Valóban alacsonyabbak a magyar nyugdíjak az Európai Unióshoz képest? Az attól függ, hogy mihez viszonyítunk. A vásárlóértéke valóban kevesebb, mint egy német nyugdíjnak, de ha a legutolsó fizetéshez képest nézzük az induló nyugdíjat, akkor Európa élmezőnyében tartozunk. De mit jelent ez forintra váltva? 100 nyugdíjasból hányan keresnek igazán sokat?

Munkabér kontra nyugdíj

Azzal mindenki tisztában van, hogy amennyiben nyugdíjba megy, kevesebbet fog nyugdíjként kapni, mint amennyit azelőtt keresett.

A legutolsó keresethez képest 67 százaléka az első nyugdíj Magyarországon általában, de még ezzel is kiemelkedünk a huszonnyolc Európai Uniós ország 58 százalékos átlagából (a negyedik legmagasabb a magyar). A legnagyobb különbség Írországban és Horvátországban található, ahol az első nyugdíj az utolsó fizetés 40 százalékát sem éri el.

Ráadásul a magyar nyugdíjrendszer úgy működik, hogy a jelenlegi aktív dolgozók befizetése nem egyéni számlára kerülnek, hanem a mostani nyugdíjasok havi juttatását finanszírozzák belőle.Ez a fajta rendszer különösen érzékeny az aktív dolgozók és a nyugdíjasok arányára. Sajnos a jelenlegi tendenciák alapján ez az arány várhatóan nem javul, hanem inkább romlik (például az alacsony születésszám és az elvándorlás miatt).

Azt se felejtsük el, hogy az első nyugdíjakat a bejelentett fizetéshez viszonyítják. Azaz amennyiben valakinek a fő bevételi forrása nem a bejelentett alkalmazotti fizetése, az utolsó jövedelméhez képest az első nyugdíja még kevesebb lesz.

Nyugdíjak Magyarországon

Mi számít jó nyugdíjnak? 2-300 ezer forint már elég lehet? Vagy ennél több kell? Nézzük meg mi a helyzet ma Magyarországon: 100 nyugdíjasból mindössze 7-nek magasabb a nyugdíja, mint 200 ezer forint. Ha meg is elégszik valaki 150 ezer forinttal, akkor sem biztos, hogy örül annak a ténynek, hogy a jelenlegi nyugdíjasok mindössze 22 százaléka rendelkezik ennél nagyobb nyugdíjjal.

Az infógrafikából kiderül, hogy a nyugdíjasok 78 százalékának 150 ezer forint alatti a nyugdíja. 100-ból 3 nyugdíjasnak pedig még az 50 ezer forintot sem éri el a havi nyugellátása. Az még akkor is nagyon kevés, ha nyugdíjasként a bevételek mellett a kiadások is csökkennek.

Megoldások

Amennyiben valaki nagyobb összegből szeretne gazdálkodni nyugdíjasként havonta, annak több lehetősége is van:

• az állami nyugdíjat növelni,
• az állami nyugdíjtól független megtakarítást gyűjteni.

Bármennyire is hihetetlen, az állami nyugdíjat is fel lehet tornászni. Ehhez például magasabb bejelentett jövedelem és hosszabb szolgálati idő kell. De megmarad a bizonytalanság: egy alapból bizonytalan összeget lehet ezekkel az eszközökkel megnövelni. Ahhoz, hogy az állami nyugdíjrendszer stabil lábakon álljon, ahhoz elengedhetetlen lenne a születésszámot megnövelni és a nyugdíjkorhatárt emelni. Ez viszont csak úgy működik, ha mindenki több gyermeket vállal, és nem csak egy-két ember. Így ugorhatunk az állami rendszertől független megtakarításra.

Jelenleg Magyarországon három, dedikáltan nyugdíjcélú-megtakarítás létezik, amelyet az állam 20 százalékos adójóváírással támogat:

• önkéntes nyugdíjpénztár,
• nyugdíj-előtakarékossági számla (röviden: NYESZ), és
• nyugdíjbiztosítás.

Mindhárom megoldás másként működik.  A velük elérhető hozam és állami támogatás maximuma is különböző mértékű. De abból a szempontból egységesek, hogy a velük elérhető nyugdíj-kiegészítés nem függ a többség döntésétől. Ráadásul mindháromra igaz tud lenni,hogy minél korábban kezd el valaki félretenni nyugdíjcélra, annál kisebb havi megtakarítás is elegendő lehet egy nagyobb összeg összegyűjtéséhez.

Forrás: Origo

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ