A gazdaság több területén is olyan mértékű munkaerőhiánnyal küzdenek a vállalatok, hogy az hosszú távon veszélyezteti az ipari termelést, de a növekedést mindenképpen. Öregszik a társadalom, az alacsony bérek miatt nem vonzók a szakmák, a fiatalokat pedig elszívja Nyugat-Európa – írja a Világgazdaság.
Ami pár évvel ezelőtt, a létszámleépítések időszakában még elképzelhetetlen volt, mára valósággá vált: hiányszakmák alakultak ki a vasúti ágazatban is. Nincs elég ember a jegyvizsgálói, a forgalmi, a járműszerelői munkakörök területén, és már most jelentős a hiány mérnökökből is, pedig 2020-ig komoly vasútfejlesztési beruházások indulnak az európai uniós pénzekből – hívta fel a figyelmet egy hét végi beszélgetésen Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szakszervezetének elnöke. Mint mondta: a jelenlegi létszám nem elegendő a tervezett fejlesztések hatékony működtetéséhez, ráadásul az állami cégeknél öregedő a korfa, hiányzik az utánpótlás. Ahhoz azonban, hogy a mérnökök a vasútvállalatokat válasszák, versenyképes jövedelmet kellene kínálni nekik. Dorozsmai Éva, a MÁV-START Zrt. humánerőforrás-igazgatója szerint az alacsony bérek, a fiatalok számára nem vonzó pálya mellett gondot okoznak a megváltozott szakképzéssel, vizsgáztatással járó anomáliák is. A Jabil Circuit Magyarország tiszaújvárosi gyárában két évvel ezelőtt még közel 8 ezer embert foglalkoztattak, ma 3 ezren dolgoznak, és a folyamatos felvétel ellenére kevés az új munkatárs, holott Borsod megyében országos viszonylatban magas a munkanélküliség – derült ki Cservenné Boros Andrea, a cég HR-vezetőjének szavaiból. Ennek oka náluk elsősorban az, hogy a megrendelések volumene kiszámíthatatlan.
Néhány napja a vezető hazai ipari cégeket – a Molt, az Audit, a Continentalt, az Ericssont, a Legót és az NI Hungaryt – tömörítő Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség közölte: partnerük, a humánerőforrás-menedzsmenttel foglalkozó Experis Hungary becslése szerint 4 ezer betöltetlen mérnökállás van Magyarországon, és ez a szám folyamatosan nő.
Az álláspiaci trendek immár az ipari termelés ellehetetlenülése felé mutatnak, és legmérsékeltebb becsléseik szerint is legalább évi 50 milliárd forinttal növekedhetne a kibocsátás, ha a munkaerőpiacon vadászó cégek megtalálnák az alkalmas szakembereket kritikus fontosságú pozíciókra. A szervezet a közösségi médián keresztül, roadshow-val, gyárlátogatásokkal, mentori programmal igyekszik népszerűsíteni a műszaki pályát, de okostelefonos applikációt is készítenek.
Mindazonáltal a mérnöki diploma önmagában korántsem a siker záloga, hívják fel a figyelmet, hiszen a piacképeséghez idegennyelv-tudás és gyakorlati tapasztalat is szükséges. A helyzetet súlyosbítja, hogy míg 15 éve a KSH adatai szerint évente közel 189 ezer 24 éves fiatal lépett be a munkaerőpiacra, számuk idén már a 128 ezret sem érte el, és egyre többen távoznak Nyugat-Európába. „Őket sokáig pótolni tudtuk a környező országokból érkező, elsősorban határon túli magyar dolgozókkal, de az Európai Unió bővülése, így Románia csatlakozása után már ennek a munkaerőnek a jelentős része is Nyugat-Európa felé áramlik" – mondta Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.
„A kormány minimálbér-emelését célzó törekvéseit támogatni kell, de a gazdasági szféra együttműködése nélkül ez nem lehet tartós megoldás. Ha a magyar vállalatok szeretnének talpon maradni a nemzetközi versenyben, hosszú távon szükség van a reálbérek valós növelésére. Szerencsére egyre több cégnél ismerik fel ennek jelentőségét.
Nem a munkahelyek számát kell gyarapítani, hanem jól fizető állásokat teremteni" – véli a szakember, aki szerint semmiképp sem olyan átgondolatlan emelési hullámra van szükség, amely veszélyezteti a versenyképességet – ahogy az például Szlovéniában történt –, a környező országokhoz képest meglévő bérollót azonban összébb kell zárni. Bár a rendszerváltás óta a minimálbér 40 százalékkal emelkedett, ez elmarad a nyugati vagy a visegrádi országokban tapasztalható béremelés ütemétől. Apró jelek arra utalnak, hogy egyre többen próbálnak alkalmazkodni a munkaerő-piaci trendekhez. A Ruander Oktatóközpont adatai szerint például az elmúlt néhány évben minden korábbinál többen érdeklődtek pályamódosítás iránt, és az érettségi után szakmát tanulók száma is nőtt.
Vonzó, nem vonzó
Az EJMSZ megbízásából végzett reprezentatív kutatás szerint a mérnökként dolgozók fele újra ezt a szakmát választaná, a lakosság nagy része – csaknem 48 százaléka – azonban sem a feladatokkal, sem a kerrierlehetőségekkel nincs tisztában. A munkaadói oldalon tapasztalható hiány a válaszadók több mint fele szerint abból adódik, hogy a cégek irreálisan magas követelményeket támasztanak, miközben sem anyagilag, sem erkölcsileg nem becsülik meg megfelelően a mérnököket.
Forrás: Világgazdaság
