós pénzből finanszírozott Széchenyi 2020 program keretein belül a kabinet erre a célra 10,2 milliárd forint értékben írt ki pályázatot. A nemzetközi statisztikák ismeretében viszont A jó kormányzást megalapozó közszolgálat fejlesztése című program legföljebb a kormány cinikus poénjaként értékelhető.
Forrás: Magyar Nemzet
